Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)
6. szám - Salamin Pál: A domborzat befolyása a hó halmozódására és olvadására
/ 446 Hidrológiai Közlöny 1960. 6. sz. Salamin F.: .4 do:nborzat befolyása a hó halmozódásóra III. A magassági l'ekvés hatása a halmozódásra és olvadásra Vizsgáljuk meg végül a magasság szerepét. A magasság hatása általában egyértelmű, a víztartalom a magasság növekedésével növekszik (2—3. táblázat, 4c -5c. ábra), a térfogatsúly pedig csökken. Az átlagos hőmérséklet ugyanis csökken a magasság növekedéséve], a magasabb területeken később indul meg az olvadás, lassabban tömörödik és olvad el a hótakaró. Ugyanakkor a magasabb területeken több hó rakódik le, mint a mélyebbeken [7, 8, 9]. A mátrai észlelési eredmények megerősítették ezeket a szabályokat. Kivételt csak az első és az utolsó megfigyelési héten, a 850 m-nél magasabb területeknél tapasztaltunk, főleg a térfogatsúly értékét illetőleg. Ez azonban természetes is, mert egyrészt az első és az utolsó héten, tehát a viszonylag friss és a már teljesen elöregedett hótakarónál a térfogatsúly az alsó (y a — 0,10), illetőleg a felső (y/ = 0,36—0,40) határérték közelében van, ahol előző kutatásaink értelmében [2] a térfogatsúly-adatok szabályos eloszlást mutatnak, tehát nincs határozott változás. Másrészt a 850 m-nél magasabb területek igen kis hányadát jelentik csak az egész vízgyűjtőterületnek és ez a kis hányad legnagyobb részében a szélnek, sugárzásnak és más hőhatásoknak olyan nagymértékben kitett terület, amelyen a hótakaró igen változatosan és aránylag kis vastagsággal alakulhat csak ki, továbbá gyorsan tömörödik és olvad. Tehát ez a magasan kiemelt terület nem jellemezheti a hasonló magasságú, egyenletes eloszlásban a legkülönbözőbb égtáji irányú, a legkülönbözőbb növenyzetű és domborzatú helyzetű területeket magában foglaló területet. A bükki mérési eredmények ugyancsak megerősítették a jelzett szabályt | 8]. A friss hótakaró víztartalma például 475 m-től a- 850 m-es átlagos magasságig 93%-tól 111%-ig változott. Az öregedő hótakaróban ennél sokkal nagyobb mértékű változás mutatkozott. A térfogatsúly értéke a majdnem új és az öregedő hótakarónál egyaránt a leírt csökkenést mutatta, kivéve a közvetlen sugárzástól védett északi oldalakon, ahol a különböző magassági! területeken azonos módon változott. IV. A domborzati tényezők egységes hatása a halmozódásra és az olvadásra Az előző vizsgálatok nyomán foglaljuk össze, mindenekelőtt a mátrai vizsgálati eredmények figyelembevételével, a különböző domborzati tényezők számszerű hatását a 175 és 950 m magas ságok között elterülő vízgyűjtőterületen (4. táblázat), y = 0,22, 0,29 és 0,33 átlagos térfogatsúly esetére. A táblázatban feltünettük, az összehasonlítás kedvéért, az előző tanulmányunk [9] eredményeképpen a növényzeti hatásokat is. Ez a táblázatos összeállítás világosan mutatja, hogy a Mátrában és így a hasonló domborzati jellegű magyar középhegység legnagyobb részében a legnagyobb hatást a magassági fekvés jelenti. A felszín makroformái és a növényzet (2—3. táblázat, 4d—5d. ábra) kb. azonos hatást válthatnak ki a térfogatsúly kialakításánál, míg a hótakaró víztartalmára 4. táblázat V domborzati tényezők hatása a hótakaró vízháztartására (Mátra, 1956) TaÖA. I. JJeücmeue tpaicmopoe peAbecpa na eodnuü őaAanc cneeoeoeo noicpoea (Mampa, 1956.) Table 4. Kffect of topographical factors on the waterhouseliold of the snoto cover (Mátra rangé, 1950). Domborzat tényezők A víztartalom változásának mértéke : M = h ma x — h mi n [mm], ha a térfogatsúly terület átlaga 0,220 0,286 0,3:10 Felszín makroformái és a víztartalom területi átlaga 66,5 | 75, 5 | 62 ,5 9 18 14 (20) Megjegyzések () A völgyfenék figyelembevételével Égtáji lieiyí Magassági helyzet Növényzet 6 18 (40) 0 40 N y—D—K-i fekvésű területek összehasonlítása az YNy—É—Ék-i fekvéssel () A 350 m-nél alacsonyabb területekkel Domborzat tényezők 4 t 10 ! 7 A térfogatsúly változásának mértéke : = Vmax — Vmin [kg/l], ha a térfogatsúly területi átlaga Megjegyzések 0,220 0,286 0,330 0,02 (0,06) 0,01 0,02 () A völgyfenék figyelembevételével Égtáji helyzet 0,01 0,025 0,00 Ny—D—K-i fekvésű területek összehasonlítása az ÉNy—É—Ék-i fekvéssel Magassági helyzet 0,04 (0,10) 0,025 0,035 () A 350 m-nél alacsonyabb területekkel együtt Növényzet 0,01 0,015 0,02
