Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

4. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Székely P.: A polarográfia és felhasználása a hidrobiológiában Hidrológiai Közlöny 1960. 4. sz. 341 Analyse, auch Kombinationen mit anderen Verfahren sind möglich. Verfasser erwáhnt einige Beispiele für die Anwendung der Polarographie in der Hydrobiolo­gie. So eignet sich das polarographische Verfahren unter anderen nicht nur für die Ermittlung der Zusammen­setzung verschiedener Wasserproben, Hydroorganismen und deren Körpersiifte, sondern aueh zur Messung des 0 2-Verbrauchs von lebenden Organismen (Bakte­rien, Algen, mehrzellige Tiere und Pflanzen) vorzüglich (Abb. 6). Demnach kann die Polarographie dem Ilydro­biologen sowolil bei physiologischen und pathologischen Untersuehungen an Hydroorganismen als aueh bei produktionsbiologischen Forsehungen wesentliehe Ililfe leisten. Polarography and its Potential Uses in llydrobiology By P. Széky Polarographieal analysis is a method of eleetro­ehemistry, in which changes in the intensity of current passing through a solution of the substance to be analysed are studied by means of a dripping Hg­electrode, while the voltage of the current supplied to the electrode is increased at a uniform rate. The change in the intensity of current during electrolysis is reeorded in an objective manner by an automatical device (Fig. 1) as a function of voltage. This plot is referred to as the polarogram (Fig. 3) after the Czechoslovak professor Heyrovsky, winner of the Nobel prize. The method involves several advantages. Using a vessel of suitable dimensions for the electrolysis (Fig. 2), a very small quantity of the solution is only required for the analysis. Both the quality and concentration of ions present in solutions of even very low concentration can be measured with great accuracy and simultaneously by the method. The analysis may be repeated as deemed necessary. Various ions within the same solution can bo determined at the same time both qualitatively and quantitatively. The multi-step curve thus obtained is termed the polarographie speetrum (Fig. 5). The maximum step observed during measurement offers the possibility for determining the presence and con­centration, for the qualitative analysis alsó of substan­ces tending to oppress the maximum, such as colloidal organic substances, potassium-, or sodium carbonate etc. (Fig. 4). Measurements can be made rapidly and conveniently. The polarogram prepared is a permanent documentary evidence of the analysis for fiiing. The method can be combined with other methods as well. A few instances of the use of polarography in hydro­biology are mentioned by the author. The polaro­graphie method has e. g. been found exceedingly useful for determining the 0 2 consumption of living organisms (bacteria, algae, multi-eell animals and plants) in addition to the chemical analysis of various water samples, aquatic organisms and body fluids of the latter (Fig. 6). As to be seen from the above exam­ples, polarography may become a powerful tool in the hands of the hydrobiologist in the physiological, re­spectively pathological investigation of aquatic organ­isms, as well as in productional-biological studies. Ankét a tiszántúli hévvizek egészségügyi és műszaki hasznosításának elősegítésére Hajdúszoboszló, 1900. február 27—28 A Magyar Hidrológiai Társaság debreceni csoportja február 27—28-án Hajdúszoboszlón ankétot tartott a tiszántúli hévvizek jobb egészségügyi és műszaki ki­használásának elősegítésére. A Tiszántúl és ezen belül különösen. Hajdú-Bihar megye az ország termálvizekben leggazdagabb területe. A meglevő kutakhoz a területen folyó kőolajkutatások révén állandóan újabb kutak csatlakoznak. Egyre égetőbb kérdéssé válik a feltárt termálvízkincs értéke­sítése. A hévvíz nagyobb része jelenleg felhasználatlanul, sőt károkat okozva elfolyik, vagy — jobb esetben — a termálvizet feltáró fúrás le van zárva. A hasznosítás jogi és gazdasági kérdései rendezetlenek. Egyes rész­területeken több szerv is illetékesnek érzi magát, a leg­fontosabb kérdéseknek (pl. a komplex hasznosításnak) pedig nincs irányítója. Az Ankét célja volt, hogy a hasz­nosítás reális egészségügyi és műszaki lehetőségeinek széleskörű megvitatásán keresztül annak kivitelére javaslatot tegyen. Az Ankét első napján az előadók a műszaki hasz­nosítás kérdéseivel foglalkoztak. Dr. Papp Ferenc a hasznosítás előfeltételét képező gazdaságossági vizs­gálatok céljaira a hévvíz értékének becslésére tett javas­latot. Tomor János a hévvíz értékének jelenlegi helyzetét és műszaki kérdéseit ismertette. A hévvizekben rejlő hőenergia kérdésével Petyke Mihály és Balogh Jenő előadása foglalkozott. A magas vízhőfok lehetővé teszi, hogy kedvező körülmények között a hévvizek hőenergiáját lakások vagy kertészeti liajtatóházak fűté­sére és egyes ipari technológiai folyamatokhoz felhasz­nálják a gyógyászat sérelme nélkül. Dr. Polinszky Károly előadása a jód és bróm kinyerésének lehetőségei­vel foglalkozott. Az elfolyó vizek magas sókoncentráció­jának csökkentése egyébként is kívánatos ; mivel ezek a befogadót a szikesítés veszélye miatt öntözésre alkal­matlanná teszik. Dr. Szebellédy Lászlóné előadásában ennek elkerülésére az elfolyó vizeknek tenyészidő alatti halastavakban való tárolását javasolta. Az Ankét második napján a termálvizek egészség­ügyi hasznosításának kérdéseit vitatta meg. Dr. Páter János ismertette a gyógyvizeknek az irányított üdül­tetésen keresztül a munkaerőregenerálásban betöltött szerepét, majd Dr. Csomor Benő ismertette a hajdú­szoboszlói fürdőben e téren elért kiváló eredményeket. Dr. Berencsi György és Dr. Nagy Zoltán értékes ada­tokat közöltek a nyomelemek életteni hatására és a tiszán­túli gyógyvizekben levő nyomelemekre vonatkozóan. Az Ankét tudományos anyagát az első napon a termálvízzel fűtött kertészeti hajtatóházak, második napon a gyógyjürdő létesítményeinek megtekintése egészítette ki. Az előadások részletes vitája alapján az Ankét a következő határozatokat hozta : 1. A feltárt termálvíz hasznosításának irányítására és ellenőrzésére az Országos Vízügyi Főigazgatóság keretén belül külön csoport létesítendő, melynek feladata : а) A termálvíz-kutak és -források történeti ada­tainak, műszaki adatainak (rétegsor, csövezés, víz­hozam, hőfok, kémiai összetétel) jelenlegi hasznosítási módjának nyilvántartása, б) az egészségügyi érdekek elsődleges szem előtt tartásával valamennyi termálvíz-kútra és -forrásra egyedi hasznosítási terv kidolgozása, illetve kidolgoz­tatása részletes gazdaságossági számítással, c) a hasznosítási tervek megvalósításával kap­csolatos propagandamunka elvégzése, d) meglevő kutak és források védelme, a haszno­sítás ellenőrzése. 2. Termálvízkutak létesítési helyének és műszaki megoldásának véleményezési, a feltárás és foglalás elvi irányítási munkáinak és ellenőrzésének hatéko­nyabbá tételére az Országos Földtani Főigazgatóság létszámát meg kell erősíteni. 3. Az irányított üdültetés megvalósítása céljából részletesen ki kell dolgozni a gyógyfürdők indikációit és kontraindikációit. E célból a fürdőorvosok és üzem­orvosok végezzenek adatgyűjtést a gyógyvizek hatás­mechanizmusának és a beutaltaknál a gyógy tényezők jó vagy rossz hatásának megállapítására. Az adatok központi feldolgozására az Országos Reuma- és Fürdő­ügyi Intézet létszámát meg kell erősíteni. (Folytatás a 344. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents