Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Rajczi Kálmán: Az optimális belvízlevezetőképesség országos átlagértékének meghatározása

78 Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. Rajczi K.: Optimális belvízlevezetőképesség meghatározása A mindenkori árvízborította szántóterületek 25%-át vehetjük így figyelembe a 100%-os vetéskár számbavételekor. Az e szerint megállapított területeknek 1920 előtt 58%-át fogadjuk el, mert a volt vizi társulatok 1920 utáni ártere (3,8 millió kb) 58%-a az 1920 év előtti ártérnek (6,7 millió kh). Az átszámításokat elvégezve az alábbi táblázat állítható össze : 3. táblázat 5. táblázat Időszak 1Vízkártól 2

m Árvíztől 1—2. Belvíztől Redukált terület Időszak 100%-ban pusztult vetés, 1—2. Belvíztől Redukált terület Időszak [kh] 1871—1875 83 770 3 600 80 170 46 500 1876—1880 405,938 27 500 378 438 220 000 1881—1885 428.660 1 3 000 415 660 240 000 1886—1890 1 37 838 25 600 112 238 65 000 1891—1895 82 638 6 250 76 384 45 000 1896—1900 113 597 3 440 110 157 64 000 1901—1905 51 853 — 51 853 30 000 1906—1910 56 635 360 56 275 32 900 1911—1915 252,949 1 009 251 940 146 500 1916—1920 Nincs adat 1921—1925 20 764 994 19 770 1926—1930 20 252 179 20 073 1931—1935 10 07!) 749 9 334 1936—1940 85 690 2 290 83 400 1941—1943 21 527 750 20 777 1947 11 707 8 750 2 957 1871—1885-ig a nagyobb délvidéki (bánáti) elöntések miatt a redukált értékeket még kb. 10%-kal célszerű csökkenteni és ezért a kárszámításnál a fenti 5 éves időszakokban évente 40,000, 200,000 és 220,000 kh nagyságú területeket fogunk figyelembe venni. A további számítások elvégzéséhez ismerni kell a 100%-os belvízkárt szenvedett területek mezőgazdasági kultúrák szerinti megoszlását és a termésátlagokat is. Statisztikai adatfeldolgozásból rendelkezésünkre áll az elemi csapások által teljesen elpusztított vetésterületek megosztása a bevetett terület %-ában (Lásd 1948. évi Statisztikai Zsebkönyv). Mivel egyéb adatunk nincs, a 100%-os belvízkárt szenvedett vetésterület-kultúra megoszlásánál feltételezzük, hogy azonos ezzel a megosztással (4. táblázat): Az 1871-75. és 1876-80. évek adatainál a kultúrafeloszlás becsléssel történt. A termésátlagok az alábbiak voltak [q/kh-ban] (5. táblázat): A 69 év fent összegyűjtött adataiból meghatározzuk az 1 évre eső átlagos belvízkárt. Belvízkár az alábbi részekből áll : 1. 100%-ban elpusztult és a részlegesen elpusztult vetéssel a mezőgazdaságot közvetlenül ért kár. Időszak Búza Rozs Árpa Zab Kukorica Burgonya 1871—1875 3,5 3,5 4,2 3,1 4,3 13.2 1876—1880 4.7 4,1 5,0 3,9 6,3 21,2 1881—1885 6,3 5,6 6,2 4,9 7,7 36,8 1886—1890 6,9 5,7 5,7 4.6 7,0 31,8 1891—1895 7,4 6.2 6,8 6,0 6,0 36,1 1896—1900 6.5 6,0 7,0 6,4 8.4 46.1 1901—1905 7.0 6,5 7,1 6,3 7,1 44,8 1906—1910 6.9 6,5 7.2 6,3 9,9 45,8 1911—1915 7.6 6,8 7,8 7.3 10,1 46,1 1916—1920 Nincs adat 1921—1925 6,9 6,1 6,3 6,0 8,7 34,5 1926—1930 8,0 6,5 8,0 7,5 8,7 40,5 1931—1935 7,5 6.6 7,7 7,0 9,4 33,3 1936—1940 8,5 6.6 8,1 7.5 12.4 46,6 1941—1943 7,9 6,2 8,2 7,8 8,2 41,8 1947— 5,2 4,5 5,7 4.8 7,3 20,2 2. A mezőgazdaságot általában csak az elöntés után bizonyos idő múlva érintő közvetett károk, melyek az alábbiak : a) Állattenyésztésnél a belvíztől elpusztított takarmány hiányában elmaradt állati hozamok okozta károk. b) Mezőgazdasági munkák elmaradása miatti károk. c) Eróziós és a termőtalaj fizikai, kémiai rombolása útján előálló károk. 3. Épületek és a közlekedési hálózat kárai. ad. 1. Könnyen meghatározható a cikk elején ismertetett azon meggondolás alapján, mely szerint a kár az elborítás 25%-án 100%-os, míg az elborítás 75%-án 33,3%-os. ad. 2/a. Nagyságát Alcser Jenő adatai alapján a zab, kukorica és egyéb károk 25%-ára vesszük fel. ad. 2jb. Ugyancsak Alcser Jenő adatai alapján a mezőgazdsaságot közvetlenül ért kár 5%. ad. 2/c. Alcser adataira támaszkodva, az eredeti állapotot visszaállító trágyázás és talajjavítás költségeiből számítható. Tapasztalat szerint a teljes trágyázás és talajjavítás költsége katasztrális holdanként 3 q búza árának felel meg, és hatása négy évig tart. Eszerint a termőtalaj kára évente és kh-ként 0,75 q búzával egyenértékű, de ezt csak a teljesen elpusztított vetésterületen vesszük teljes értékével számításba, míg a többi területeken 33,3%-os értékével, mert itt a mezőgazdasági kár is 33,3%-os értékű. ad. 3. Eddigi károk kiértékelése alapján (lásd pl. Bonczos Miklós kormánybiztos 1940—41—42. évi jelentéseit) országos átlagban a mezőgazdaságot közvetlenül ért kár 10%-ára becsülhető. 100%-os vetéskárt szenvedett belvízjárta teriiletek 100(1 kli-bau 4. táblázat Időszak Búza Rozs Árpa Zal) Kukorica Burgonya Egyéb Összes 1871—1875 6 5 5 5 5 t 7 40 1876—1880 25 25 25 35 30 30 30 200 1881—1885 40 30 28 30 34 28 30 220 1886—1890 9,5 8,5 8,5 9,0 10 7,5 12 65 1891—1895 7 8 6,5 6 7,5 6,5 3,5 45 1896—1900 9,5 10 9 11 10 10,5 4 64 1901—1905 3 2.6 2,8 3,4 11,4 4 2,8 30 1906—1910 10,2 8 5 1,8 3.4 2,6 1,9 32,9 1911—1915 30 24.4 14,5 21,3 31 17.5 7,8 146,5 1916—1920 • nincs adat 1921—1925 3,6 2,9 3,7 3,7 2,3 2 1,57 19,77 1926—1930 3,6 4,5 2.4 1,8 3 2,8 1,973 20,073 1931—1935 2,1 1,7 1.4 1,5 1 0,9 0,734 9,334 1936—1940 14,4 15,9 12 12.5 12,5 8,5 " 7,6 83,400 1941—1943 2,4 1A 1,8 2.1 7,8 2,9 2,377 20,777 1947 2 0,3 0,1 0,1 0,1 0,1 0,257 2,957