Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

6. szám - Salamin Pál: A domborzat befolyása a hó halmozódására és olvadására

Salamin P.: A domborzat befolyása a hó halmozódására Hidrológiai Közlöny 1960. 6. sz. 445 jóval nagyobb a területi átlagnál. Meg kell jegyeznünk ugyanakkor, hogy nehéz az átlagos helyzet megállapítása a hótakaró nagy változatossága miatt, a legfőbb folyamatok azonban a mintavételi helyek gondos megválasztása útján mégis megfigyelhetők. A már tömörödő, olvadó fennsíki hótakarónál a víztartalom lehet kisebb, de inkább nagyobb az átlagnál, a már leírt változatos hatásoknak megfelelően. A tömörödési és olvadási időszak első részében, a fennsíki területek ligetes jellegének megfelelően, a hótakaró víztartalma az esetek többségében nagyobb az átlagnál. Az olvadás végső folyamatában a hótakaró víztartalma azonban itt is lecsökkenhet az átlag alá. A térfogatsúly szinte mindig nagyobb az átlagnál. Ez a nagyobb érték abból következik, hogy a fennsíki területeken a sugárzási hatás, sőt az egyéb hőhatások is (hőkicserélődés a levegőből, hővezetés a levegőből) a megfelelő időjárási körülmények között, szabadon érvényesülhetnek, azaz a tömörödés, olvadás előresiet. A mátrai (2. táblázat. 4a—5a. ábra) és a bükki (3. táblázat) kutatási eredmények egyöntetűen igazolják a leírtakat. Végül összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a felszín makroformái feltétlenül hatnak a hó halmozódására és olvadására. Ez a hatás néha ellentétesen is jelentkezhet. Máskor a hatáserősebben mutatkozik egyéb (égtáji, magassági, növényzeti) hatások következtében. Például középhegységeink hegyoldalai általában erdősültek, fennsíkjai ligetesek, a völgyfenékek jellegüknél fogva mélyen, a fennsíkok magasan vannak stb. Ilyenkor a növényzet, a magasság hatása nehézzé teszi a domborzati hatás közvetlen kimutatását. Ez a hatás azonban még ekkor is fennáll és gyakran jelentős. II. Az égtáji helyzet hatása a halmozódásra és az olvadásra Az É, ÉNy stb. irányú fekvés közötti különbség, a hótakaró eltérő hőgazdálkodásának meg-, felelően, önként adódik. Az északi és közelítően északi fekvésű területeken a víztartalom nagy. a térfogatsúly kicsi, a. déli és a közelítően déli fekvésű területeken a helyzet fordított. A teljesen déli fekvésű oldalakon az olvadás sokszor hetekkel előbb játszódik le, mint bárhol másutt. (Szó volt már eddig is az égtáji fekvés szerepéről, de még nem különítettük el egymástól az eltérő fekvésű területekről származó mintavételi eredményeket.) A vizsgálatok eredményei alapján megállapítható. hogy az enyhébb lejtésű és nagy részében fennsíki jellegű Mátrában (2. táblázat, Ib—5b. ábra) kisebb különbségek mutatkoznak, mint a Bükkben (3. táblázat), a Garadna patak igen meredek és kifejezetten Ny—K-i irányú völgyében. A domborzatilag kiegyenlítettebb Mátra tehát aránylag kiegyenlítettebb víztartalmú és térfogatsúlyú hótakarót mutat. A bükki déli és északi fekvésű hegyoldalak viszont lehetőséget adtak az ellentétes fekvésű oldalak jó összehasonlítására. A D-i és az ÉNy—É ÉK-i fekvésű oldalak közötti legnagyobb különbség — azon időpontig, amíg még a déli oldalon is összefüggő hótakarót lehetett mérni — Ay = 0,08—0.09 kg/lnek és Ah = 75 mm-nek adódott. A Ny—D—K-i mintegy 225°-os nyílású körnek megfelelő fekvésű, a nap folyamán nagyrészt napos területek már nem térnek el ilyen nagy mértékben az északi megmaradt 135°-os nyílásnak megfelelő legnagyobbrészt árnyékos területek hótakarójától. Természetesen a különbség ekkor is határozottan jelentkezik. ÍNY térfogatsúly rWQ NY[1] NY— Víztartalom [A] h [mm] 6. ábra. Az égtáji fekvés hatása a hótakaró térfogatsúlyára és víztartalmára. Mátra, 1956. (A 21., 52. stb. számok a mintavételi helyek sorszámai — l. az 1. ábrát.) <Pm. 6. BjiüHHue iiOAUjtcemiH no cmpanaM ceema na u3Menenue oőbeMHoeo eeca u HAamHoanu. Mampa, 1950. (IJurfipbt 21., 52. u m. ö. o6o3Ha^aiom nopHÓKoemi HOMCP Mecm no e3»miiH) npofí, CMompu ®ue. 1.) |u| oSteMHblii Bee, (AJ BjiawHOCTb, [c] BOCTOK, \d\ CeBep ; \e] 3ana«. I/] IOr Fig. ti. Effect of orientation on the density and water content of the snow cover, Mátra rangé, 195t>. (Figures 21,52 etc. denotc the current number of sampling points, sec Fig. 1). [a] density, |l)[ water content |c| liast, [dl North, [el West, [f| South Az égtáji fekvés hatását a hótakaró térfogatsúlyára és víztartalmára még bemutatjuk (fi. ábra) néhány jellegzetes mátrai észlelési ponton kapott mérési eredmények alapján.