Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

5. szám - Palik P.: A barlangok algavilágáról

Palik P.: A barlangok algavilágáról Hidrológiai Közlöny 1960. 5. sz. 41

c) 1—23. ábra. Hazai barlangokban talált algajajok Abb. 1-—-23. Die Algenarten der ungarischen Höhlen Figs. 1—23. Alga species found in caves in Hungary 1. GIoecapsa punctata Nag. 1000 : 1 2. Synechococcus elongatus Nag. 2000 : 1 3. Chlorogloea microcystoides Geitler 500 : 1 4. Tolypothrix distorta Kütz. 500 : 1 5. Chantransia leibleini Kütz. 240 : i 6. Hapalosiphon intricatus W. West 060 : 1 7. Fseudanabaena tenuis Koppé 1000 : 1 8. Oscillatoria tenuis Ag. 500 : 1 9. Lyngbya mártensiana Menegli. 500 : 1 10. Oscillatoria animalis Ag. 500 : 1 11. Phormldium foveolarum (Mont.) Gom. 1300:1 12. Oscillatoria geminata Menegh. 700 : 1 sét ismerve, kutatásaink alkalmával állandóan figyelemmel kísértük avasbaktériumokat. Utóbbiak azonban olyan minimális mennyiségben jelentkeztek az egyes barlangokban, hogy azok az említett synbiozis szempontjából nem lehetnek jelentős tényezők. 3. Lehetséges, hogy a teljesen sötét barlangokban élő algafajok az egyes baktériumok és alacsonyabbrendű gombák által már félig lebontott szerves anyagokat használják táplálék gyanánt. A laboratóriumi kísérletek ugyanis azt bizonyították, hogy egyes Scenedesmus fajok (a zöldalgák törzséből) teljesen sötétben tartva, éveken keresztül is életben maradnak, ha bőségesen áll rendelkezésükre oldott állapotból levő, félig lebontott szerves anyag. (Lefévre vizsgálataiból is ismeretes, hogy egyes algafajok, ha tenyészetükhöz félig lebontott szerves anyagokat juttatunk, azokat felveszik, s a szérves anyagok hatására nagyon gyorsan szaporodnak [12].) 4. A sötétben élő algák chemosynthezis útján is lebonyolíthatják életfolyamataikat. Utóbbi feltevés helyességét egyes kutatók (Gaffron, Kessler [7, ll]j kísérletekkel is igazolták. Kísérleteik folyamán bebizonyosodott, hogy azok az algafajok, amelyek hydrogenaze enzimet tartalmaznak, képesek a proteinek bomlásából, ionizációból, füstgázokból stb. felszabaduló minimális mennyiségű molekuláris hidrogént az enzim segítségével vízzé oxidálni. Utóbbi folyamat mellett energia szabadul fel, s az algák azt hasznosítják. Kessler vizsgálatai alapján ismeretes [11], hogy egyes Scenedesmus, Ankistrodesmus, továbbá egyes Chlorella 13. Chlorococcum infusionum (Schrank) Meneghini 600 : 1 14. Gloecococcus schroeteri (Chodat) Lemm. 180 : 1 15. Hormidium flaccidum A. Br. 500 : 1 16. Sorastrum simplex Wille 500 : 1 17. Ophiocytium parvulum (Petry) A. Braun 500 : 1 18. Rhizoclonium hieroglyphicum (C. A. Agardh.) Kützing 240 : 1 19. Chaetophora elegáns (Roth) Agardh. 200 : 1 20. Diatoma vulgare Bory, felülnézetben 650 : 1 21. Ua. oldalnézetben 375 : 1 22. Fragilaria virescens Ralfs. 700 : 1 23. Gomphonema angustatum (Kütz.) Babenh. 1300 : 1 fajok tartalmazzák a hydrogenaze enzimet (valamennyien zöldalgák). Hasonló folyamatok a baktériumoknál már régen ismeretesek. Véleményünk szerint lehetséges, hogy a sötét barlangokban élő algafajok egy részénél, energiaforrás szempontjából, a chemosynthezisnek is van jelentősége, de nem valószínű, hogy az így felszabaduló energia elegendő lenne pl. a 2—3 dm átmérőjű Chantransia, telepek fenntartásához. A különböző algafajok fény nélküli életének problésiáját már sokan kutatták. Speciálisan a barlangi algákkal azonban eddig nem foglalkoztak. Vizsgáltak különböző zöldalgákat (Scenedesmus, Ankistrodesmus, Chlorella fajokat), zöldszínű ostorosokat (Euglena fajokat), kékalgákat azonban nem igen tanulmányoztak. A barlangok sötétjében honos algafajok jelentős tömege pedig a Cyanophyták törzsébe tartozik. Nagyon kívánatos lenne tehát kékalgákkal is kísérletezni. Kutatásokat kellene folytatni abban az irányban pl., hogy mely kékalga-fajok tartalmaznak hydrogenaze enzimet, vagy tartalmaznak-e azok egyáltalában ? Sajnos, az eddigi vizsgálatokat laboratóriumokban végezték. Nagyon szükséges lenne magukban a barlangokban folytatni a kutatásokat, miután ott biztosíthatnánk a legkönnyebben azt, hogy az egyes tenyészeteket ugyanolyan körülmények között tartsuk, mint amilyen viszonyok között e fajok a barlangokban is élnek. Ilyen irányú kutatásokhoz ma igen nagy lehetőségek kínálkoznak a Baradla-barlang újonnan felállított laboratóriumában [5].