Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)
5. szám - Juhász J.: A Balaton-felvidék vízbeszerzési lehetőségei
40(3 Hidrológiai Közlöny 1960. 5. sz. Juhász J.: A Balaton felvidék vízbeszerzési lehetőségei 10. ábra. A Siske-forrás jelenlegi foglalása Abb. 10. Derzeitige Fassung der Siske-Quelle Fig. 10. Present development of the Siske spring 3 db draincsövet helyeztek el. A 2 db szellőzőaknával ellátott drainvezeték egy aknába szállítja a vizet, mely innen gravitációsan kerül a település medencéjébe. A forrásfoglalás elvi megoldását a 10. ábra szemlélteti. A forrás mérését a VITUKI 1952. szeptemberében kezdte el. Ezt az időpontot megelőzően csak elvétve végeztek méréseket, amelyek alapján az átlagos vízhozamot 1500 1/p-re becsülték. A VITUKI mérései azonban az 1952. szeptember —1953. március közötti időszakra vonatkozóan csak 1200 l/p, az 1954. február — augusztus közöttire pedig mindössze 600 l/p középértéket eredményeznek. 1954. decemberben a forráshozamot — igen gondosan végrehajtott méréssel — 570 1/p-ben állapítottuk meg. A mért legnagyobb hozam 1957. II. 17-én 2358 l/p volt. A forráshozam csökkenése azt mutatja, hogy a felszíni módon foglalt források az éghajlati tényezők periódikus változásaira igen érzékenyen reagálnak. Ezt támasztja alá, hogy a forrástól délkeletre, ugyancsak a fődolomitba mélyített 1 m 0 kút, amely a karsztvizet a felszíntől kb. 1 m mélyen csapolja meg, 1952. szeptember óta csaknem állandó jelleggel 120—150 l/p vízmennyiséget szolgáltat. Hozamának ingadozása üzembehelyezése óta mindössze 32% volt. Megjegyezzük még, hogy a Siske forrás hozamának csökkenését — véleményünk szerint — az éghajlati viszonyok változásán kívül a vízadó kőzet járatainak, illetve a forrásfoglalás kavicsrétegeinek eltömődése is okozhatja. 4. Ferenc forrás A Ferenc forrás külön karsztvíztartó területhez tartozik. A víz felszínre bukkanásának oka lényegében itt is a mészkő dolomit rétegek és a márgák találkozása. Ennek megfelelően a forráscsoport megjelenése az eddig tárgyaltakéhoz hasonló (11. ábra). A forrás északnyugati-délkeleti lefutása, tektonikus völgye nagyjából a dőlés irányában metszi a kőzeteket. A vízgyűjtő északkelet felé húzódik és igen erősen összetört mészkövekből, továbbá dolomitokból áll, amelyeket a Balaton felé középső triász korú márgás rétegek szigetelnek le. A Ferenc forrás forráscsoportnak a völgyfenék jobb oldalán fakadó egyik nagyobb tagját 1952-ben fenékforrásszerűen foglalták. A víz azonban nem a kiképzett nyíláson folyik ki, hanem az építmény mellett szivárog elő. A forrás majdnem rétegfejnél bukik ki. A mögötte lévő sziklák kb. 20° dölésűek. A vízadó kőzet kb. 10 cm-es márgás rétegekkel váltakozó pados elválású mészkő. A tulajdonképpeni bővizű források a foglalt forrás alatt találhatók. Legnagyobb részük a völgy jobboldali szélén, egy egészen jól követhető tektonikus vonal mentén kb. 60 m hosszban fakad. Kisebb vízmennyiség szivárog még ki a völgyfenék közepén lévő 2—3 hasadékból is. A VITUKI a Ferenc forrást mindössze egyszer — 1950IX. 12-én — mérte. A vízhozam ekkor 150 l/p volt. A foglalt Ferenc forrásnál a mellette szivárgó vízmennyiséggel együtt 67 l/p a jobboldali bővizű forráscsoportnál 665 l/p, végül a völgyfenéken lévő kisebb forráscsoportnál 83 l/p hozamot észleltünk (1954. decemberében). Méréseink időpontjában a források a közepesnél általában kisebb vízhozamot adtak. A tárJELMAGYARAZAT /. Csekélyvizű szivárgások ^ 2. Fogloll Ferenc-forrás 3 Bővizű forráscsoport 4. Bővizű két von átmenti forrás <? 5. Út 6. Major + Lankás oldol =í=i= Meredekebb oldal ** * Nagyon meredek oldat ? Erdő Erdő botora Oá/és, csapás Szikla r ////// Vízmérési helyek Méret 0 kb 100 m 11. ábra. Ferenc-forrás-csoport Abb. 11. Quellengruppe Ferenc Fig. 11. Group of the Ferenc spring
