Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

5. szám - Palik P.: A barlangok algavilágáról

4] 8 Hidrológiai Közlöny 1960. 5. sz. Palik P.: A barlangok algavilágáról ransia telepet találtunk. (Ez a nemzetség a pirosalgák törzsébe tartozik.) De Oscillatoria és Symploca fajokból álló kiterjedt kékalga telepeket is láttunk a sziklafalakon. A vizsgálati anyag gyűjtését itt is az előbb leírt módon végeztük. A begyűjtött fajok száma 93 volt. 58 faj Cyanophyta (62%), 2 faj Euglenophyta (kifejlett vegetatív sejtek, nem cysták !), 17 faj Chrysophyta, 1 faj Pyrrophyta (páncélos ostoros), 14 faj Chlorophyta és 1 faj Rhodophyta (pirosalga). 1954-ben a Béke-barlang algaflorájának kutatását is megkezdtük. Utóbbi barlangot Jakucs és kutató társai 1952-ben találták meg [10], Mi voltunk az első algológusok, akik a barlang addig ismert szakaszainak nagyrészét bejártuk, és ott gyűjtöttünk. Gyűjtéseinket a Baradla-barlanggal kapcsolatban ismertetett módon végeztük ott is. A Béke-barlang a Baradla közvetlen szomszédságában található, utóbbinak aggteleki bejáratától kb. 4 km távolságban. Akárcsak a Baradla : a gömöri karszt egyik karsztjelensége. Jakucs megállapítása szerint átmenő barlang, mint a Baradla. Ugyancsak patak folyik rajta keresztül. Gyűjtéseink alkalmával, út hiányában, a patak medrében a térdig érő 10 C° hőmérsékletű vízben kellett gázolnunk. A barlangrendszer addig feltárt, mért és felbecsült hosszúsága, Jakucs munkája szerint, 9,75 km. Levegője párával csaknem teljesen telített. A levegő hőmérséklete 9—11 C°. Teljesen sötét. Gyűjtéseink alkalmával 90 algafaj került elő (Claus levélbeli közlései). Még pedig 68 Cyanophyta (75%), 2 Euglenophyta, 8 Chrysophyta, 11 Chlorophyta és 1 Rhodophyta törzsbe tartozó faj. Pónyi J. kutató zoológiai gyűjtéseket végzett a barlangban, közben a patakban levő kövekre tapadva nyálkás hártyaszerű bevonatot talált. Vizsgálataink alkalmával kiderült, hogy e bevonat egy Chantransia faj telepe volt. A begyűjtött 90 algafaj közül 7 faj ma arktikus és antarktikus tájakon honos. A kovaalgák közül nagyon érdekes a Navicula secreta var. apiculata változat megjelenése, melyet Patrick algológusnő Dél-Kaliforniából, egy langyos vizű folyóból ismertetett. A Béke-barlangi ismert előfordulása második a világon. A Béke-barlangban talált algafajok Claus Gy. megállapítása szerint, nem sok azonosságot mutatnak a Baradlában gyűjtött fajokkal. Természetesen vannak közös fajok is. A Béke-barlang algaflorája sokkal dúsabb. Az Abaligeti-barlangban gyűjtött anyagra emlékeztet. Algaflorájuk alapján arra következtethetünk, hogy az Ábaligetibarlang és a Béke-barlang valószínűleg azonos időpontban keletkezett, vagy legalábbis e két terület algaflorája, a barlangok keletkezésekor azonos lehetett. Az Aggteleki-barlang mindkettőnél idősebbnek látszik. Kérésünkre Tárczy-Hornoch Z. a Béke-barlangban is végzett sugárzási méréseket. Utóbbi helyen történt megállapításai megegyeznek a Barad Iában észleltekkel. A Pálvölgyi-barlang algaflorájának kutatását irányításom alatt 1955. áprilisában Suba É. kezdte meg. Dolgozatában [19]a következőket írja : Ez a barlang Budapesten a Rózsdombtól északnyugati irányban található. Hossza kb. 1 km. Venkovits és Jaskó megállapítása szerint az ún. szakadékbarlangok közé sorozható. A barlang ugyanis hasadás által keletkezett a harmadidőszaki hegyképződések alkalmával. A hasadékot azután a karsztvíz és melegforrások tágították. A vizsgálati anyagot itt is a már többször említett módon gyűjtöttük. A begyűjtött algafajok száma 41. Ebből a Cyanophyta törzsbe 21 faj tartozik (51%), 7 faj Chrysophyta, 13 faj pedig Chlorophyta. A kékalgák közül 8 faj a melegebb vizeket kedveli. Suba É. véleménye szerint, ezek a fajok valószínűleg relictumok abból az időből, amikor a barlangban még melegforrások voltak. A zöld algák közül két faj most hidegebb tájakon honos. Végül 1955-ben vizsgáltunk a Mánfai- „Kőlyuk" nevű barlangból származó algákat is. Ez a barlang hazánk déli részén, a Mecsek-hegységben, Pécs közelében található. Magyari G., a barlang feltárását vezető geológus szóbeli közlése szerint, a barlang addig ismert főszakasza kb. 200 m hosszú. A végénél kis tó található. A víz hőmérséklete 9,5—10 C°. A relatív légnedvesség 95— 100%. A barlangban, a kis tavacska körül már teljes a sötétség. A barlang végét, mely üregszerű, a barlang többi részéről egy szifon zárja el. Az utóbbi üreget csak a szifonban történt átúszással lehet megközelíteni. Magyari, az említett üreg hátsó faláról több kaparékot hozott vizsgálat céljára. A kaparékokban különös zöldes-feketés kéregszerű darabok voltak. A vizsgálatoknál kiderült, hogy egy új Gomontiella, faj került elő (a kékalgákhoz tartozik), melyet Magyari tiszteletére Gomontiella magyariana névvel jelöltünk [2]. Az új Gomontiella 10 más kékalga és 2 zöldalga faj társaságában élt. Elmondottak után felmerül az a kérdés, hogy milyen energiaforrást használnak fel felsorolt algák életfolyamataik lebonyolításához ? E kérdéssel kapcsolatban már több feltevés alakult ki. 1. Feltehető, hogy a sötét barlangokban levő különböző sugárzások energiáját használják fel. Kutatásaink alkalmával mi is feltételeztük ezt, ezért végeztünk sugárzási méréseket a Baradlaés a Béke-barlangban. A mérések azonban azt bizonyították, hogy mindkét helyen a növények által esetleg felhasználható gamma-sugárzás nagyon jelentéktelen, béta-sugárzás pedig egyáltalában nem észlelhető. Tehát ezek az asszimilációnál nem szerepelhetnek. A sugárzásokkal kapcsolatban elfogadhatnánk esetleg a Fehér D. professzor által feltételezett mikrosugárzási elméletet [6]. Ezt a feltevést ő arra alapította, hogy hosszabb időre (pl. 1—2 év) a talajba 1—2 m mélyre süllyesztett, tehát teljesen sötétben tartott algatenyészqtei életben maradtak, színüket nem vesztették el, sőt szaporodtak is. Szerinte egy, mai műszereinkkel eddig még nem mérhető, sugárzásnak kell lennie, amely lehetővé teszi a sötétben tartott algasejtek asszimilációs tevékenységét 2. Magdeburg[ 14], francia. Svájc barlangjaiban végzett vizsgálatai alapján, az algasejtek és a vasbaktériumok között synbiozist tételez fel. Véleménye szerint ezek a vasbaktériumok látnák el tápanyagokkal az algasejteket. Magdeburg féltévé-