Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

5. szám - Juhász J.: A Balaton-felvidék vízbeszerzési lehetőségei

Juhász J.: A Balatonfelvidék vízbeszerzési lehetőségei Hidrológiai Közlöny 1960. 5. sz. 4.QQ gyalt forráscsoport átlagos hozamát tehát — analógia alapján — kb. 800 1/p-re becsülhetjük. A forráscsoport vizének összefogására az adott körülmények között csak a felszini foglalás jöhet szóba. A környezet ugyanis annyira változó felépítésű, hogy aknás megoldás esetén a vizet valamelyik törés mentén esetleg a következő víztartó rétegnek adnánk át. 5. Pécsely—vászolyi vonulat A Balatonfüredtől északnyugatra kezdődő meszes, dolomitos márgasorozatban Pécselytől északra, egy délnyugat felé nyúló fődolomitból és karni mészkőből álló vonulat kezdődik, melynek nagyrészét Vászolytól kezdve pleisztocén lösz takarja. A vonulatban a karsztvíz szintje délkeket felé, a Balaton tengelyére nagyjából merőleges irányba lejt. Ennek megfelelően a vízfelesleg a karni mészkövek és márgás sorozat határán, dél felől Pécsely és Vászoly községeknél lép ki a hegyből. A fődolomitnak kb. 1 km széles vonulatát a mészkő teljesen körülveszi. A források tehát (Nagyforrás, Zádorforrás) meglehetősen koncentráltan törnek elő a mészkő nagyobb járataiból. A víztartó vonulatot gallérként körülvevő márgás rétegcsoport 290—300 m A. f.-i magasságra nyúlik fel és így a karsztvizet erősen felduzzasztja. Ezt bizonyítja a források 290—294 m A. f-i fakadási szintje. A Nagyforrás és a Zádorkút néven ismert két forráscsoport évi átlagban 0,97 millió m

3 vizet szolgáltat. Ennek az értéknek — 610 mm-es évi csapadékösszeg és 32 %-os beszivárgás feltételezésével — 5,0 km

2 kiterjedésű vízgyűjtő felel meg. A Pécsely—Vászoly körüli nyilt karszt területe viszont 6,5 km

2. A két adat igen jól megközelítené egymást, ha a gerincet szelő völgyek számos apróbb forrásának jelenleg ismeretlen hozamát is figyelembe tudnánk venni. Ez pedig azt jelenti — amit egyébként a morfológia is igazol, — hogy a terület vízfeleslege szinte kizárólag a forrásokon keresztül távozik. A terület két legjelentősebb forrását a következőkben tárgyaljuk. a) Zádor források A Pécsely községtől északra tektonikus völgyben feltörő források két nagy csoportra oszlanak. Az alsó forráscsoport a völgyfenéken 70—80 m szélességben és 80—100 m hosszan szétszórtan, a mészkövek és a füredi márgás rétegek határán, 261,6 m A. f.-i magasságban fakad. Megjelenési formája az eddigi ismertetett réteghatáron kibukkanó forrásokéhoz hasonló (12. ábra). Az 1952. IV. óta 3—4 havonként végzett mérések szerint a forráscsoport hozama 120—570 l/p szélső értékek között ingadozik. Átlagosan 250 1/p-re becsülhető. A völgyben mintegy 600—700 m-rel feljebb 293,77 m A. f.-i magasságban található Zádor forrás nem a márgák határán, hanem beljebb, a mészkő területén, a tektonikus völgy fejénél jelenik meg. A fakadást két törés találkozása szabja meg. Többek között ez is oka annak, hogy a forrás koncentráltan jut a felszínre. « Q. £ § 12. ábra. Zádor-forrás környéke Abb. 12. Umgebung der Zádor-Quelte Fig. 12. Surroundings of the Zádor spring A forrást 1952. I. 31. óta mérik rendszeresen. Az eddig észlelt legkisebb vízhozam (1952. IV. 11-én) 270 l/p legnagyobb vízhozam (1953. VIII. 25-én) 1800 l/p volt. Saját mérésünk : (1954. XII. 22-én) 308 l/p. Az összes mérési adatokból szerkesztett idősor kiegyenlítése útján a közepes vízhozam 680 1/p-re adódik. Véleményünk szerint azonban biztonságosabb legfeljebb 450—500 l/p átlag vízhozamértékkel számolni. yj Az egyetlen hasadékból koncentráltan előbukkanó forrás foglalása nem okoz nehézséget. Valószínű, hogy a vízhozam ingadozásának határait egy kis forrásfülke kialakításával jelentősen le lehet szűkíteni. A 30—35° alatt hajló törés találkozása közelében — részletes kutatás után — karsztakna létesítésére is igen kedvező helyeket találhatunk. b) Nagy forrás Vászoly község északi végén, a mészkövek és márgás rétegek határán aránylag kis (kb. 30x10 m kiterjedésű) területen néhány koncentrált forrás fakad. Ezek közül az egyiket az ún. Nagyforrást egyszerű kútgyűrűvel foglalták. Az innen kifolyó, valamint a foglalás mellett feltörő vizek egy 15—20 m átmérőjű tóban egyesülnek, melyből a vászolyi patak indul ki fi3. ábra). A mélyebb részeken kb. 80—lOOm-relfeljebb, is vizenyős. Ebből arra lehet következtetni, hogy a karsztvíz szintje a völgyben nagyobb területen a felszínhez igen közel helyezkedik el. A NagyJELMAöYARÁZAT: Q Erdő — Erdő hatórd Q i Sz óló 1. Zádor nagy forrás 2. Malom * 3. Zádor alsó forrásterűlet Q Feltételezett törésvonal