Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Öllős Géza: Inhomogén talajok hatása a kutak vízhozamára

Ollós G.: Inhomogén talajok hatcisa a kutak vízhozamára Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. 47 As rcgards the magnitude of the percolation coefficient various opinions prevail. Detailed attention is devoted in the paper to the interpretation of the percolation coefficient in the case of inhomogeneous soils. Depending upon variations of the actual external and internál boundary conditions of the percolation svstem, a single resultant value of the percolation coefficient, pertaining to a given state can only be considered. The extent and charaeteristie features of variation are indicated in Table 1. As pointed out by K. Ubell [19, 20], the percolation coefficient appears to change owing to the fact, that from the free pore-volume of the soil within the drawdown funnel water reaches but with a certain time lag after drawdown, into the lower percolation zone. A corroboration by model investigation of this apparent change in the coefficient k, due to retarded flow, is given in Table 2, which relates to homogeneous soil and to different depths H of the water layer. A few charaeteristie cases of velocity distribution along the well mantle are discussed in conclusion (Figs. 16, 17 and IS). In connection with these figures, the importance of ineluding the water quantity originating from the capillary zone is again pointed out and the influence of inhomogeneous soils on the water yielding capacity of the capillary zone is cleared. Ismertetés Csáposkutak újrendszerű aknakiképzése A Das Gas- und Wasserfach augusztus 21-iki számában a csáposkutak újfajta kiképzéséről érdekes közlemény jelent meg. C. Rem.de (Hannover) tollából. Az eddigi szokásos megoldás esetén a kútakna csak mint vízgyűjtő szerepelt. Az új megoldás az aknát egy közbenső födém beiktatásával vízgyűjtőtérre és egy A merszet 1. ábra alatta elhelyezkedő munkatérre osztja fel (1. ábra). A munkatér üzem közben egy búvóaknán keresztül bármikor megközelíthető. A csápok az aknába a munkatér magasságában csatlakoznak. Meghosszabbításaik azonban a vizet könyökcső vagy T-idom közbeiktatásával derékszögben meghajlítva a közbenső födémen keresztül a vízgyűjtőtérbe vezetik. A könyökcső, illetőleg T-idom csápokhoz való csatlakozási helyén tolózárak vannak, amelyek elzárása után a könyökcső, illetőleg T-idom a helyéről szükség esetén eltávolítható. A vázolt elrendezés lehetővé teszi, hogy a kémiai és bakteriológiai vizsgálatokhoz szükséges vízmintákat az egyes csápokból kényelmesebben és mindenekelőtt megbízhatóbban vehetjük ki, mint a korábbi megoldásoknál. Ugyanez vonatkozik a víz hőmérsékletének mérésére is. A hőmérsékletmérésnek különösen partiszűrésű kutaknál nagy a szerepe, mert a hőmérsékleti adatokból lehet következtetni a mederanyagon átszűrődött víz és partmenti talajvíz keveredési arányára, továbbá a mederanyagon való átszivárgás időtartamára. A csápok meghosszabbítását képző .csővezetékekbe elhelyezett Venturi-csövek segítségével az egyes csápok vízhozama rendszeresen mérhető, ellenőrizhető az egyes csápok által szállított víz mennyisége, illetőleg annak változása. Ily módon, amennyiben valamelyik csáp vízadóképessége rendellenesen változik, a káros folyamat megszüntetését célzó beavatkozás idejében megtehető. Az új elrendezés esetén a csápok optikai megfigyelése is lehetővé válik, vagy úgy, hogy a csővezetéken levő plexi-üveggel lefedett nyíláson keresztül erős fényforással bevilágítunk, és ezáltal a víz átlátszóságától függően a csáp mintegy 10—15 m hosszú szakaszon megfigyelhetővé vilik, vagy pedig úgy, hogy a csáp végébe vízalatti fénj4cépezőgépet, esetleg távolbalátó készüléket juttatunk be. Ez utóbbiak bejuttatása a könyökcső, illetőleg T-idom eltávolítása után, ennek helyére elhelyezett zsilipen keresztül történik. Ugyancsak ezen a zsilipen keresztül juttathatók be, mindennemű vízkilépés nélkül, a vizsgálatok során megállapított javításokhoz, karbantartási munkákhoz szükséges eszközök is. A leírt aknakiképzés döntő előnye az eddigi megoldásokkal szemben az, hogy mind a megfigyelések, mind a karbantartási munkák a kút üzemen kívül helyezése nélkül elvégezhetők. A kút zavartalanul dolgozik tovább, csak az éppen kezelés alatt levő csáp nem termel. Azonban a kút helyes telepítésével rendszerint elérhető, hogy a munkák elvégzésének ideje alatt, a kezelt csáp teljesítményét a többi csápok átvegyék. Ennek a lehetőségnek különösen közepes hozamú vízművek esetében nagy a jelentősége, ahol egy csáposkút a vízmű termelésének lényeges hányadát szolgáltatja és ezért egy hosszabb üzemmegszakítás nem engedhető meg. Aujeszky Géza /