Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

5. szám - Palik P.: A barlangok algavilágáról

Hidrológiai Közlöny 1960. 5. sz. 4^7 BIOLÓGIA A barlangok algavilágáról Dr. PALIK PIROSKA E. L. T. E. Mikrobiológiai Intézet, Budapest A barlangi algák kutatása, a speleológia (a a Baradlában. A mérések eredményei szerint a barlangokkal foglalkozó tudomány) többi ágának barlangban erősebb radioaktivitás nem észlelhető, fejlettségéhez viszonyítva, meglehetősen elmara- Egyes helyeken a sugárzás feltűnően csekély, dott. Ez érthető, mert a botanikusok, illetve a Seholsem erősebb a budapesti átlagnál. A bázikus növényfiziológusok előtt szinte elképzelhetetlennek mészkő, a stalagtitek és stalagmitek 0 aktivitálátszott az, hogy a barlangok örökös sötétségében súak. A sedimentek, főleg az agyag, csekély klorofillos növények éljenek. gamma-aktivitást mutatnak. Béta-sugárzást a barA múltból is csak néhány adattal rendelke- lang egész területén nem lehetett kimutatni zünk az algák barlangi előfordulására vonatkozó- (Claus [1]). lag (Morfon, F„ Magdeburg, P.). Az újabb kutatók Algavizsgálatainkhoz anyagot részben a szikközül szintén kevesen vizsgálják ezt az igen érde- iákról, a cseppkövekről, a barlang faláról, annak kes biotopot. mennyezetéről, az ún. ,,koromfoltok"-ból, továbbá Hazánkban 1953-ig senki sem foglalkozott a a ,, gyertyákéról kapartunk. De gyűjtöttünk a sötét barlangokban élő algákkal. Dr. Kői Erzsébet patakokból, a vízzel telt üregekből, sőt az „aquakandidátus ugyan már 1951-ben megkezdte aSátor- rium"-ból is, mindig teljesen új planktonhálón hegységben levő telkibányai „Jegesbarlang" alga- szűrve át az anyagot. A begyűjtött anyagot flórájának tanulmányozását [13]. Ebben azonban steril üvegdobozokban, utóbbiakat fekete papírba félhomály uralkodik, és ezért tulajdonképpen nem csomagolva szállítottuk. sorolható a teljesen sötét barlangok közé Dudich A vizsgálatokat ve

zetésem alatt Claus Gy. E. [4] professzor az aggteleki barlangról írt müve- végezt

e. Beszámoló munkájában 11| (39 algafajt, ben az algalckal kapcsolatban megjegyzi, hogy o változatot és alakot emlí

t közülük 44 láj, változat soha nem látott ott meg a bej arat közvetlen ég akk a C /ta (kékalga

) törzsbe tartozik közelében sem algakatMagocsy-Dietz S. pro- (tehát a begvűjt

ött fajok 64%-a). Egy faj az fesszor — Dudichnalc tett &zohe\i közlése szerint—- Euglenophyta (zöldostovosok), 12 faj és változat egy alkalommal a Baradlaban a bejarat kozele- a Chrysophyta (aranysárga algák), 12 faj pedig a ben a cseppkövekről lecsepegő vízben algakat cMorophyta (zöldalgák) törzs tagja, veit lelismerni. Jakucs 191 említést tesz a barlang ,,, , , ,, , . „„ , növényvilágáról is. A következőket írja : „Élnek , „ M

cf. ugyanazon a nyáron (tehát 1953-ban) itt vasbaktériumok, kénbaktériumok, melyek vas- és felkerestük algologiai vizsgalatok céljából kénvegyületeket oxidálnak, s így nyerik az élet- a

z Abahgeti-barlangot is. Ott is tobbizben vegezműködésükhöz szükséges energiát. A fahidakon, fa- tun

k gy

uJ

tese

ket. korlátokon, padokon, a víz által besodort hulladéko- Az Abaligeti-barlang Baranya vármegyében kon mindenütt gombatelepeket találunk:' (29. old.) a Mecsek-hegység északnyugati peremén terül el. Algákról azonban ő sem tesz említést. Bejárata a Bodó-hegy lábánál 209 mA feletti A sötét barlangokban élő algafajok rendsze- magasságban van. A barlangot Gebhardt [8] leírásáres tanulmányozását Claus Gy. és Suba É. kuta- h°

l ismertük. A cseppkokepzodes ott jelentektelen, tokkal 1953. júliusában kezdtük meg a Baradlá- d

e„™

a

k nyomaival a barlang egesz hosszaban ban. Az első gyűjtések után még számos alkalom- találkoztunk Venkovits beosztasa szerint un formai jártuk végig ezt a barlangot további vizsgá- ™sbarlang. A bejarat északra tekint, mintegy latok és gyűjtések céljából. 2 m magas de a behatolast megnehezíti a bar ang A Baradla hazánk északi részén, a Gömör- szajabol kifo yo eleg bovizu patak A barlang tornai karsztvidék területén található. A barlang- fofolyosojanak hossza 466,8 m. Átlagban 3 m rendszer ma ismert járatainak hossza 22 km, ebből m

aS

as es 2 m ,

szele

s- ^ fofolyosohoz egy 40 es hazánkban 15 km-es szakasz van, 7 km pedig egy 60 m hosszúságú mellekag csatlakozik. Utóbbi Csehszlovákia területén. A Baradla átmenő bar- "agyon nehezen jarhato. A barlang vegen tavat lang. Két földalatti patak folyik benne, ú. m. a faltunk Levegojenek evi közephomerseklete Styx és az Acheron. A Stvx egyesül az Acheron- 1

2'

6 C • ^ levegő relatív nedvessegtartalma atlag nal, majd az utóbbi vize egy alsóbarlangba bukik 9

4%- / bejarat szomszedsagatol eltekintve, az le, és a Jósvafői-forrásban tör a felszínre. A bar- e

j™ kanyarodások miatt, a barlangban teljes langban talált vizek pH értéke 7,4. Hőmérsékletük sötétség uralkodik. A patak vizenek pH erteke megegyezik a barlang hőmérsékletével (amely i'

6' Szeretnem itt megjegyezni, hogy amikor a átlag 10 0°). A barlang levegőjének relatív ned- Barad a-barlangban vegzett vizsgalatainkról bevességtartalma 84—100% (Dudich [4] p. 130.). számoltunk, gyakran elhangzott az a kijelentes : A bejárat szomszédságától eltekintve, teljesen ''

le

l,

ie

t' találtak algakat a teljesen sötét sötét. Felkérésünkre Tárczy-Hornoch Zoltán egye- barlangokban, de azok minden bizonnyal csak kitérni tanársegéd sugárzási méréseket is végzett alakokban eltek ott. E kijelentesek cafolatara szolgait itt az a teny, hogy a patak medre* Fenti előadás a Hidrológiai Társaság Limnológiai be

n' d

e a partra is kiterjedve, a tó közelében, Szakosztályának 1959. október havi ülésén hangzott el. tehát teljes sötétségben 2—3 dm átmérőjű Chant-