Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Zsilák György L.: A szilvásváradi Szalajka-völgy hidrológiai és hidrogeológiai vizsgálata

Zsilák Gy. L.: A szilvásváradi Szalajka-völgy hidrogeológiája Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. 63 5. táblázat Elfogadott gyakoriságú vízhozamok TÜÖA. 5. Pacxodbi c nptiHurribiMU noemopneMOcmuMü Tabelle 5. Abflussmengen von unterschiedlicher Haufigkeit 1%-os gyakorisággal várható vízhozam 2850 [l/p] 2%-os gyakorisággal várható vízhozam 2930 [l/p] 5%-os gyakorisággal várható vízhozam 3070 [l/p] 10%-os gyakorisággal várható vízhozam 3280 [l/p] ség területére. Ennek alapján végeztük el a két módszer összehasonlítására vizsgálataink ellenőrzését, 11 km

2-ben véve fel a források vízgyűjtő területét. Több mérés ellenőrzésére elvégeztük a számításokat, ezek alapján +2 |-9%-os eltérés mutatkozott, azaz a dolgozatban bemutatott módszer mindig nagyobb vízhozamot eredményezett. A többlet valószínűleg a lejtőkön közvetlenül \ 50 i0 30 W to 5 3 2 1 11 100 150 200 300 WO Tartósság [nap] ö. ábra. Minimális vízhozamok időtartamának gyakorisága 0ue. 5. Beponmnocmb MUHUMaAbHbix pacxodoe Abb. 5. Háujigkeit der Zeitdauer minimaler Abflussmengen a patakba beszivárgott vízből származik. Vizsgálatainkat ugyanis a VITUKI mércére vonatkoztatva végeztük el. Az alábbiakban bemutatott számítás érzékelteti a két vizsgálat közötti viszonyt. Pl. 1955. IV. 20-án 18,4 m

3/p a források hozama (VITUKI mérce), a lehulló csapadék ugyanekkor 64 mm. A VITUKI mérce szelvényében 26,49 m

3 víz folyt át. A 64 mm csapadékból 24 mm, azaz a vízgyűjtőterület figyelembevételével 24,20 m

3/nap vízmennyiség szivárgott be. A két vizsgálat 8,7%-os eltérést mutat. C) A gyakoriság és tartósság vizsgálata a meghosszabbított idősoron A mért adatok alapján a vízkivételi szelvény hidrológiai jellemzése érdekében meghatároztuk a különböző gyakoriságú vízhozamokat részben az empirikus, részben a Pearson III. típusú valószínűségi függvény segítségével (4. ábra). Az ábrából látható, hogy az empirikus valószínűség szélsőségesebb értékeket ad a Pearson III.-nál. Hidrológiai tapasztalatok szerint kevésbé kiegyenlített, csak forrásokból táplálkozó vízfolyások esetében az empirikus valószínűség ad megfelelő értéket. A kiegyenlített krasztforrások esetén feltehetően a Pearson III. típusú valószínűségeloszlás ad reálisabb értéket. Biztonságból azonban a két görbe középértékeit tekintjük mértékadónak. Ekkor az elfogadott gyakoriságú vízhozamok az alábbiak (5. táblázat): A közölt adatokból megállapítható, hogy 50 évenként egy alkalommal csak 70 l/p hijján biztosítható a vízmű számára a vízmennyiség. További vizsgálataink során a minimális vízhozamok időtartamának gyakoriságára jellemző görbéket szerkesztettük meg, ill. számítottunk ki. Az 5. ábrán a görbék jól egyeznek (6. táblázat). 6. táblázat A minimális körüli vízhozamok időtartamának tartóssága Taön. 6. BepoamHoemb pacxodoe, 6au3kux k MUHUMOAbHblM Tabelle 6. Zeitdauer der minimalen Abflussmengen Időtartamok %-os gyakorisága Tartósság [nap] 1 215 2 192 5 100 10 124 3. Összefoglalás A vizsgálatokat és az elvégzett kiértékeléseket összefoglalva az alábbiakat állapíthatjuk meg : ]. A Szalajka-völgy vízfolyása nyelőpatak, amely a völgy tufájába adja le vizének egy részét, a beszivárgott víz mint föld árja követi a patak folyását. A vizsgálatokhoz a mércék elhelyezése során ezt a körülményt vettük figyelembe. Meg kell jegyezni, hogy az állandó mércék elhelyezésekor a hidrológiai viszonyokat messzemenően figyelembe kell venni, amellett a mederállandóság megőrzése érdekében a patak rendezése célszerű olyan helyeken, ahol a vízjárás szeszélyes, itt a kimosás veszélye áll fenn. Ez a hidrológiai viszonyok megváltozását okozza. Ezekre a szempontokra kis vízfolyásokon elhelyezendő mércéknél figyelni kell. 2. Az általunk végzett grafikus korreláció a Szalaj ka-patakhoz hasonló vegyesjellegű patakoknál alkalmazhatónak látszik. A nemcsak csapadékból táplálkozó patak vizsgálatakor figyelembeveendő jellemző tényezők : a) A megelőző csapadékos időszak csapadékösszege, b) a megelőző 6 hónap csapadékösszege, c) a csapadékos időszak naptári ideje (hónapja). Csak csapadékból táplálkozó vízfolyásoknál a szokásos tényezők ugyanakkor : a) a megelőző csapadék indexszáma, b) a csapadék magassága mm-ben, c) a csapadék naptári ideje, d) a csapadék időtartama. Teljesen karsztjellegű patakok helyén az alábbi tényezők hatása érvényesülhet : a) az esőmentes napok indexszámai,