Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

5. szám - Juhász J.: A Balaton-felvidék vízbeszerzési lehetőségei

Juhász J.: A Balatonfelvidék vízbeszerzési lehetőségei Hidrológiai Közlöny 1960. 5. sz. 4.QQ A fődolomitból fakadó nagyhozamú forráscsoporttól délnyugatra, a völgyben kb. 600—700 m-rel lejebb, feltűnően koncentráltan egy kisebb forrást találunk, amelyet a VITUKI „híd feletti forrásnak" nevez. A 212 m A. f.-i magasságban feltörő víz összetétele kétségtelenné teszi dolomitból való származását. Ez a forrás egy olyan törés mentén kerül felszínre, amely nemcsak a fődolomitot és karni mészkövet érintette, de belenyúlik a meszes márgavonulat testébe is. A forrás eredetének megfelelően alig félnégyzetméternyi területen fakad. A szántóföldként használt völgyfenéknek majdnem a közepén. Igen könnyen fogialhatónak látszik. Hozamát a VITUKI 1951. VII. 8-án 120 1/p-ben állapította meg. Ezzel szemben 1954. XII. 24-én csak 54 1/p-et mértünk. A csekély hozamú forrást önmagában nem érdemes foglalni. Ha azonban a Koloskavölgy fölötte lévő nagy forrásait is igénybe vesszük, úgy ennek vizét is célszerű csővezetékbe bevezetni. Ebben az esetben a forrás bakteriológiai tisztaságára feltétlenül ügyelni kell és védőterületről kell gondoskodni, mert a közvetlenül mellette történő szántóföldi művelés (trágyázás) a víz szennyeződését okozhatja. A nagy források feljebb, a völgy kanyarulata ' után találhatók. Ez a hely nemcsak a völgy mélysége, hanem a vízadó rétegek dőlése miatt is alkalmas források keletkezésére. A rétegek ugyanis a völgy déli oldalán mintegy 15°-os szögben dőlnek a források felé. A forráscsoport feltörésének helyét törés vonalak adják meg. A völgy déli oldalán lévő források nagyjából egy vonal mentén helyezkednek el. Ezek közül a legnagyobbikat Kisforrásnak nevezik. A forrásokon kívül a sok apróbb repedésen át is számottevő vízmennyiség kerül a felszínre, összesen mintegy 60x60 m kiterjedésű területen. A völgy ezen a helyen kb. 80 m széles. A mélyterület közepén az ún. Nagyforrást foglalták, azonban eredménytelenül. A felhasználni kívánt vízmennyiség ugyanis a foglalás környezetében szivárog elő, a foglalt forrás viszont egyáltalán nem ad vizet. Jelentős vízmennyiség fakad fel a közvetlenül a foglalás alatt levő 10—12 m átmérőjű tó fenekén is. A források foglalása aránylag körülményesnek látszik, a nagyobbak összefogása a fakadásos területet átfogó mélyszivárgó létesítése útján oldaható meg. A VITUKI mérései szerint a forrás mért szélsőséges vízhozamadatai : A legnagyobb vízhozam 1956. VI. 3-án 1230 l/p, a legkisebb vízhozam 1955. I. 19-én 336 l/p. f) Kéki források Ez a forráscsoport szintén a fődolomit, illetve a karni mészkő és a meszes márgasorozat határán ÉKK-i DDNy-i irányú tektonikus völgyben 222 m A. f.-i magasságban fakad. Vizét a fődolomit vonulatából nyeri. A források aránylag kis területen (9. ábra), kb. 100x30 m-es körzetben jelentek meg. A fakadások zöme a völgy nyugati oldalán láthatóan azonos (nagyjából egyenes vonalú) vető mentén jut a felszínre. Az egyiket közülük 1952-ben fenékforrás módjára (lxl m-es aknával) foglalták. Az építmény oldalsó kifolyócsövén azonban csak kevés víz csurgott, legnagyobb része a foglalás mellett szivárgott elő. A több helyen is észlelhető szivárgások következtében a völgynek ez a kb. 50—60 m széles szakasza teljes elvizenyősödött. A forráscsoportot 1951. december óta havonként rendszeresen mérik. Az eddig észlelt legkisebb vízhozam (1953. IX. 23-án) 500 l/p legnagyobb vízhozam (1954. XII. 21-én) 1460 l/p (saját mérés) volt. A mérési adatokból számított közepes vízhozam 745 l/p. A július—augusztusi vízhozam általában alig haladja meg a 600 1/p-et, sőt 1953-ban lényegesen alatta maradt. A forráscsoportot az F. T. I. foglalta és Balatonfüred vízellátásába kapcsolják be. A foglalás a vizenyős területen, a törésvonal felöli oldalon 3—5 m mély szivárgóval történt. A szivárgóban összegyűlő vizet gravitációsan vezetik le a hegyoldalban létesített távozómedencébe, ahonnan a fogyasztókhoz ugyancsak gravitációsanjut tovább. g) Siske forrás A 199 m A. f.-i magasságban fakadó Siske forrás ugyanúgy mint az előzőkben tárgyalt források, a fődolomitból táplálkozik. Tektonikus eredetű. ÉNy-i DDK-i irányú völgye a nyitott töréseket követi. A rétegek dőlése a völgy mindkét oldalán 15—18°. A forrást a márgás közbetelepülések kényszerítik a felszínre. A forrás vizét — 1934-ben történt foglalása óta — Balatonfüred vízellátására használják fel. A foglalás alkalmával a szálban álló kőzetig letisztított völgyfenéknek kb. 20—30 m-es felületét kaviccsal terítették le. Ebbe a kavicságyba JELMAGVARAZAT: 1. Foglalt forrás 2. Böyizú források 3. Forrásteru/et, zsomhekos 4. ró 5. Lineáris bukó 9 Erdő Meredek oldal A Aknás foglalásnál az akna helye Aknás foglalásnál a táró iránya aknás foglalásnál az akna ~10m a táró hossza 50-S0m A'rrizi patakmeder 9. ábra. Kéki források Abb. 9. Quellen bei Kék Fig. 9. Kéki-springs