Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

6. szám - Rónai András: Vízföldtani tanulmány a Kisalföldről

474 Hidrológiai Közlöny 1960. 6. sz. Rónai A.: Vízföldtani tanulmány a Kisalföldről Jellemző adatok az artézi kutak 1. táblázat vízhozamáról TaöA. 1. XapaKtnepucmuKa deöuma apmesuaHeKux kojiodifte : CmoAÖifbt: (1) eAyöuna KOAOdifa, (2) deöum KOAOdqa, a/muh, (3) ypoeenb noKoaufeücn eodbi, (4) denpeccun, (5) ydeAbmiü deöum; Table 1. Typical discharges of artesian wells (litrejmin) Község bt efi 00 N W :o NI V ft Kút mél (m) (1) Vízterm< (l/P) (2) ei

w =3 ^ o, 3 oS 03 O ÜD fl 2 3 <3 O a Dunai kavicsterület (a) líunaremete 28 300 — 1,6 2,5 120 Hegveshalom 40 160 — 6,3 0,2 800 Horvátkimle 49 120 — 4,6 0,1 1200 Nagybajcs 50 60 — 2,8 0,3 200 Levél 50 30 — 6,3 0,2 150 Mosonszentpéter 51 120 .— 4,0 0,2 600 Dunaszeg 54 25 — 3,3 0,5 50 Hédervár 55 150 — 1,8 0,9 167 Itónafő 60 80 — 1,9 0,1 800 Máriakáinok 61 150 — 4.2 0,2 750 Bezenye 70 100 — 5,3 0,4 250 Rajka 76 100 — 5,0 0,5 200 Mosonszolnok 84 60 — 5,8 0,1 600 Győrzámolv 91 30 — 1,8 1,5 20 Mosonmagyaróvár220 300 — 2,2 4,4 68 Kába-Rábca kavicsterület (b) Rábapatona 39 100 — 2,2 3,5 29 Osli 42 30 — 1,0 0,6 50 ltábacsécsény 47 40 — 3,4 0,2 200 Csorna 47 120 — 3,0 0,5 240 Bágyogszovát 54 25 — 3,8 4,2 6 Bezi 60 120 — 2,5 0,8 150 Börcs 61 130 —. 5,5 0,5 260 Csorna 03 200 — 3,5 3,0 67 Kóny 82 80 — 3,5 0,9 89 Enese 83 80 — 3,6 1,4 57 l'ásztori 85 180 — 1,4 0,5 360 Csorna 90 150 — 1,5 5,5 27 Bogyoszló 138 160 — 1,5 5,2 31 Csorna 157 120 — 1,3 4,8 25 keleti pannóniai perem és mélyebb pannóniai rétegek (c) Ikrény Gyirmót, Ménfőcsanak . Bágyogszovát Koroncó Rábatamási. . . Kóny Ménfőcsanak . Győr Szany Árpás Sóbor Győr 82 125 — 2,5 4,7 27 83 50 + 0,6 12,6 4 100 100 — 7,5 2,5 40 128 25 — 1,3 3,0 8 133 120 + 1,6 9,2 13 160 40 + 1,6 1,8 22 163 50 — 2,0 5,0 10 190 95 —25,0 10,0 9 236 950 + 0,1 12,5 76 238 30 + 0,5 0,0 251 130 + 9,0 8,0 16 379 38 + 2,1 1,5 25 395 1200 + 7,1 14,3 84 A nyugati és délnyugati pannóniai perem és mélyebb pannóniai rétegek (d) Vitnyéd Pusztasomorja .. Vitnyéd Petőháza Babót Kapuvár Petőháza Fertőendréd Kapuvár Agyagosszergény . Barbacs Osli Hegyeshalom Agyagosszergény . Kapuvár Veszkény Várbalog Bogyoszló Csorna Süttör Farád Petőháza Babót Kapuvár Osli Csorna Mosonszentpéter. . Szárföld Jobaháza Csorna 25 8 + 0,6 0,1 80 30 200 — 4,8 2,5 80 35 20 + 2,0 1,4 14 38 50 + 1,4 0,6 83 41 15 — 1,5 5,0 •3 45 60 — 0,9 4,0 15 54 10 + 0,8 0,3 33 60 40 + 1,5 0,9 44 82 16 + 1,3 0,7 23 96 28 + 3,5 3,0 9 101 35 — 4,1 3,7 9 106 15 + 1,3 1,0 15 109 320 — 4,4 12,4 26 112 36 + 4,0 3,4 11 125 100 + 3,0 10,7 9 134 60 + 0,8 0,3 200 136 100 —3,0 1,0 100 138 160 — 1,5 5,2 31 157 120 — 1,3 4,8 25 158 135 + 3,5 2,4 56 188 56 + 1,0 0,4 140 181 520 + 1,7 14,6 32 192 8 + 0,5 0,2 40 314 12 + 1,5 0,9 13 226 9 + 0,4 0,1 90 234 100 + 3,0 2,2 45 272 40 + 3,0 2,2 18 327 76 + 5,4 4,4 17 380 96 + 2,0 1,0 96 471 300 + 6,0 5,2 58 A kutak által szolgáltatott vízmennyiség részletesebb bemutatást érdemel. Az 1. táblázat 73 kiválasztott kút vízszolgáltatását közli a víz nyugalmi szintjének és a leszívás által létrehozott depresszió mértékének megjelölésével. A táblázat első szakasza a dunai kavicsterület kútjainak vízbőségét mutatja a kutak mélységének rangsorában. A vízhozamot a kútkiképzés technikája, a kút állapota is befolyásolja, de több kút adata a természetes viszonyokat is jól tükrözi. A táblázatba felvett kutak kiválogatása azzal a céllal történt, hogy azok a területre jellemző viszonyokat tükrözzék. A nagy Duna és Mosoni Duna mentén általában sekély kutak épültek, mélységük nagyrészt 50—100 m körül jár. A vízhozam ebben a mélységkategóriában a kavics szemcsenagyságával és a tápláló terület közelségével látszik összefüggésben lenni. A legnagyobb hozamokat a dunai törmelékkúp tövéhez közeleső és a legdurvább kavicsba mélyülő kutak adják. Jóval kisebb a Rába—Rábca közti kavicstábla vízszolgáltatása, bár az egyes kutakból átlag ugyanannyi vizet vesznek ki, mint a dunai részen, de jelentősen nagyobb depressziók mellett. A kavicstölteléket itt sokkal több nagykiterjedésű záróréteg tagozza és ezért a kutak vízszolgáltatása is nagyon különböző. A táblázat 3. és 4. szakasza a pannóniai rétegekbe mélyülő kutak vízhozamát mutatja be. Jelentős különbség van a nyugati perem, az onnan táplálkozó kutak és a keleti perem, illetőleg az onnan táplálkozó rétegekbe mélyülő kutak vízhozama között. A nyugati medencerészhez tartozó kutak a pannóniai rétegekből átlag kétszer annyi vizet hoznak fel, mint a Bakony hegység körzetébe tartozó keletiek. Az Alpok felől való vízszállítás tehát jóval nagyobb. A pannóniai rétegekbe mélyülő kutak nagy mélységkiilönbségeket ölelnek fel. Itt arra vonatkozólag is végezhetünk vizsgálatokat, hogy vajon a mélységgel haladóan általában csökken, vagy növekszik-e a rétegek vízszolgáltatása. \ Ilyen egyértelmű változást a rendelkezésre álló adatokból nem lehet kiolvasni. A rétegek szemcsenagysága és vastagsága a döntő és a peremekhez való helyzete. A kiemelt, vagy magasan maradt medenceperemeken, a mai felszínhez közel, a sekély kutakban a vízhozam kicsiny. A kutak 100—200 m mélységből adják a legtöbb vizet, mélyebbről újra kevesebbet. E téren azonban sok az eltérő, egyéni helyzet. A mintának kiválasztott 73 kisalföldi kút egyesített adatából az egyes területekre vonatkozó vízhozamátlagok a következő képet adják (2. táblázat). [a] AvHaüCKaH rpaBe-nHCTafl TeppHTopnH, [b] rpaBe/iHCTan -reppHTOPHh peK Paőa—Paöua, [c] BOCTOMHHH NAHHOHCKHÜ Kpaft H öoJiee rjiyőoKHe naHHOHCKHe CJIOH, [d] 3ananHbiií H K>ro3anaflHbiií riaHHOHCKHÍI Kpaa H Gojiee rayöoKHe naHHOHCKHe CJIOH Columns : (1) depth of well, (2) water yield, (3) stationary level, (4) depression, (5) specific discharge. [a] gravel mass along the Danube River, [b] gravel mass along the Rába and Rábca River, [e] eastern Panonnian edge and deeper Pannonian layers, [d] western and southwestern Pannonian edge and deeper Pannonian layers i