Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

4. szám - Donászy E.–Székelyi Á.: Halfogási eredmények grafikus ábrázolása

Donászy—Székelyi: Halfogási eredmények grafikus ábrázolása Hidrológiai Közlöny 1960. 4. sz. 333 6. ábra. A magyarországi halászati termelőszövetkezetek 1950-—56. évi hal­fogási eredményeinek százalékos ábrá­zolása csillagdiagram-módszerrel. A Duna és Tisza magyarországi szaka­szának hosszúságával arányos főtengely mentén az egyes szövetkezetek központ­jainak helyén a halfogási összeredmé­nyek tonnákban és a megfelelő helyen a csillagdiagram (1—8. mintáz 1. ábrán) Abb. 6. Stemdiagramm der prozen­tuellen Werte des Oesamtfischfangs der ungarischen Produktionsgenossen­schajten Werktátiger aus den Jahren 1950—56. Rechts Donau-Tal, links Tisza-Tal, in der Mitte sonstige Produktionsgenossenschaften. Lángs der Hauptachse, die mit der Lángé des ungarischen Abschnittes der Donau bzw. Tisza proportionell ist, findet man­neben den Zentren der einzelnen Genos­senschaften den Gesamtfischfang t(in Tonnen) soivie an der entsprechen­den Stelle das Stemdiagramm zur Darstellung des prozentuellen Anteils der verschiedenen Fischgattungen (1—8 wie in Abb. 1) Fig. 6. Illustration of the 1950—56 catch results of the Hungárián fishing cooperatives in pcrcentage values by star diagram. Star diagram showing overall catch results at the centers of individual fishing cooperatives \in tons as well as the percentage flcom­position of fish species at correspond­ing places along the main axis pro­portional to the length of the Hungár­ián stretch of the Danube and Tisza River. (1—8) as in Fig. 1. 5 4 3 ! I 0 I 7 3 t 5 4 3 ; / 0 l 2 3 ( fehér hal %-a Pakstól lefelé előnyösen csökken a ponty javára. A süllő-fogás %-a Győrtől Budapestig csök­ken, Budapesttől Mohácsig növekszik. A harcsa­fogás ugyancsak lecsökken Budapest—Sztálin­város között, majd Paksnál emelkedik és Mohács­nál éri el legnagyobb %-os értékét. A csuka-fogás %-a Esztergomig növekszik, Sztálinvárosig le­csökken, majd Mohácsig emelkedik. A törpeharcsa (és egyéb ragadozók) csak olyan Duna-völgyi ter­melőszövetkezeteknél jelentős, ahol nagyobb kiter­jedésű holtágakban is halásznak. így pl. a tolnai, bajai, mohácsi holtágakban és a Ferenc-csatorna vízrendszerében. 2. A Tisza-völgyi halászatot általában a „bal oldal" jellemzi, vagyis a Duna-völgyhöz viszonyítva a ragadozók nagyobb %-os aránya, az értéktelenebb keszegfélék jelentősen kisebb %-a. A poroszlói

Next

/
Thumbnails
Contents