Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

5. szám - Kender J.: A tatai langyos források hidrobiológiai viszonyai

424 Hidrológiai Közlöny 1960. 5. sz. Kender J.: A tatai langyos források hidrobiológiái viszonyai 3. ábra. Az Angol-parlc Nagy-forrásának hőmérsékleti viszonyai I.: víz hőmérséklete, II.: levegő hőmérséklete Abb. 3. Temperaturverháltnisse der Nagy-Quelle im Englischen Park I.: Wassertemperatur, II.: Lufttemperatur Fig. 3. Temperature conditions of the Nagy spring in the English park. I.: Water temperature, II.: air temperature m.. r 1. láblázat Az Angol-park forrásainak és a Fényes-forráscsoportnak hőmérsékleti viszonyai Tabelle 1. Temperaturverháltnisse der Quellen im Englischen Park und der Quellgruppe Fényes [a] Extremwerte, [6] haufigster Wert Table 1. Temperature conditions of the springs in the English park and of the Fényes group [a] extreme values, [6] most frequent readings Szélső értékek Leggyakoribb adat [6] [a] [C°] [C°] Angol-park 1947—48. 1. forrás 20,3—20,8 20,6 (216), 20,7 (214) II. forrás 20,0—20.8 20,6 (190) III. forrás 19,7—20,3 20,0 (208), 20.2 (92) Than, 1886 20,7 Fényes 1947 21,0—23,6 22,4—23,0 (420-ból 360) 2. táblázat A tatai langyos források 0. viszonyai Tabelle 2. Die 0

2- Verháltnisse der lauwarmen Quellen zu Tata Table 2. 0

2 conditions of the warm springs at Tata Minimum Maximum T [mg/l] [%] [mg/l] [%] [C°] Angol-park. Felső forrás 1,17 13,2 2,44 27,4 20,6 Angol-park. Alsó forrás . . 1,54 17,0 3,04 33,5 20,0 Fényes. I. forrás 2,04 23,7 4,80 55,0 22,0 Fényes. II—III. forrás . . . 3,0 34,97 7,04 80,64 22,0 Forrástól 2 km-re 9,44 105,9 16,73 191,6 22,4 állandóan megtalálható állatcsoportok az örvényférgek, rákfélék és csigák. A továbbiakban a Fényes-forrásokra vonatkozó még nem jmblikált adatokat ismertetem, összehasonlítva az Angol-park forrásaiban észleltekkel. Ezeket a vizsgálatokat 1942 decemberétől ugyancsak egy éven át havonta végeztem. Hőmérsékletmérések történtek még 1947-ben. 4. ábra. A Fényes-forráscsoport I. forrásának hőmőrsékleti viszonyai I.: víz hőmérséklete, II. : levegő hőmérséklete Abb. 4. Temperaturverháltnisse der Quelle I in der Quellgruppe Fényes I.: Wassertemperatur, II.: Lufttemperatur Fig. 4. Temperature conditions of spring No. 1 of the Fényes group. I.: water temperature, II.: air temperature Növényzet. Boros [1] felsorolja az 1924—26 közt megfigyelt magasabbrendű növényeket. Ezek közül itt csak azokat említem meg, melyek tömeges előfordulásuk miatt a vízi életet befolyásolják. Az Angol-park forrásmedencéinek fenekét legnagyobbrészt a Chara foetida A. Br. f. elongata Mig., a partmenti nedves sávot Fontinalis antipyretica L. f. thermalis Boros borítja. A Fényes forrásokban ezek szintén megvannak. Ezekhez járul még Chara contraria A. Br. {. thermalis Fii., Tolipellopsis stelligera (Brauer) Mig. f. nodulosa Fii., Chara hispida L. f. ramosissima Fii. et. f. robustior Mig. A parti sávot Sparganium erectum L., Potamogeton fluitans Roth., Qchoenoplectus lacustris (L.) Palla, Chlorocyperus longus (L.) Palla szegélyezik. Mindezekhez járul a Vallisneria spirális L. sűrű gyepje, mely lassan terjed a lefolyás felől a partmenti sekélyebb vízben a forrásmedencék felé. Ma jórészben ez a domináló faj. A lefolyásban kilométereken keresztül szinte egyeduralkodó. Boros még nem említi. Betelepítése a harmincas években történhetett. Az említett, talajhoz kötött növényeket szövik be a fonalas moszatok: Ulothrix, Oedogonium, Cladophora. Az alámerült vízi növényzet augusztus közepétől kezd erőteljesebben fejlődésnek indulni és egész télen át megmarad. Március végére a fonalas moszattömegek már az egész víztömeget megtöltik és elborítják a felszint. A nemeztakarószerű bevonat májusban rothadni kezd és ez a folyamat a nyári hónapok folyamán állandóan tart. A növényzeti viszonyoknak ez az alakulása kihat a vízben oldott oxigén mennyiségére. Hőmérséklet. Az Angol-park forrásainak három medencéjéről a már említetteken kívül egyenként 500 mérési adat áll rendelkezésre (1947. V. 9.—1948, IX. 30) (3. ábra). A Fényes-csoportban hat helyről összesen 420 mérési adat van (1947. VI. 17—1947. IX. 5.) (4. ábra). A hőmérséklet viszonyokat ezekből az adatokból összefoglalóan az 1. táblázat tünteti fel. Az évi ingadozás három fokon belül van. Ez a tény az élővilág szempontjából annyiban jelentős, hogy az a ciklusosság, amely egyéb vizekben a hőmérséklet évi járásával összefügg, itt kimarad. Békák, siklók, teknősök nem térnek téli álomra, szárcsák telelnek a forrásokban, a Copepoda, Cladocera, Rotatoria fauna télen is éppúgy szaporodik. A kérdés még tüzetesebb megfigyelést igényel. W/C//7 V2t vYs m m m mm mj ms ma mz m tű uis aaaú