Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

6. szám - Rónai András: Vízföldtani tanulmány a Kisalföldről

Rónai 'A.: Vízföldtani tanulmány a Kisalföldről Hidrológiai Közlöny Í960. 6. sz. 475 2. táblázat A kutak Tényleges Fajlagos átlagos vízvízmélysége termelés hozam [m] VIPl \IM A dunai kavicsterület 15 kútja átlag A Rába-Rábca kavicsterület 14 kútja átlag A nyugati és délnyugati perem és a mélyebb pannóniai rétegek 31 kútja átlag A keleti pannóniai perem és mélyebb pannóniai rétegek fi!) 74 155 194 119 1 10 91 227 398 114 47 20 A fajlagos vízhozam tisztán mutatja a vízszolgáltatási különbségeket. Legtöbb vizet adnak a dunai pleisztocén durva kavicsrétegek. Átlagban tízszer annyit, mint a pannóniai rétegek és háromszor annyit, mint a rábakavicsok. A KábaRábca törmelékkúp apróbb kavicsai és homokkal, iszappal, agyaggal tarkított rétegsorai csak nagyobb depresszióval adnak hasonló vízhozamokat hutánként. A medence nyugati és délnyugati felének és az Alpokra támaszkodó peremének pannóniai rétegekbe mélyülő kútjai közel kétszer annyi vizet adnak 1 m leszívás mellett, mint a keleti medencefél és perem Bakonyra támaszkodó rétegei. A keleti perem kútjaiiiak tényleges vízhozamátlagát nagyon megnöveli Győr város rendkívül nagyszolgáltatású két kútja. E két kút együttesen két és félszer annyi vizet ad, mint a többi 11 kút együtt. Ez azonban a nagy vízszükségletből fakadó rendkívül nagy igénybevételből ered és 13—14 m-es leszívást eredményez. A rétegek teljesítőképességére tehát nem a tényleges vízhozamadatok vetnek fényt ilyen különböző igénybevétel mellett, hanem a fajlagos vízhozamok. A pleisztocén folyami üledéksor és a pannóniai üledéksorok közötti vízszolgáltatási különbségekre is ezek mutatnak helyesen rá. A nyomásviszonyok elrendeződését a kisalföldi medencében egy Ny—K irányú áttekintő szelvény mentén a 6. ábra mutatja. A szelvény bizonyítja, hogy a medencében a mélységgel arányosan növekszik a nyomás és a negyedkori medence fenékszintje alatt érjük el a felszín fölé felszökő víz tározó helyét. Ettől felfelé a nyomás a víztartó rétegekben mind kisebb, míg el nem érjük a talajvíz szintjét, ahol nyomás nincs, ill. egyensúlyt tart a felszínen uralkodó légköri nyomással. A talajvíz szintjének mélységét a felszínhez viszonyítva természetesen a síkvidéken is meglevő néhány méteres domborzati viszonyok is befolyásolják, továbbá a felszíni hatások : felszíni vizek, csapadék, párolgás, a felszín anyaga, szemcseösszetétele, a kialakuló kapilláris zóna. vastagsága stb. A kisalföldi medence különböző mélységből származó vizeinek nyugalmi szintjeit tehát abszolút magasságukban kellene helyesen vizsgálni. Ennek akadálya, hogy az artézi fúrások helyei nincsenek pontosan szintezve. Az ábra csak az általános törvény szerűség kimutatására való. A kút vizének nyugalmi szintje t viz nyugalmi szintje a felszín alatt [-] és felelt [+] <7/ «Y o • SO • WC'&150"f 250 • 300 % 350 mÍ5ii500A kifolyó vii hőmérséklete [C°] ff I! I! W ti I? II 13 n 13 13 a n ír 1S 13 IS IS 15 is i

3 as m h n 13 n a i? 11 IS 13 H JJL, M Jl !S_ J6 ZL LSÜT-JL 6. ábra. Nyomásviszonyok és vízhőmérséklet kisalföldi artézi kutakban Ny-K-i irányú szelvény mentén 0ue. 6. HanopHbiü pemuM u meMiiepamypa eodbi e apme-3uancKux xoAodiiax KuuiaAbtpeAbd edoAb pa3pe3a no 3anadHO-e0cm0<iH0My HanpaeAenuw Fig. 6. Pressure conditions and water temperatures in artesian wells in the Kisalföld region along a W—E profilé