Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

6. szám - Egyesületi és műszaki hírek

526 Hidrológiai Közlöny 1960. 5. sz. Egyesületi és műszaki hírek Az ivóvízellátás európai statisztiká ja szerint az egyes országokban a lakosság alábbi %-a iszik vízvezetéki vizet : Anglia 99 Jugoszlávia. ... 74 Ausztria 81 Luxemburg . . 100 Belgium 91 Olaszország . . 90 Dánia 77 Portugália ... 96 Finnország 65 Svájc 100 Hollandia 98 Svédország 89 Írország 88 L. W. * „A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon" címen bocsátotta közre Károlyi Zsigmond gazdaság-történeti kutatásainak eredményeit. A 320 lap terjedelmű munka a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára nagysikerű műszak-történeti kiadványainak 13. köteteként jelent meg és méltó párja az eddigi köteteknek. Ismertetésére még visszatérünk. L. W. * • A Xemzctközi Geodéziai és Geofizikai Unió júl. 26. és aug. 6. között Helsinkiben tartotta XII. Kongresszusát. Az Unió keretében működő Nemzetközi Hidrológiai Szövetség (IASII) a kongresszusra 9 kérdéscsoportot tűzött napirendre. A kongresszusra 30 országból beküldött 287 dolgozat a kérdéscsoportok között a következőképpen oszlott meg : Hó és jég 75, felszín alatti vízkészletek számbavétele és térképezése 52, a folyók kisvizei és a szárazságok meteorológiai vonatkozásai 38, sarkvidéki gleccser-kutatás 28, talaj-erózió 26, a vízgyűjtőterületek vízmérlege 24, az árapály hatása a vízfolyásokra 20, vízfelületek és a növényzettel borított felszínek párolgása 14, végül a csapadékkutatás köréből 10 dolgozat érkezett be. A felszín alatti vízkészletek térképezéséről kiállítást is rendeztek, melyen mintegy húsz ország vett részt. Az egyes kérdéscsoportokat 2—4 napos „szimpóziumok" fogták össze, melyeknek természetesen gyakran párhuzamos üléseik is voltak. A beküldött jelentéseknek mintegy 35—40%-át mutatták be és vitatták meg. Magyarországról —• a hidrológia körébő] — nyolc dolgozat készült, szerzőik : Birck Oszkár fERTI), Kazó Béla (MTA Talajtani és Agrokémia Kutatóintézet) és Tóth András (Keszthelyi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet), Lászlóffy Woldemár (VITUKI), Salamin Pál (Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem I. Vízépítéstani tanszék), Szesztay Károly (VITUKI) Szigyártó Zoltán (VITUKI), Ubell Károly (VITUKI) és Zsuffa István (VITUKI). A kongresszuson mind a nyolc magyar dolgozat bemutatásra került és igen élénk érdeklődésre talált. Szép sikere volt a kiállított magyarországi hidrogeológiai térképeknek is, melyekhez Ubell Károly szerkesztésében angol nyelvű tájékoztató is készült. Tevékenyen részt vett a magyar delegáció a bemutatott jelentések megvitatásában, továbbá a talajvíz-térképezési és a párolgási szakbizottság munkájában is. A kongresszuson .Magyarországot 12 tagú küldöttség képviselte. A Hidrológiai Szövetség munkájában Stelczer Károly (a hidrológiai delegáció vezetője), Bözsöny Dénes, Szesztay Károly és Ubell Károly vettek részt. Az Unió legközelebbi kongresszusa 1963-ban az USA-ban, előreláthatóan San-Franciscóban lesz. A Hidrológiai Szövetség újonnan választott tisztikara az 1960—63. évekre : Elnök : IV. Friedrich (NSzK), alelnökök : G. V. Bogomolov (Szovjetunió), D. Tonini (Olaszország) és C. A. Wallén (Svédország), titkár : L. J. Tison (Belgium). A Hidrológiai Szövetségnek a két kongresszus közötti időszakra tervezett rendezvényei közül hazai szempontból leginkább az 1961 őszére Görögországban tervezett talajvíz-szimpózium és az 1962-re előirányzott olaszországi erózió-szimpózium tarthat számot érdeklődésre. Szesztay Károly Földfeletti víz és hővezetékek a Szovjetunió északi részén. Az elmúlt években több földfeletti vezeték készült a Szovjetunióban. A létesítmények bebizonyították, hogy ez a megoldás az északi fagyos területeken a földalatti vezetékeknél sok esetben előnyösebben ós gazdaságosabban alkalmazhatók. A sarki területeken a föld alatt szükséges 2 vezeték helyett így elegendő egy is, mert a meghibásodások gyorsan megtalálhatók és viszonylag egyszerűbben javíthatók. Az elkészült szakaszok hossza általában 1—5 km. A csövek átmérője 150—300 mm. A szigetelés 15—20 cm vastag, előregyártott salakbeton, illetve habbeton elemekből készül, ami kívülről szitaszövet és bitumenmázolás véd. Szabó Márton * Vodosznubzsenyie i Szanyüarnaja Technika. 1960. 5. sz. * Beszámoló az 1960 szeptember 5 és 10 között megrendezett Hidraulikai Konferenciáról A Magyar Hidrológiai Társaság és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1960 szeptember 5 és 10 között Budapesten Hidraulikai Konferenciát rendezett. A Konferencián a nagyszámú hazai meghívott és érdeklődő mellett 55 külföldi szakember is megjelent. A külföldi államok közül Ausztriából 2, Bulgáriából 8, Csehszlovákiából 6, Franciaországból 1, Indiából 1, Jugoszláviából 8, Lengyelországból 7, a Német Demokratikus Köztársaságból 15, a Német Szövetségi Köztársaságból 1, Olaszországból 1, Romániából 1, a Szovjetunióból 4 résztvevő érkezett. A konferencia referáló rendszerű volt, a beküldött tanulmányokat nem személyesen adták elő a szerzők, hanem a tanulmányok rövid kivonata és foglalata került ismertetésre. A Konferencia tudományos anyagában összesen 67 tanulmány szerepelt, ezek közül hazai szerzők 29-et, külföldi szerzők pedig 38-at küldtek be. A Konferencia díszeluökségét dr. Németh Endre egyetemi tanár, a szervező bizottság elnökségét pedig Ihrig Dénes tud. osztályvezető, a Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály elnöke látta el. A Konferencia referátumai négy tárgykörből voltak kiválasztva. A folyami hidraulika köréből a hordalékkérdésekről beadott tanulmányokat dr. Bogárdi János, ugyancsak a folyami hidraulika köréből a vízmozgásokkal foglalkozó tanulmányokat dr. Lászlóffy Woldemár referátuma foglalta össze. A szivárgás hidraulikájában a természetes viszonyok között és az öntözött talajokon történő beszivárgással kapcsolatos tanulmányokat Ihrig Dénes, a töltések és műtárgyak alatti szivárgás problémakörébe tartozó, valamint a kúthidraulikával foglalkozó tanulmányokat dr. Mosonyi Emil referálta. A hordalékkérdések tárgykörének referátuma megállapította, hogy a témába vágó kérdések megoldása jó irányban és viszonylag gyors ütemben halad előre. Azt a következtetést is levonta, hogy a hordalékmozgás összetett jelenségének vizsgálatát csakis szisztematikusan és a legapróbb részletekre is kiterjedő kutató munkával lehet elvégezni. A vízmozgások tárgykörének referátumában kifejezésre jutott a laboratóriumi munkák, a mérnöki tapasztalati megfigyelések, valamint az elvont spekuláció fontossága, e három kutatási mód előnye, hátránya és összehangoltságának jelentősége. A természetes szivárgások referátuma hangsúlyozta, hogy a tárgykör igen széles és sok tekintetben még ma is feltáratlan, így a kutatások távlatai nagyok. A szivárgás gyakorlati kérdéseinek referátuma rámutatott, hogy a beküldött dolgozatok a korszerű mérnöki gyakorlat tudománnyal szemben támasztott igényeit tükrözik, és elméleti szempontból a szivárgás hidraulikájában 's megnyilvánul a törekvés az átfogó összefüggések, a szintézis irányában. A referátumok elhangzása után a hozzászólások kiegészítéseket és vita-anyagot szolgáltattak. Az előadások és viták lezajlását követő napon a résztvevők meglátogatták az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem I. és II. sz. Hidraulikai Laboratóriumát, valamint a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet nagylaboratóriumát. A Konferencia utolsó két napján tanulmányi kirándulás volt a Balaton és annak egyes vízilétesítményei megtekintésére. A Konferencia meghívóit és tudományos anyagát a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Sok-