Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

4. szám - Könyvismertetés

336 Hidrológiai Közlöny 1960. 4. sz. Donászy—Székelyi: Halfogási eredmények grafikus ábrázolása achse die Zentren der Genossenschaften sowie die Talstrecken zwischen den Zentren der einzelnen Genossenschaften massstabsgerecht dargestellt. Senkrecht zur Hauptachse sind die Fischbeuten aus den Jahren 1950—1956 in Tonnen aufgetragen. Die auf den Wassergebieten der einzelnen Genossenschaften in den Jahren 1950—56 erzielten gesamten Fischfangergebnisse veranscliaulichen die Sterndiagramme. Zwischen den Linien der Donau und der Theiss sind die prozentuellen Fischfangergebnisse des Velencer Sees, des KörösGebietes (Gyoma), der Natrongewásser in der Umgebung von Kiskunhalas sowie des Wassersystems am Franzenskanal (Nagybaracska) dargestellt. Der Beitrag gibt eine eingeliende Analyse über die ráumliehe Veránderlichkeit der Zusammensetzung der Fisclifauna im Donau- und Theisstal. Abb. 8 gibt ein Beispiel, dass in dem Sektor der verschiedenen Weissfische einzelne Fischgattungen auch noch gesondert dargestellt werden können. Das Stemdiagramm ermöglicht es, die Typen unserer Fischgewásser auf Grund der Fischfauna zu charakterisieren. Die Lymnologen können mit Hilfe dieses Verfahrens die chemische Zusammensetzung, den Phytoplankton und Zooplankton, ferner die Fischfauna der Fischgewásser in ilirer Zusammensetzung künftig einheitlich darstellen. Beide Darstellungsverfahren bieten gegenüber anderen Methoden den Vorteil, dass die Fischgattungen bzw. Gruppén immer an derselben Stelle erseheinen. Deshalb ist das Darstellungsverfahren mit Kreissektoren náchteilig (Abb. 9). Dr. Mosonyi Emil: Wasserkraftwerke. II. kötet. — Budapest. 1959. Akadémiai Kiadó. (1142 oldal, 742 szövegközti ábra, 4 melléklet.). A Wasserkraftwerke I. kötetének (kisesésű vízerőművek) 1956-ban, majd ennek átdolgozott angol nyelvű kiadásának a Water Power Development I. résznek 1957-ben történő megjelentetése után, 1959. decemberében a műszaki közönség elé került a Wasserkraftwerke II. kötete is. Meg kell állapítanunk, hogy a Wasserkraftwerke I., ill. a Water Power Development I. kötete mind a hazai, mind a külföldi szakemberek előtt osztatlan sikert aratott. Ezt bizonyítják a külföldi folyóiratokban megjelent ismertetések, melyek elismerő módon nyilatkoztak az eddig megjelent magyar, német és angol kiadásokról. „Meg kell állapítanom — írta O. Vas a kisesésű vízerőművekkel kapcsolatban az Österreichische Zeitschrift für Elektrizitdtswirtschaft 1957. 5. füzetében — hogy az egész vízerőmű irodalomban egyetlen könyvet sem ismerek, amely ilyen tömör és áttekintő formában tárgyalja ezt a kérdést". A Water Power 1957. januári számában közölt ismertetés megállapítja, hogy „a szerző ebben a fontos kézikönyvben a tervezőt közvetlenül érdeklő gazdag anyagot nyújt. Ebből a szempontból a könyv tovább megy a tárgybeli amerikai szokásos kézikönyvek anyagán". A továbbiakban pedig lerögzíti, hogy „kézikönyvként is kiváló, mert a modern tervezési elvekről és módszerekről igen átfogó képet nyújt". A Gidrotechnicseszkoje Sztroitelsztvo 1958. szept. 9-i számában megjelent ismertetés is leszögezi, hogy „a külföldi szakirodalomban magas értékelést kapott, s igen komoly érdeklődésre tarthat számot a szovjet mérnökök részéről is". A most megjelent második kötet fő részét a nagyesésű erőművek teszik ki, melyet a szerző kereken 800 oldalon tárgyal és mutat be tanulmányútjainak tapasztalatai alapján. Ebben a fejezetben az erőművek csoportosítása után az üzemvízcsatornás, a nyomóalagutas és gáterőműveket ismerteti a szerző. Külön fejezetek foglalkoznak a nyomócső és tartozékainak részletes leírásával, hidraulikai méretezésével és statikai vizsgálatával, továbbá az erőtelep általános elrendezési és mélyépítési- megoldásaival, valamint a vízerőgépek és villamos berendezések leírásával. A következő fejezet a törpe vízerőművekkel foglalkozik. A szerző itt rövid történeti visszapillantás után, a víz legősibb kihasználási formájától (a vízikeréktől), a turbinás törpe erőművekig, mindazokat a szükséges ismereteket és adatokat összegyűjtötte, melyek ezeknek az egyszerű és olcsó szerkezeteknek a szakszerű megoldásához szükséges. A kötet utolsó fejezete a hidraulikus energiatározókkal foglalkozik. Az általános ismertetés rövid öszszefoglalása után részletesen foglalkozik a gépészeti berendezések leírásával és a hidraulikus energiatározók üzemi viszonyaival. A függelékben igen bő irodalmi jegyzéket, a metrikus mértékegység összefüggését az angol—amerikai egységekkel, valamint a szokásos név- és tárgymutatót találjuk meg. Mélyépítő tervező és kivitelező mérnök részére egyaránt használható komoly elméleti meggondolásokat tartalmazó irodalmat jelent, s egyúttal az egyetemi oktatás tankönyveként is felhasználható. Szerző tanulmányútjai során számos európai, ázsiai, afrikai és dél-amerikai erőművet ismert meg, melyeknél szerzett bő tapasztalatait is beépítette könyvébe. Az egyes részek tárgyalása komplex módon történik, mint ahogy a valóságban is jelentkeznek. A tervező mérnök a hidraulikai és statikai számításoktól kezdve a mélyépítési problémákon át a gépészeti és villamos berendezésekig minden adatot megtalál, amire szüksége van. Különösen sok előnyt jelent a külföldi szakkönyvekhez képest sokkal részletesebben tárgyalt gépészeti és elektromos rész, mely a tervező mérnök részére igen hasznos, nélkülözhetetlen ismereteket nyújt. A bemutatott hatalmas ábra és fényképanyag lehetővé teszi a legmodernebb erőművek megismerését és elősegíti a tapasztalatok felhasználását. Ennek következtében azonban terjedelme hasonlóan az I. kötethez, igen nagy. Talán kézikönyvként megfelelőbbnek látszott volna több kötetre bontással csökkenteni méreteit, ami a használhatóságát könnyítette volna meg. Mint az előszóban értesülünk róla, az ennek folytatásaként megjelenő III. kötet fogja tartalmazni azokat az egyéb vízépítési műtárgyakat (duzzasztóművek, völgyzárógátak, vasszerkezetek és gépészeti berendezések) és azok üzemi kérdéseit, melyek más vízépítési célokat is szolgálnak, valamint a vízerőhasznosítás gazdaságosságával foglalkozó részt. A munka jelentőségét támasztja alá az a tény, hogy az energiafogyasztás állandóan emelkedő tendenciája is szükségessé teszi a vízerő kihasználását magasabb beruházási költségek ellenére, olyan szénben, kőolajban és földgázban hatalmas előfordulással rendelkező országokban is, mint pl. a Szovjetunió. A hagyományos energiaforrások kimerülése mellett, a vízerőművekben termelt áram termelési értékének a gőz- vagy a most szokásos atomerőművekben termeiténéi alacsonyabb volta is indokolja a vízerőművek kihasználásának lehetőségével történő fokozottabb foglalkozást. 1 Végezetül elismeréssel kell szólnunk a fordítók nehéz munkájáról és a munka külső kiállításáról. Mind papirosával és kötésével, mind betűanyagával és tipográfiai kivitelével méltó a külső és belső tartalomhoz és az Akadémiai Könyvkiadó megértését és áldozatkészségét bizonyítja. Békési János-