Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Szigyártó Zoltán: A mederváltozások hatása a kisvízfolyások vízhozamára

Szigyártó Z.: A mederváltozások hatása a kisvízfolyásokra Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. 5 A vizsgálatot az tette lehetővé, hogy az Intézet Vízrajzi Osztálya megbízást kapott a Borsodi Regionális Vízmű tervezésével kapcsolatban, a Bán-patak völgyében tervezett tározók hidrológiai viszonyainak feltárására, illetve ezen belül a Bán-patakon és annak mellékfolyásán a Csernelyen levonuló vízmennyiségek nyilvántartására. A kapott megbízás alapján, a korábbi tájékoztató jellegű megfigyelésekre támaszkodva úgy döntöttünk, hogy a vizsgált szelvények közül, többnek a kiépítésétől eltekintünk. Úgy gondoltuk ugyanis, hogy ezek már akkora vízfolyáson vannak, ahol a szelvény kiépítetlensége következtében előálló zavaró hatás már számbavehető módon nem érvényesül. A jelenlegi vizsgálatba ezek közül a legnagyobb állomást, a 232,7 km

2 vízgyűjtőterülettel rendelkező „Bánhorvát I" elnevezésű nyilvántartási szelvényt vonjuk be (1. ábra). Ezt az Mertek0 tkm JELMAGYARAZAT • FŐ vízmérce V Segéd vízmérce ^ Település ''/"[. Erdő == Utak Hi

d Dedestopolcsa

nu Bán-patsk 1. ábra. A Bán-patak és a Csernely völgyének helyszínrajza 0ue. 1. riAüH dojiUHbi pyvbeü EaH u lepneAb Fig. 1. Plan shoicing the valleys of the Bán and Csernely Brooks állomást — vizsgálataink megindításakor — országos szempontból is az egyik legjobb, kiépítetlen szelvényű kisvízfolyáson felállítható nyilvántartási helynek tekintettük (1. kép). A vízhozamot forgóműves sebességmérővel határoztuk meg. A műszer az úgynevezett Zsesztovszkij-féle típushoz tartozott, vagyis zárt műszer volt, 12 cm-es vitorla átmérővel. Tengelyét olajban futó golyóscsapágyak támasztották alá. Mérés közben a műszert rúdra erősítettük úgy, hogy az e körül, mint tengely körül elfordulva, a sebesség átlagos irányába önmagától beállhatott. A vízhozammérés szelvényéül a mérce alatt kb. 30—40 m-re levő közúti fahíd felső élét választottuk (2. kép). Ebben a szelvényben a kis- és közép1. kép. A Bán-patak Bánhorvát I. elnevezésű 232,7 km

2 vízgyüjtöterületű vízhozamnyilvántartási szelvénye a vizsgálat elején 0omo 1. PeeucmpaiiuoHHbiü cmeop pacxodoe Banxopeam 1. HÜ pynbe Ban c eodocöopmü nAOiqadbw 232,7 KM

2, « HaHüAe uccAedoeaHun III. 1. Gaging section Bánhorvát I on the Bán Brook at the beginning of investigations. The catchment area pertaining to the gage is 232,7 sq. km vizek pontosabb mérése érdekében mederszűkítést hajtottunk végre. Ennek következtében kisebb vízállások esetén vízmozgás csak a jobboldali nyílásban volt. A vízhozamméréskor a szelvényt 1 cm-es beosztású rúddal vettük fel. A vízállást 2 cm-es beosztású fa, majd később öntöttvas mércelap segítségével, becsléssel, 1 cm pontossággal határoztuk meg. A méréseket gyakoriság szempontjából úgy szerveztük meg, hogy az állomásra hetenként legalább egyszer sor kerüljön. így gyakorlatilag minden árhullámkor végeztünk mérést (a megelőző és az azt követő időszakban is), ami lehetővé 2. kép. A vízmérce alatt kb. 30—40 m-re levő híd felső szelvénye, ahol a vízhozamméréseket végezték Oonw 2. BepxHuü cmeop Mocma, pacnoAOMceHHoeo npuMepno HÜ 30—40 M Huxce eodoMepmü peüKU, zde npoeodUAUCb U3MepeHUR pacxodoe III. 2. Upstream section of the bridge where flow measurements were carried out, about 30 to 40 m downstream of the gage