Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Zalán Béla: Vízmennyiség-mérés a hálózati veszteség tükrében

Zalán B.: Vízmennyiség mérés a hálózati veszteség tükrében Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. 53 altén Einrichtungen des Betriebes wurden aber mehr Fehlerquellen nachgewiesen, wle z. B. ein durchschnittlieh +0,6% betragender Fehler infolge der Querschnittseinselinürung wegen den ítohrablagerungen, wodurch die Grundtoleranz verzerrt wurde (siehe Abb. 4). Einen weiteren Fehler bedeutet der Umstand, dass vor den álteren Messvorrichtungen mit Drosselöffnung der gerade Rohrabschnitt zur Sicherung der störungsfreien Strömung fehlt. Die hieraus folgenden Fehler in Abhángigkeit der Prozente zur benötigten Lángé der geraden Rohrstrecke siehe in Abb. 5. In diese ist auf den mit der Wassermenge gewogenen Betriebsdurchsehnitt bezogen eingezeichnet, in wieviel Prozent die benötigten geraden Rohrabsehnitte eingehalten wurden, wobei die Grösse des begangenen Fehlers angezeigt ist. Bisher wurden nur die Fehler infolge Drosselöffnungen behandelt, obwohl auch die angeschlossenen Differentialmanometer und auch das Beobachtungspersonal Fehler begeht. Diese wurden als Prozente des Endwertes in der Instrumentskale gewertet und in Abb. 6 dargestellt, undzwar gesondert für die neuen Instrumente mit Quecksilberschwimmer und getrennt für die altén Induktionsgeráte. Der mit der Wassermenge gewogene Durchschnitt hingegen wurde zusammen mit den Angaben aus den vorliergegangenen Kurven bei der Bestimmung der Fehlerkurven für die Gesamtproduktion des Betriebes berücksichtigt (Abb. 7). In der Abbildung sind auch die Grenzwerte der Sommerspitzen des kleinsten Winterbedarfs angezeigt. Naeh den Hauptmessern im Maschinenhaus wurden auch die Fehlerkurven für die motorischen Messer bei den Verbrauchern in Prozenten der Belastung aufgezeichnet (Abb. 8). Zu erwáhnen ist, dass bei Eichung der Messer für eine 10°,,-ige Belastung inimer ein Plusfehler fallen muss, weil sonst die untere Grenze des .Messbereichs stark in negativer Richtung verschoben ist. Zusammenfassend kann festgestellt werden, dass die Fehler bei Hauptmessern im Maschinenhaus in die positive Richtung, die Fehler der Verbrauchsmesser hingegen infolge der zunehmenden Unempfindlichkeit in negativer Richtung ansteigen, sodass die Fehler der Wassermesser tlen Netzverlust vergrössern. Di. NÉMETH ENDRE professzor külföldi kitüntetései A közelmúltban igen örvendetes eseményről értesült a magyar vízügyi szakemberek közvéleménye. Dr. Németh Endrét a műszaki tudományok doktorát, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem I. Vízépítéstani Tanszékének vezetőjét, a Magyar Tudományos Akadémia Hidrológiai és Vízgazdálkodási Főbizottságának elnökét, Franciaországban a Grenoble-i Egyetem díszdoktorává választották, s ezen felül, a közelmúltban Magyarországon járt L. Escande akadémikus javaslatára a Toulouse-i Akadémia levelező tagjává is megválasztották. A kitüntetések jelentőségét még fokozottabban aláhúzza az a tény, hogy első ízben kerül sor arra, hogy nemzetközi viszonylatban jelentős francia tudományos intézmények részéről magyar szakembernek jutott elismerés. Dr. Németh Endre közel 5 évtizedes tudományos és oktatói, nevelői munkájának eredményei ismeretesek előttünk. Jelentős szerepe volt az új mérnök nemzedék oktatása, nevelése területén. Az 0 nevéhez fűződik a fizikai-matematikai szemléletnek a bevezetése a vízépítési oktatás és kutatás területén. A mezőgazdasági tereprendezés, vízgazdálkodási tanulmányok, a mérnöki gyakorlat áramlástani kérdései, a völgyzárógátak építése, a hidrológiai valószínűségszámítás, a vízvezetékhálózatokkal, halászati s az öntözési kérdésekkel kapcsolatos tanulmányai és előadásai, új irányt szabtak tudományos életünk számára. Az Ő nevéhez fűződik a tanszéki és a nagymarosi hidraulikai laboratórium felfejlesztése, munkájának irányítása, a tiszalöki duzzasztómű, a Sajó menti hőerőművek, öntözőművek, víztisztítóművek, a mátravidéki erőmű hűtőtavának, a Zagyván épült duzzasztógát, szivattyútelep és csatorna hidraulikai feladatainak irányítása. Dr. Német Endre ma is irányító szerepet tölt be a magyar vízgazdálkodás elméleti alapjainak továbbfejlesztésében : tudományos munkássága és nevelő tevékenysége révén aktívan elősegíti a fiatal mérnök nemzedék fejlődését. Dr. Németh Endre kitüntetése egyben a külföld elismerését is példázza a magyar hidrológusok, vízgazdálkodási szakemberek munkássága és eredményei iránt. A nemzetközi közvélemény előtt ismertek a magyar szakemberek eredményei, akik igen gyümölcsözően tudták felhasználni népi demokráciánk által nyújtott kedvező lehetőségeket a magyarországi vízgazdálkodási tudományos kutatások fejlesztésére. Ezt az elismerést híven tükrözi többek között a jelentős nemzetközi tekintélynek örvendő M. Pardé és L. Escande francia professzorok megnyilatkozásai és értékelései a magyar tudományos kutatómunka eredményeivel kapcsolatban. ügy véljük, a magyar vízgazdálkodást dr. Németh Endre személyén keresztül ért kitüntetés alkalmas arra, hogy mérnökeinket, kutatóinkat még jobb munkára buzdítsa, nagy emberi céljaink, az új szocialista társadalom felépítésének érdekében. V. Nagy Imre a műszaki tudományok kandidátusa