Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

4. szám - A nagy Szadd-el Aali gát Asszuánnál

Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. 249 VÍZÉPÍTÉS A nagy Szadd-el Aali gát Asszuánnál Az egész világ műszaki közvéleménye érdeklődéssel figyeli a nagy asszuáni gát építési előkészületeit. A 130 milliárd m

3-es tározóteret lezáró 110 m magas gát, 2080 MW-os földalatti vízerőtelep létesítése, az óriási méretei mellett az érdekes és tanulságos műszaki megoldásaival is felhívja figyelmünket. A Szovjetunió kormányának az a döntése, hogy az Egyesült Arab Köztársaságnak műszaki segítséget ad a nagy asszuáni gát építéséhez és pénzügyi támogatást nyújt a munka első ütemében, az egész világon nagy viszhangót váltott ki. A nagy Szadd-el Aali gát a világ második leghosszabb és egyik legnagyobb vízhozamú folyóján a Níluson épül. Az épülő gátat a meglévő asszuáni gát felett 6,5 km-re tervezték (1. ábra). A Nílus hossza forrásától a torkolatig kis. 6700 km. Asszuán városnál a Nílus maximális vízhozama az 1878 szeptemberi észlelés szerint 13 500 m

3/sec volt. Ugyanitt 1929 májusában mindössze 275 m

3/sec minimális vízhozamot észleltek. A sok évi átlagos vízhozama 2600 m

3/sec. Ugyanitt az évi hordalék mennyisége 62 millió m

3, amelyből 25 millió m

3 a völgyben üllepedik le áradás idején. A folyó alsó folyásának hasznosítására irányuló első lépéseket még a múlt században tették meg, amikor a delta két ágában Kairótól 15 km-re északra duzzasztóművet építettek. 1902-ben épült az Asszuáni gát amely tározómedencét létesített nedves esztendőkben az árvíz visszatartására és száraz esztendőben az öntözővíz tarozására. A növekvő öntözési igények kielégítése céljából az Asszuáni gátat kétszer magasították és jelenleg 5 milliárd m

3 a tározótérfogata. A Szadd-el Aali gát építésének gondolata akkor merült fel, amikor az Asszuáni gát harmadik magasításának lehetőségét vizsgálták. Ez a magasítás az öntözés növekvő igényeivel és az árvízvédelem miatt vált szükségessé. Azonban az árvizek tározása a medence gyors feliszapolódását eredményezte volna, ezért a gát harmadízben történő magasításának tervétől eltekintettek. A Szadd-el Aali gát megépítése sok évi tározást biztosít. A medence teljes térfogata 130 milliárd m

3, ebből 70 milliárd m

3 a hasznos térfogat, 30 milliárd m

3 az árvíztározást biztosító tartaléktéi;fogat és 30 milliárd m

3 szolgál a feliszapolódásra. Geológiai, topográfiai és hidrológiai vizsgálatokat végeztek a meglévő Asszuáni gát fölött 49 km hosszú szakaszon. A vizsgálatok az mutatták, hogy a műtárgy megépítésére a meglévő gáttól 6,5 km-re van a legkedvezőbb hely. A folyó medrében végzett kutató fúrások felderítették, hogy a vulkánikus sziklakőzet a mederfenéktől 210 m mélységben van. A sziklát borító üledék kvarchomokból és kavicsból áll, amelyben a nagy gránitgörgetegek vannak beágyazva. A felső üledékréteg szivárgási tényezője £2 X10"

2—3X10"

2 cm/sec, az alsó rétegé 3xl0~

4—lxl0~

3 cm/sec. Az 50 m-es szint alatt az üledékes réteg csaknem teljesen vízzáró. Vízerőmű elhelyezése a geológiailag legkedvezőbb helyen, a folyó keleti partjára merőleges két szakadék között történt. A szakadékok közti távolság kb. 2000 m. Mivel a gát szélessége az alaptest mentén mérve 1200 m, ezeket a szakadékokat jól fel lehetett használni az üzemvíz-alagút felvízi és alvízi csatornájának. A vízerőmű gépházai a folyó bal bartján épülnek, ahol a topográfiai és geológiai adottságok kedvezőek a földalatti gépház és az üzemvíz-alagutak szempontjából. A völgyzárógát kőből és vibrálással tömörített homokból épül agyag maggal (2. ábra). A gát 1. ábra. Az Asszuáni és a Szadd-el Aali vízerőmű helyszínrajza 1 — a meglevő Asszuáni gát, 2 ^ a Szadd-el Aali gát, 3 — üzemvízlebocsájtó alagutak, 4 — földalatti erőtelepek, 5 — biztonsági árapasztó bukó