Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Öllős Géza: Inhomogén talajok hatása a kutak vízhozamára

Ollós G.: Inhomogén talajok hatcisa a kutak vízhozamára Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. 43 2. táblázat Különböző vastagságú vízadó talajréteg (H) és kútbeli leszívás (hb) esetén a szivárgási tényező (k) változása Taön. 2. MíMeHenue KostpuifueHmoe (pUAbmpatiuu (K) e CAVtae denpeccuu KOAOdiies (hb) u npu e0d0H0CHbtx CAoee pa3H0ü moAUfUHbi (H) Table 2. Variations in the percolation coefficient (k) with the thickness of the water yielding layer (H) and with drawdoum (hb) Vízadó réteg vastagsága II [cm] 45 29,6 15,45 hb k h

b k hb k [cm] [cm/s] [cm] [cm/s] [cm] [cm/s] 38,32 6,7 -ÍO3 19,32 7,96.10"

3 11,00 10,43-10 27,54 6,5 .10~

3 9,00 7,55-103 5,30 8,91 .10"

3 21,08 6,7 .103 0,00 7,67 • 103 0,00 6,54 • 10 _

3 11,40 6,9 .103 7,67 • 103 0,00 6,8 -10"

3 Átlagérték : k [cm/s] 6,72. 10

3 | | 7,73-103 | 8,62 -1Q3 A 2. táblázat adataiból tehát megállapítható, hogy a szivárgási tényező értéke a homogén talajbeli késleltetett vízhozam hatásaként látszólag változik. Ennek a kérdésnek a vizsgálatakor azonban felhívjuk a figyelmet arra, hogy részletes vizsgálat alá kell venni a kapilláris sávnak a szabad vízfelszínre, valamint a kút vízhozamára gyakorolt hatását is. Sebességeloszlás a kútpalást magassága mentén A sebesség kútpalást menti eloszlásának ismerete a kutak tervezéséhez fontos alapadat. A Dupuit-féle egyenlet [(12) egyenlet], amely nem veszi tudomásul a kútpaláston levő szabad szivárgási felület létezését, nem veszi figyelembe a kútpalást magassága mentén belépő víz különböző szivárgási sebességét sem. A kutak elhomokolódástól mentes üzeme és a tényleges viszonyok figyelembevételével történő tervezés érdekében azonban, a sebesség eloszlásának meghatározása a kúthidraulikával kapcsolatos, soronkövetkező kutatások egyik legfontosabb feladata. A sebességeloszlás elméleti vonatkozású adatait a 15a—d ábra tünteti fel. A kútpaláston levő szabad szivárgási felületet képviselő* A B távolság mentén — annak irányában — a sebességkomponens Amennyiben a leszívási görbe kútpalásttal történő metszéspontjához tartozó hajlásszöget oc = 45°nak tekintjük, akkor az A ponthoz tartozó sugárirányú (r) sebességkomponens a 15b. ábrából a Dwpuit-e\vaé\et alapgondolatának megfelelően v

r = k tg 45° — k. Az A és B pont közötti áramvonalak a szivárgási felületet 45°^a—90°-os szög alatt metszik. A vízszintes irányú sebességkomponens (15b. ábra) A és B pont közötti változásának mikéntje a v

r = k tg oc összefüggésből számítható. B pontban a - 90°, tehát v

r — ifc-tg 90" = oo (16) sebességérték adódik (15c. ábra). A valóságban természetesen a sebesség értéke ebben a pontban is véges, amint azt az előző modellkísérleti adataink is igazolták [7]. Teljes leszívás esetén a (16) egyenlet értelmében a végtelen sebességérték a kúttalp magasságához tartozik. A sebességeloszlási ábra legnagyobb sebességértékének helye és magának az értéknek a meghatározása, tekintettel a befolyásoló tényezők bonyolult voltára, ma még egyáltalán nem tekinthető megoldott kérdésnek. Az inhomogén talajszerkezetnek a sebesség kútpalást menti eloszlására gyakorolt hatását a kísérleti változatok közül kiragadott 16a—b., a 17. és 18. ábra szemlélteti. Az ábrákon az egységnyi kútpalástmagasságra vonatkoztatott vízlöa—d. ábra. A szivárgási sebességnek a kútpalást magassága menti eloszlására vonatkozó magyarázó ábrákéul. 15. a-ú. noHCHumeAbHbie tpueypbi no pacnpedeAeHuw h

k CKopoemu (fjuAbmpayuu no ebicome cmeuKU KOAOdqa Figs. 15 a—d. Diagrams illustrating the distribution of percolation velocity along the well mantle Tényleges