Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Rajczi Kálmán: Az optimális belvízlevezetőképesség országos átlagértékének meghatározása

Rajczi K.: Optimális belvízlevezetőképesség meghatározása Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. 81 nem jelentkeznek a statisztikában, mert 1871-től is folyt különböző fokú víz vezetőképességgel védekezés. Ezután megvizsgáljuk, hogy q = 0 l/sec km

2-től növekvő vízvezetőképesség esetén mily mértékben csökkentek volna az elborítások. Ha ezekután megállapítjuk a mezőgazdaság mai átlagos termelési eredményeit, meghatározhatók a <7 = 0 l/seckm

2-től növekvő g értékekhez tartozó megmaradó kárértékek. A mai termelési eredmények megállapítása tehát a kiindulási alap, mert a mai viszonyok mellett keressük a művek optimális belvízlevezető képességét. Az adatokat Görög László Mezőgazdasági Földrajz című munkájából és a Magyar Statisztikai Hivatal 1948. évi Zsebkönyvéből állítottuk össze. E szerint a később közlendő terméseredmények 1935—40. évi átlagok. Belvízártereink döntően az alábbi megyékben fekszenek : Békés 959,8 ezer kh Csongrád 754,3 ezer kh Hajdú-Bihar 1082,2 ezer kh Szolnok 970,6 ezer kh Pest 1114,9 ezer kh Bács 1394,4 ezer kh Szabolcs 1030,6 ezer kh Győr 713,9 ezer kh Összesen 8020,7 ezer kh E megyékben a kultúrák megoszlása az alábbi [1000 kh-ban] : 10. táblázat Megye Szántó Rét Legelő Kert Erdő Nádas Rizs Egyéb Békés 759,6 13,5 94,4 14,1 15,3 0,41 9,5 52,9 Csongrád 516.(1 40,0 112,0 12,2 28,5 2,5 8,0 35,1 Hajdú 67!),(1 49,0 212,3 8,5 60,0 3,0 16,0 54,3 Szolnok 716,8 49,5 114,8 6,7 14,1 1,6 42,0 28,1 Pest 630,0 67,8 88,4 17,3 167,2 4,0 0,2 140,0 Bács 790,2 117,2 189,9 9.7 101,4 9,2 1,0 1 66,8 Szabolcs 753,0 56,0 79,8 18,7 50,3 1,5 0,4 70,!) Győr 443,5 68,9 49,7 10,5 85,6 9,2 — 46,5 Szántóból a számításba vett kultúrák külön részletezve [1000 kh-ban] (11. táblázat): 11. táblázat Megye Búza Rozs Árpa, zab Kukorica Burgonya Vegyes takarmány Békés 233,4 1,7 70,6 181,5 3,9 268,5 Csongrád 126,2 28,9 87,7 99,7 24,9 148,6 Hajdú 174,4 32,4 52,3 151,9 16,3 251,7 Szolnok 209,2 11,5 72,5 141,0 6,4 276,2 108,1 93,2 47,0 137,0 24,7 220.0 151,6 130,5 49,8 229,0 21,5 216,8 Szabolcs 131,8 100,1 46,8 131,7 72,9 269,7 Győr 107,0 36,0 58,5 67,2 16,0 178,8 A rét-legelő, erdő és nádas termékeit becsléssel, míg egyebeket az illető megyében elért búzatermés 50%-ával vettük figyelembe (12. táblázat). A tanulmány elején feltüntetett gabona egyenértékének segítségével a számítást elvégezve, az alábbi végeredményekre jutottunk : 13. táblázat Az átlagtermelés [kh-ként] : Békés megyében t = 7,8 q gabona/kb = 1350 q gabona/km

2 Csongrád q gabona/kb = q gabona/km

2 megyében t = 6,85 <1 gabona/kb = 1190 q gabona/km

2 Hajdú megyeben t = 5,88 <1 gabona/kb = 1020 q gabona/km

1

1 Szolnok megyében t = 7,67 ci gabona/kh = 1333 q gabona/km

2 Pest megyében t =» 6,01 q gabona/kb = 1045 q gabona/km

2 Bács megyében t = 5,62 q gabona/kb = 977 (1 gabonajkm

2 Szabolcs megyében t = 5,93 q gabona/kh = 1030 q gabona/km

2 Győr megyében t = 7,11 q gabona/kh = 1238 q gabona/km

2 12. táblázat Kultúra Békés Csongrád Hajdú Szolnok Pest Bács Szabolcs Gyöt Búza, q i 8,42 8,57 7,29 7,77 7,29 7,53 7,23 9,53 Rozs, q 7,72 6,25 6,21 6,64 6,21 5,42 6.34 7,92 * Árpa-zab q 8,25 8,55 7,08 7,02 7.02 6,84 6,81 9,19 Kukorica, q 1 1,17 11,06 9,25 9,91 10,48 10,87 8,52 11,25 Burgonya, q 33,77 29,78 39,39 36,96 36,97 33,2!) 34,75 44,63 Vegves takarmány, q 40,00 36.00 32,00 32,00 40,00 38,00 32,00 40,00 Rét,, q 16.00 16,00 15,00 14,00 14.00 14,00 1 4,00 16,00 Legelő, q 12,00 12,00 10,00 10,00 12,00 1-2,00 10,00 12,00 Kert, q 42,20 41,70 36,70 32,30 42,30 41,70 32,20 45,70 Erdő, in

3 5 5 5 5 5 5 5 5 Nádas, kéve 200,0 200,0 200,0 200,0 200,0 200,0 200,0 200,0 Rizs, q 15,0 15,0 13,5 15,0 12,0 12,0 1 3,(1 — Egyéb, q 4,41 4,28 3,65 3,83 3,64 3,75 3.61 4,79 Megjegyezzük, hogy Szolnok megyében az aránylag magas ,,t" érték a rizs miatt lép fel és így ezzel az öntöző gazdálkodás súlyozottan szerepel. A nyolc megye adataiból számított gabona egyenérték 50,2 millió q-nak felel meg, és így az ország belvízlevezetés szempontjából figyelembe vehető területen t = 50 200 000 8 020 700 = 6,25 q/kat> h0ld = 1086 q/km2 Mai termelési eredmények alapján tehát az átlagos évi belvízkár: 0,66-6,25-290 000 = — 1 200 000 q gabona egyenértékű. Az átlagos el borítás azonban nagyobb lenne abban az esetben, ha a vizsgált időszak alatt nem épültek volna ki a védelmi művek, a vizsgálati időszakra vonatkoztatott 8,23 l/sec km

2 átlagos vízvezetőképességgel. A növekedést az alábbi meggondolás alapján határozzuk meg (11. táblázat). Oblözeteink kultúra megoszlása és a belvízveszélyre mértékadó időszak egyértelműen meghatározza azt az időtartamot, mely alatt a belvíz eltávolítandó, annak érdekében, hogy a mezőgazdaság nagyobb arányú károsodását elkerüljük. Ez az időszak a hóolvadás után következik be, és ekkor a mezőgazdaság a káros belvizek eltá-