Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

6. szám - Egyesületi és műszaki hírek

524 Hidrológiai Közlöny 1960. 6. sz. Egyesületi és műszaki hírek A szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet tízéves fennállása, alkalmával szeptember 14-én ünnepi ülést tartott. Az ünnepi ülésen az Intézet tízéves munkáját ismertető előadásokon kívül a legújabb kutatásokról számoltak be az előadók. Petőházi Gábor miniszterhelyettes megnyitója után Kovács Gábor igazgató méltatta az Intézet tízéves munkáját, majd dr. Gruber Ferenc osztályvezető az öntözéses takarmánytermesztési kutatások helyzetéről, eredményeiről és lehetőségeiről, dr. Petrasovics Imre igazgatóhelyettes a rizstermesztési kutatások eredményeiről és feladatairól, Hartyányi László mb. osztályvezető pedig a mezőgazdasággal kapcsolatos vízgazdálkodási kutatásokról tartott előadást. Ez után a résztvevők megszemlélhették a szarvasi .Járási Tanács kultúrtermében rendezett kiállítást az Intézet és a Kísérleti Gazdaság munkájáról, majd a bikazugi gazdaságban folyó kísérleteket mutatták be az Intézet kutatói. V. I. A Győri Víz és Csatornaművek 5 éves tervében négymillió forint költségelőirányzattal termálkút fúrása is szerepel. Ugyancsak az 5 éves terv során készül el a városi főgyűjtőcsatorna is, elsősorban a Gyárváros és az Ipartelep szennyvizeinek könnyebb elvezetése érdekében. V. I. A budapesti, Középdunavölgyi Vízügyi igazgatóság területén befejeződött a tassi árvédelmi töltések építése. A munkálatok az 1956. évi jeges árvíz alkalmával megsérült tassi védőművek helyreállítását követték. V. I. A Velencei tó mellett 100 holdas ivadéknevelő halastórat létesít a Halászati Szövetkezetek Intézőbizottsága. A halastó Dinnyés község környékén épül. A létesítés összhangban van a székesfehérvári Vízügyi Igazgatóság és a Velencei Tavi Intéző Bizottság által készített fejlesztési tervvel. V. I. Kecel községben 940 m mélységű kútból 400 lit/pere hozamú, 40 C° hőfokú vizet nyertek. A későbbiekben fürdő építésére kerül sor. V. I. Amint arról napilapjaink is beszámoltak, az Országos Vízügyi Főigazgatóság július 27-i kollégiumi ülésén határozatot hoztak a közép-nógrádi, regionális vízmű létesítésére. A regionális vízmű négy mesterséges tározó vizét használja fel, s az első ütemben kb. 70 ezer lakos vízellátását oldja meg. A vízmű építését 1963-ban fogják megkezdeni, és elkészülte után az ipari terület vízellátásán kívül a mátrai, •üdülőtelepek vízellátása is rendezést nyer. A kollégium a permetező öntözésekkel kapcsolatos határozatainak meghozatala után meghallgatta Ziegler Károly főigazgatóhelyettes jelentését a vízgazdálkodás távlati kutatási tervének kidolgozására alakult bizottság munkájáról. V. I. Az elmúlt 15 óv folyamán Csehszlovákiában mintegy 15 milliárd korona értékű vízépítési létesítményt építettek. Ez az összeg az egyes ágazatok között a követ kezűképpen oszlik meg : Nagy víziépítmények (erőtelepek, völgyzárógátak) 50,2% Vízellátás 21,3% Csatornázás és szennyvíztisztítás . . . ' 2,4% Folyószabályozás 9,5% Talajjavítás 2,3% Egyéb beruházások 4,3% Statisztikai adatok szerint 1958 végén a lakosság 45,7%-a volt hálózati ivóvízzel ellátva és mintegy 32%-a volt a csatorna hálózatba bekapcsolva. A tervek szerint 1965 végén a lakosságnak 55,7%-át látják el hálózati ivóvízzel. Az 1 főre eső vízmennyiség tervezett értéke 200 lit/nap lesz, a csatornahálózattal ellátott lakosok számaránya pedig 40,3%-ra fog emelkedni 1965-ben. I. F. Szlovákia területére évenként átlagosan 37,6 milliárd m

3 csapadék hull, amelyből a számítások szerint mintegy 13,5 milliárd m

3 beszivárog a talajba, 10,8 milliárd m

3 elpárolog és mintegy 13,3 milliárd m

3 a folyókkal a szomszédos államokba jut. Szlovákiában az utóbbi években a költségvetés beruházási összegének kb. 10%-át vízgazdálkodási célokra fordították. 1959-ben a szlovákiai vízerőművekkel termelt elektromos energia háromszor nagyobb volt mint az 1937-ben termelt összes elektromos energia. Az elmúlt 15 év alatt 12 vízerőtelepet építettek, szemben a régi köztársaság idején épített egyetlen vízerőteleppel. Ezzel párhuzamosan 400 millió m

3 tározóteret hoztak létre, ami százszor több, mint a felszabadulás előtt meglevő tározóterek térfogata. .Míg 1957-ben Szlovákiában 46 községi, és városi vízvezeték volt, 960 km hosszúságban, 65 települést látva el ivóvízzel, addig 1958 végéig 204 városi és községi vízvezetéket építettek 2700 km hosszbaíi, összesen 244 községet látva el ivóvízzel. A vízfogyasztás 1937-ben 14 millió m

3 volt, szemben az 1958. évi 97 millió m

3-rel. Még jobban jellemzi a fejlődést a vízvezetékkel ellátott lakosok számának aránya a lakosság teljes számához viszonyítva. 1937-ben a lakosságnak csupán mintegy 13%-a fedezte a vízszükségletét vízvezetékről. 1958-ban már a lakosság 23%-a volt a vízvezetéki hálózatba bekapcsolva. Nagy fejlődést mutat a csatornázás is. 1918-ban csupán 18 helyiségnek volt közcsatorna hálózata. 1930-tól 1945-ig mindössze 275 km csatornavezeték épült. 1959-ben már 93 községnek volt kiépített csatornahálózata és ennek hossza közel 900 km-rel növekedett. Közvetlenül a felszabadulás után a lakosságnak csupán 10%-a használhatta a csatornahálózatot, ma viszont a lakosság 18%-a van csatornahálózatba kapcsolva. A következő (harmadik) ötéves terv további jelentékeny beruházásokat irányoz elő Szlovákia vízgazdálkodásának fejlesztésére. /. F. 1945-től 1960-ig terjedő időszakban 23 völgyzárógátat építettek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén, összesen 1150 millió m

3 tározótérfogattal. Ebből 8 főleg energetikai, a többi 15 létesítmény pedig vízellátási célokat szolgál. 1960 végére Csehszlovákiában —- a kiegyenlítő medencéken kívül —- összesen 71 tározó medence lesz működésben, az épülő félben levőkkel együtt 2300 millió m

3 tározótérfogattal. I. F. Komló város vízellátásának javítása érdekében savtalanitó és vastalanító berendezési szereltek fel a vízmű budafai telepén. V. I. Miskolcon a vasút vízellátásának biztosítására külön vízművet létesítettek. Miskolc—Tapolca közelében, a Hejő patakon duzzasztó épült, innen kb. 4 km hosszú vezetéken juttatják a vizet a pályaudvarra. A vasúti vízmű a város ivóvízhálózatát jelentékenyen tehermentesíti. V. I. Ebben az évben ünnepli a csehszlovák hidrológiai szolgálat fennállásának 40. évfordulóját. Csehszlovákia legrégebbi csapadékmérő állomásit 1903-ban állították fel Brnobnn. Csehszlovákiában ma is több olyai csapadékmérő állomás működik, amelyet még 1851 előtt létesítettek. A vízállások észlelésére vonatkozóan — ha szórvá nyosan is -—- már 1000 óta vannak feljegyzések. így pl. a Vltava folyó árvizeire vonatkozóan Prágában igen régi feljegyzések találhatók. 1889-ben jelent- meg az első nyomtatott vízrajzi évkönyv, amely rendszeres mérések alapján közölte a csehországi napi csapadék magasságát és a Labe. (Elba) folyó vízállásait. A Dunán az első vízmércét Pozsonynál szerelték fel 1823-bean. A Vágón az első vízmércét 1860-ban, a Tiszán szintén 1860-ban, a Bodrogon 1862-ben létesítették, ami a csehszlovák területi elhelyezést illeti. Az első önálló csehszlovák hidrológiai intézetet 1919-ben hozták létre Prágában. I. F.