Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)
1. szám - Szigyártó Zoltán: A mederváltozások hatása a kisvízfolyások vízhozamára
6 Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. Szigyártó Z.: A mederváltozások hatása a kisvízfolyásokra Gór bek 11 Érvényesség Mérések síbma Stórás M He/szórós [7.1 I + m;smmt/wuwm 47 35,4 9,8 // o mw-m 6 16,7 6,7 /// 9 m 3,5 IV • miii?-Kimo,i/.?3-3i 6 69,6 5,9 C * m vm-m.s 6 51,6 5,4 W • immio-a23,xn29 33,0 6,5 VII A M/x.ft-Jti 11 3 30,4 6,7 A'Hág 12 36,3 6,4 -, 1 I 1 1 1,0 1,5 2,0 2,5 Vízhozam, 0 [m 3/s] 2. ábra. A vízhozamgörbék változása 1957. május 1-től 1958. november 30-ig 0ue. 2. M3MeHeHue npuebix pacxodoe « nepuode om 7 MOH 1957 z do 30 HOHÖpn 1958 z Fig. 2. Changes in the rating curves bet" ween the lst May 1957 and 30th November, 1958 tette az árhullámok következtében előálló változások meghatározását. A vízhozammérésen kívül a mérést végrehajtó személyzet írásbeli feljegyzéseket is készített a tapasztalt változásokról. A vízállást naponta kétszer, reggel és este olvasták le. Az észlelő munkáját a vízhozammérést végző személyzet rendszeresen ellenőrizte. A mederváltozások A vízhozamgörbe meghatározására, illetve a mederváltozások ellenőrzésére 1957. IV. 30. és 1958. XI. 29. között 86 vízhozammérést végeztünk 0,104—2,09 m 3/s határok között. Ami a vízhozamgörbe változásának ütemét illeti, a mérési eredmények részletes elemzése során megállapítottuk, hogy azt már majdnem minden 10—20 cm-es árhullám levonulása módosítja. Ilyen körülmények között az 1957. V. 1-től 1958. XI. 30-ig terjedő időszakra hét vízhozamgörbét kellett szerkesztenünk. Ezeket és a jellemző adataikat a 2. ábrán mutatjuk be.* Maga a vízhozamgörbe azonban a 19 hónapot kitevő időszak alatt nem 7-szer, hanem 16-szor változott oly módon, hogy az egyes görbék újból és újból érvényessé váltak ; vagyis általában minden 36 napra esett egy-egy görbe-módosulás. * Az ábrán feltüntetett „relatív szórás" kifejezés alatt „átlagos relatív szórást" kell érteni, melyet a N 100 V /n-É^— 3=1 Qgi) 2 N /_, t=l Qgi kifejezés definiál, ahol i az" egyes, egymástól különböző mérési vízállások sorszáma, N azok száma, j az í'-ik mérési vízállásánál az arra vonatkoztatott Qmi vízhozam sorszáma, n az arra vonatkoztatott vízhozammérések száma, végül Qgi a vízhozamgörbe szerint az i-ik mérési vízállásnak megfelelő vízhozamérték. A változások különösen gyorsan követték egymást egy-egy nagyobb árhullám levonulása után, amikor az árhullámot követő kisvíz a kimosások feltöltésével új medret alakított ki magának. A legtöbb esetben ez a változás olyan gyors volt, hogy a helyzetet csak két vízhozamgörbe, az árhullám előtti és utáni görbe meghatározásával lehetett rögzíteni. Egy alkalommal 1958 februárjában azonban viszonylag lassan játszódott le ez a folyamat, s nyomon lehetett követni, amint a meder az árhullám hatására kimélyült, s így a vízhozamgörbe az I. helyzetből mintegy átugrott a IV. helyzetbe, majd onnan visszacsiiszott ismét a kiindulási állapotba. A változások elemzésekor, a mérési eredményekre támaszkodva, itt a IV. és a III. görbének 3—3 napos érvényességi időt állapítottunk meg. Több esetben azonban előfordult, hogy az árhullám levonulása előtti és utáni mérések ugyanazon vízhozamgörbére estek. Az előbbiekben részletezett esetet véve figyelembe, ez esetleg előfordulhatott azért is, mert a mérő személyzet — más mérési helyen lévén elfoglalva — nem érkezett oda idejében, s így a gyorsan lezajló mederváltozások hatására a mederegyensúly az eredeti állapotába addigra már helyreállt. Ugyanakkor egy-egy árhullám néha elég maradandó változást is előidézett. Különösen akkor, ha az a mérce környezetében magát a meredek partfalat is megbontotta. így például az 1958. júniusi nagyvíz, s a június végi árhullám a mérce felett égy partmenti fát gyökerestől a patakba döntött. Ennek következtében a mérce szelvényében a máskülönben nyugodt vízmozgás jó időre sellőssé vált (3. kép). A mederváltozások hatására a vízhozamgörbe ez alkalommal több, mint egy hónapra felemelkedett az V. helyzetbe, s onnan csak fokozatosan, több hónap alatt sülylyedt lejjebb. *
