Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)
1. szám - Öllős Géza: Inhomogén talajok hatása a kutak vízhozamára
44 Hidrológiai • Közlöny 1960. 1. sz. öllős G.: Inhomogén talajok hatása a kutak vízhozamara 45 u 40JjíI 28| 24 % W\ § 12 í , 4 1 0 j (b) változat | Eredeti talojvÍ7siin / 0 20 40 BO 80 100 \'0 q [cm'/p] 4 © változat -P Eredeti folajrizsiin . <> a ^ O O I 0,12' •.•. •. \6tL J 3 J J O I ' 50, 00 | W0lÖ~40sÖ~80 100 1>h s0 q fcmVp] 16a—6. áfcra. Vízhozameloszlás a kútpalást mentén a B, illetőleg a C változat esetén (hb = 0), a kútpalást egységnyi magasságára vonatkoztatva <t>ue. 16 a-6. PacnpedeAeHue pacxoda eodbi no cmeme KOAOdifa e CAytae B u C (hb — 0) Figs. 16 a—b. Distribution of discliarge along the well mantle for alternatives B and C respectively. (hb — 0) @ változat Eredeti tatojmttin <5-1 44 I® § 12 - 8 4 0 V' 8 0- • \s.so':. 1,20 0,00 ,.JT 28,40 \ .'• 30,20\ 13,80; \-0 0 20 40 60 80 q [cm 3/p] (f) változat Eredeti talajnain 17. ábra. Vízhozameloszlás a kútpalást mentén a D változat esetében (hb = 0), a kútpalást egységnyi magassáságára vonatkoztatva 0uz. 17. PacnpedeAeHue pacxoda eoöbt no cmeHKe KOAOdifa e cAywe D (h b = 0) Fig. 17. Distribution of discharge along the well mantle for alternative D. (hb = 0) 0 20 40 60 "t'O q [cm'/p] adódik (16a. és b. ábra). A felső maximum a durvább talajrétegek vízhozamra gyakorolt kedvező befolyását tükrözi. Nagyobb leszívások mellett, az áramvonalak egyre inkább a durvább rétegek kútpalásttal való csatlakozásának környezetében sűrűsödnek (2. kép), ami nagy nyomásesést, szivárgási sebességet és szállított vízmennyiséget eredményez. A durvább rétegek feletti kútpalást szakaszon belépő vízmennyiség a kapilláris sávból származik. . A D változatnál levő agyagréteg szerepét a 17. ábra mutatja be. A leszívási görbe az agyagréteg alatt igyekszik a kútpalásthoz csatlakozni. Minthogy az agyagréteg feletti térből a víz az agyagrétegen át viszonylag csak nagy ellenállással tud az alatta levő térbe lejutni, természetszerűleg az előbbi — durvább rétegekre jellemző — felső helyi sebesség-maximum elmarad. Az agyagrétegen keresztülszivárgó víz a (2) egyenletnek megfelelően, annak felső részében viszonylag kicsi sugárirányú sebességkomponenssel rendelkezik és így, ilyenirányú vízszállítóképessége is elenyésző. A víznek azt a törekvését, hogy a felső agyagrétegből az alsó, durvább rétegbe törekszik mielőbb lejutni, jellegzetesen mutatja az E változat esetén a 3. kép. A 17. ábrát a kapilláris vízhozam eloszlása szempontjából is érdemes figyelemre méltatni. Az agyagrétegből ugyanis a kútba kapilláris sávból víz gyakorlatilag nem lép. Ez azt jelenti, hogy amint a kétfázisú szivárgási rendszerhez, úgv a háromfázisú kapilláris sávbeli vízmozgáshoz is tartozik egy küszöbgradiens, ami alatt vízmozgás még nem lép fel. Ez a tény egyben jól mutatja a talajvíz feletti talajtérben levő vízháztartási viszonyok megítélésénél a tényleges talajszerkezet figyelembevételének nagy fontosságát. A 18. ábrán az agyaglencsék esetén előálló vízhozam, illetőleg sebességeloszlási viszonyok 2. kép. Szivárgási áramvonalak. C változat, hb = 0. (A kútpalást melletti legfelső meredek áramvonal a kapilláris sávbeli szivárgás létét szemlélteti.) 0omo 2. /IUHUU moKa <fiuAbmpai\ua. BapuaHtn C., hb = 0 (CÜMOÜ eepxHeü Kpymoü AUHueü mona edOAb cmeHKU KOAOdifa HaeAítdHO u306paMcaemcn (puAbmpaiiu.i e i<anuAAítpnoü noAoee) III. 2. Percolation flow lines, alternative C, lib = 0 (The upper, steeply ínclined flow line bestde the well mantle indieates the presence of percolation in the capillary zone.) 18. ábra. Vízhozameloszlás a kútpalást mentén az F változat esetén (hb = 0), a kútpalást egységnyi magasságára vonatkoztatva 0uz. 18. PacnpedeAenue pacxoda eodbt no cmeme K0A0ái\a e CAynae E (hb = 0) Fig. 18. Distribution of discharge along the well mantle for alternative F. (hb = 0) hozamértékeket (q) tüntettük fel. Az ábrák egyben a sebességeloszlás mikéntjét is mutatják. Valamennyi ábrán a teljes leszíváshoz (hb — 0) tartozó adatokat mutatjuk be. A B és a C változat esetén a sebességábrának két helyi maximuma
