Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Sebestyén Olga: „A niche” mint ökológiai fogalom és jelentősége a plankton üzemének tanulmányozásában

68 Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. Sebestyén O.: „A niche" mint ökológiai fogalom F ELV ETEL ( Sugárzó energia O/i/otf 0, Anorganikus táplálék Oldott szerves " táplálék 1 (lyton) Formált szerves —» táplálék IEADAS 0, > C

0> } Környezet Anyagcseretermékek ) Pogaaoióytolotorw "i Sodró / > Építés Halivailék ? J Plonktoneso hja Iszap fa ló fenéklakók > lebomlás V/sszoterú/es Télies lebomlás \ s Karnyezet-atakitás 1. ábra. A Qfratium hirundinella társulási és tavi kapcsolatai Abb. 1. Die oekologische Niche von Ceratium hirundinella ím Plankton, und im See Figure 1. The ecological niche of Ceratium hirundinella in the plankton community and in lacustrine life in generál A felvételben két tényezőcsoport szerepel: a környezet (sugárzó energia, oldott 0

2, anorganikus táplálék, oldott szerves táplálék) és társulás (formált szerves táplálék : parányi algák, melyeket a Ceratium állati módon kebelez be. Ez utóbbi táplálkozási módnak fiziológiai jelentősége nem ismert, mennyiségéről legfeljebb annyit sejthetünk, hogy nem lehet számottevő). A leadásban három momentum van : 1. Környezetalakítás (kilélegzett szénsav ; 0

2, mint az asszimiláció mellékterméke ; esetleg oldott anyagcsere-termékek és valószínűleg 'defekació termékek. 2. Társulási viszonylatban (plankton) tekintetbe jönnek a Ceratiummal vagy töredékével táplálkozó ragadozó és sodró kerekesférgek, esetleg fiatal halivadék. Ezek közvetítésével az anyagforgalom építőszakaszán jut tova a Ceratium állományában képviselt élőanyag. 3. A természetes pusztulás következménye, az ún. planktoneső. Ez részben teljesen lebomlik, heterotrof baktériumok tevékenysége során, a másik rész további útja : planktoneső —> planktogén szerves üledék (avja) —> fenéklakók —» halak. Ez az út az anyagforgalom normális útjáról való letérést jelent : a bomlásban levő anyag — fenéklakó (avja-faló vagy iszapfaló) szervezetek táplálkozása során — egyidőre visszatérni az építő szakaszba. Kérdés, hogy mekkorára becsülhető ez a rész a Ceratium állományában? Minthogy a Ceratiumot — eddigi ismereteink szerint — igen kevés planktonállat hasznosítja táplálékul, az állomány napi vesztesége pedig — számítás szerint — nyár derekán az állománynak kb. 1/5—1/3 részével ér fel (a pillanatnyi állomány tavi vonatkozásban 800—4900 tonnára volt tehető 1951-ben), azt következtethetjük, hogy a nyár derekán elpusztult egyedek tömege igen jelentős, más szóval a planktoneső tekintélyes része — tömegét tekintve — a Balatonban ebben az időszakban a Ceratium állományából kerül ki. A lebomlás kis része közvetlen lehet, nagy része — hosszú, hurokszerű kerülőútat téve — közvetett. A végső termékek : vegyületek, ionok, mint környezetalakító sók, gázok stb. egyúttal újra táplálékforrásul szolgálnak az autotrof szervezeteknek — közöttük a planktontársulás növényi tagjainak — számára is. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a tavi életben a Ceratium hirundinella állományában képviselt szervesanyag kis töredéke jut tovább közvetlenül az anyagforgalom építő szakaszán, számottevőbb tömege közvetve. Aligha tévedünk, amikor azt mondjuk, hogy a Ceratium hirundinella táplálék niche-e, a tavi életre vonatkoztatva (talán helyesebben az a niche, amit a Ceratium hirundinella a tavi életben betölt), meglehetősen sok tényező összeszövődéséből áll: ezek legfontosabb ja, hogy a melegvíz idején autotrof planktonnövényekkel együtt alkotja a szervesanyagtermelés ,,key~industry"-ját, fokozatosan növekvő, tartósan magas szinten levő, majd hirtelen lankadó intenzitással ; ugyanakkor, tömeges pusztulás következtében, a fenéklakók fokozottabb táplálékigényeit is kielégíti. (Ez utóbbi területen különösen szükséges volna további vizsgálatokat végezni, a planktoneső mennyisége, további sorsa stb.). (Sebestyén 1959 a, 1959 b). A Leptodora^Kindtii ragadozó életmódjával a táplálékul szolgáló s nála jóval kisebb méretű planktonrákok testében képviselt szervesanyagot eljuttatja a halivadékhoz és a tavi életben — méret szerint ugrásszerűen következő halakhoz. Tömörít és forgalomba hoz, másszóval hathatós anyagi kapcsolatot létesít a nyíltvíz két társulása a plankton és nekton között. Ezt a niche-1 a melegvíz idején tölti be, mikor aktív életet él. Télen nyugvópete állapotban nem táplálkozik és kiesik a társulásból. Planktonrákok egész évben vannak a nyíltvízben, ezeket a halak télen-nyáron közvetlenül is bekebelezik. A balatoni planktonban a planktonrákokat tekinthetjük a ,,lcey-industry" állatainak. Elton definícióját azonban — ami a növényevést illeti — nem vehetjük szigorúan. Ugyanis a szűrés aligha tisztán növényevés minden esetben, továbbá a két Copepoda, mely az év folyamán egymást felváltja, fakultatív ragadozó is, talán a halódó félben levő planktonállatokat pusztítják. (Ez tulajdonképpen egy külön niche lenne, mely már átmenetet képez az állati tetemet hasznosító niche-hez.) Télen a növények termelte szervesanyagot csupán a kisebbtermetű rákok, melyek legtöbbje euritermikus, közvetítik a halakhoz. A melegvíz