Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Zalán Béla: Vízmennyiség-mérés a hálózati veszteség tükrében

52 Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. Zalán B.: Vízmennyiség mérés a hálózati veszteség tükrében *3,0• *2,0 ^Ifi' £ 0=c -1,0 -2,0 -3,0 f t > KV —Woltrr.ann-mén / 1 \ \ / m li , A l zarny Kerekes-mer 5 (0 otima) 10Ö % terhelés 8. ábra. Motoros mérők hibagörbéi <Pue. 8. Kpueue OUIUÖKU u3MepumeAeü c deuzameAHMu Abb. 8. Fehlerkurven für motorische Messer 10%-os terhelési állapot, ahol a görbe visszahajlása kezdődik és a 2%-os terhelésnél még —2% hibával mér. Az ábrán feltüntetett mérő érzékenységre és pontosságra maximálisan van beállítva. A szabályozás általában 100, 50 és 10%-os terhelésre történik, de megszokták vizsgálni a mérő érzékenységét is. A mérőknek 2%-os terhelésnél jelezni kell és 10%-nál már a ±2%-os hibahatáron belül kell mérniök. Ha a mérő a 10%-os terhelésnél —2% hibával mér, akkor az ennél kisebb átfolyó vízmennyiségeket már igen nagy mínusz hibával méri. Ebből következik, hogy a hitelesítést, illetve szabályozást úgy kell végezni, hogy a 10%-os terhelésnél a hiba mindig +2% körül legyen. E példa rámutat arra, hogy nem elégséges a mérési tartományon belül csak a i2%-os hibakorlátot beállítani, hanem ügyelnünk kell a mérő hibagörbéjének helyes beállítására is. A hálózati veszteség szempontjából a jelleggörbe még egy lényeges tényezőre mutat rá, éspedig a mérethelyes mérők megválasztásának szükségességére, tekintettel a mérési tartomány alsó szakaszán jelentkező pontatlanságokra. Összefoglalva : megállapíthatjuk, hogy a gépházi fővízmérők hibái az évek folyamán a lerakodások miatt általában + értéket vesznek fel. (Lásd a Fővárosi Vízművekre vonatkozó 7. ábrát, ahol a mérési tartományon belül +1,95 és —1,45% között változik a mérés pontossága.) Az összes fogyasztói mérők pontossága jelen állapotban nem értékelhető, de a fentiek alapján következtetéseket vonhatunk le a fogyasztói mérők hitelesítésére és megállapíthatjuk, hogy az idők folyamán a mérés, a mínusz hiba felé tolódik el. Ez azt jelenti, hogy mind a gépházi fővízmérők mind a fogyasztói mérők hibái a hálózati veszteség számokban kimutatott nagyságát növelik. H3MEPEHME PACXODA BOflbl 110 OTHOLLIEHHIO K IlOTEPflM B CETH E. 3aAaH C BonpocoM ceTeBbix rioTepb boám 3aHiiMai0Tc>i bo noeM MHpe bo Bee öojiee uinpoKiix i<pyrax, n0T0Mymto MCTepil BJIIIflIOT Ha BOaOCHaÖHCemie HC TOJlbKO C 3K0H0BHMeCKOH TOMKII 3peHHH, HO H C TOMKH 3peHH5J MaJIOBOflhocth ii yTeqeK. B CTaTbe paccMaTpiiBaioTca ouihökh, CTpeiaeMbie n pa3Hbix i-i3MepnTejibHbix oöopyflOBaHiiií. Tak'HM HCCJieflOBaHHeM OTKpbIBaeTCfl B03MO>KHOCTb fljlfl jiyMiuero npHÖJiH>KeHHfl aeiiCTBHTejibHbix noTepb. PacxoflOMepw pa3aejiínoTCíi Ha «Be ocHOBHbie rpynnbi: np0H3B0flCTBeHHbie rjiaBHbie pacxo^oiviepbi h noTpeöHtejibHbie rjiaBHbie pacxo/jo.viepbi. Ha Oue. 1. noKa3aHbi noTepn Hanopa 3a cneT pa3HbIX paCXOflOMepOB B 3aBHCHM0CTH OT CKOpOCTH. IÍ3 3TOrO CflenaiOTCJI BblBOAbI OTHOCHTejlbHO 3K0H0MIIMH0CTH npHMEHEHHH 3THX OÖOPYFLOBAHHH. 0ue. 2. HEOÖXOANMA AJIH AONOJIBHEHHH (pueypu 1, ecjin OTBICKIIBAIOTCA SKOHOMIIMecKHe oTHOwemifl cyHoiBaiomiix OTBepcran c pa3HbiM HIICJ10M Cy>KIIBaHHH. nocjie aToro paccMaTpiiBaa OUIHÖKH no cywciiBaio1UHM OTBepCTUHM, Ha KOHKpC'THOM npHMepe BblBOflHJIOCb, TO OflHHM H3 paCCMaTpilBae.MblX OÖOpyflOBaHHH BeflyTCH ii3MepeHH>i c oiiiHÖKOH ±1,41%. y CTapux oSopy^OBaHIIH 3^ecb Hce HMejlHCb HeCKOJlbKO (JiaKTQpOB OUIHÖKH. TaKHMii JIBJIHIOTCÍI OUIHÖKH B CPEAHEM 0,6%, nojiyMaioHIHCCH 3a CMCT cyweHHfí nonepeMHoro ceneHHji n3-3a oca>KfleHiiii B Tpyőax. OCHOBHOÍÍ aonycK iicKawcaJicH 3THM no <t>ue. 4. OIUHÖKOÖ HBJiHJiocb H TO, MTO NEPEA CTapuMii pacxoflo.MepaMii c cy>«nBaioinn.M OTBepcraeM He HMeeTCJi np>iMoro yuacTKa Tpyőbi, oöecncMHBaiomHH 6e3npenaTCTBeHHoe ABHWEHHE BO^bi. OUIHÖKH, nojiyieHHbie 3a CMeT 3Toro noi<a3aHbi Ha <t>ue. 5., B 3aBiicnMOCTii OT %-a HeoöxofliiMoro npHMoro YNACTKA Tpyöbi. 3«ecb H33o6pa>KeHo pacnpeaejieHiie pacxoda OTHOCHTejlbHO cpeaHefi paőOTbi, T. e. Ha CKOJibKO NPOUEHTOB npHMeHHjiHCb npn.Mbie yiacTKH Tpyö. HaMerami 3flecb >ne n ;iejiaHHbie OUIH6KH. B BbimenpHBeaeHHbix paccMaTpiiBajnicb TOJlbKO OUIHÖKH, NOJIYMEHHBIE HA CYHAIBAIOMNX oTBepcraax, HO OUIHÖKH BCTpenaiOToi II Ha npiiöopax AwjxjiepeHUHajiMaHOMeTpa B.\iecTe c oTCMHTbiBaiouiHM nepcoHanoM. JJJIH 3THX OUIHŐOX yCTaHOBHJIH CBH3b C KOHeMHOH BejlHMHHOH B %-ax miojibi npiiőopa. 3TH OUIHÖKH ii3oöpa>KeHbi Ha <fiue. 6., OTflejibHO AJIJI npiiöopoB c pTyTHoií nonjiaBKOii H AJlfl CTapbIX HHflyKUHOHHblX npiIÖOpOB. A CpeflHHH BejlHMHHa no pacnpeflejieHHK) pacxoaa ymiTbiBanacb npii Onpeflejlt'HHH K'piIBblX OIHHÖOK OTHOCHTejlbHO cyMMapHOH npoH3BOfliiTeiibHOCTii CTaHUHH no BOaOCHaÖ>KeHIIIO,X BMeCTe C flaHHbIMH, B3HTbI.Mll 113 npeflblflyiUHX KpiIBbI ((pue. 7.). Ha (|)iirype ii30őpa>KeHbi n npeaejibi miKOBbix BOAONOTPEÖJIEHIIÍI JICTOM H MiiniiMajibHbix BOFLONOTPEŐJIEHH 3HM0ÍÍ. riocjie ii30öpa>KeHH5i rjiaBHbix pacxoaoMepoB_ B MaujiiHHOM 3ajie, nocTpoHJiH 11 KpiiBbie OUIHÖKH iiOTpeÖHTejibHbix ii3MepiiTejieii c ABiiraTejie.M B %-HOM OTHOmeHHii Harpy3Kii (ipue. 8.). Haao OTMeTinb, HTO npn yflOCTOBepeHim pacx0fl0.viep0B Ha 10%-Hyio Harpy3i<y cer/ia ao^>KHa naflaib no3HTHBHaíi oiuiiÖKa, n0T0My, MTO B np0THB0n0Ji0>KeHH0.M cJiyMae HIDKHHÍÍ npeaeji B oöjiacra H3MepeHii5i CHJibHO HanpaBjiHeTCíi B OTpimaTeJibHyK) CTopoHy. B 3aKJH0MeHHH MO/KHO yCTaHOBHTb, MTO OUIHÖKH rjiaBHbix H3MepHTejieií MamiiHHoro 3ajia yBe;uiMHBaioTCH B HanpaBJieHiie ,, + ", a OUIHÖKH noTpeÖHTejibHbix H3MepeHiiíí BCJieflCTBiie OÖECMYBCTBIITEJIBHOCTII B HanpaBJieHiie ,,—", T. e. ouiiiÖKaMii ii3.viepiiTejieH noBbiiuaioTCH ceTeBbie noTepn. Wassermengenmessung im Spiegel des Netzverlustes B. Zalán Die Frage der Netzverluste ist in der ganzen Welt in immer weiteren Kreisen behandelt, weil neben den wirtschaftlichen Auswirkungen die Wassernot und ebenso die Sickervvásser die Wasserwerke vor schwierige Probleme steilen. Dieser Beitrag untersueht die Fehlerquellen der verschiedenen Einriehtungen für Wassermessung, um auf diese Weise die tatsachlichen Wasserverluste besser annáhern zu können. Die Wassermesser werden in zwei Hauptgruppen : Ilaupt-VVassermesser an der Produktionsstelle und Verbraucheruhren behandelt. Abbildung 1 zeigt in Abhangigkeit der Fliessgeschwindigkeit die Druckverluste infolge der verschiedenen Wassermesser, woraus auf die Wirtschaftlichkeit ihres Einbaus geschlossen werden kann. Abb. 2 dient als Ergánzung zur .460. 1, wenn die wirtschaftlichen Zusammenhange bei anderem Drosselverháltnis gesucht werden. Bei Behandlung der Messfehler von Drosselöffnungen wird an einem konkrétén Beispiel der Fehler eines neuen Pumpwerkes mit ±1,41% abgeleitet. Bei den