Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

4. szám - Donászy E.–Székelyi Á.: Halfogási eredmények grafikus ábrázolása

334 Hidrológiai Közlöny 1960. 4. sz. Donászy—Székelyi: Halfogási eredmények grafikus ábrázolása 7. ábra. A fehérgyarmati Rákóczi HTSz 1950—56. évi halfogási eredményei alapján a kifogott halfajok a) súly szerinti százalékos megoszlása b) Ft-ban kifejezett százalékos értéke (1—8. mint az 1. ábrán) Abb. 7. Prozentuelle Werte des Gesamtfischfanges aus den Jahren 1950—56 der Produktionsgenossenschaft ,,Rákóczi" von Fehérgyarmat (a) nach dem Gewicht und (b) nach dem Geldwerte (1—8 wie in Abb. 1.) Fig. 7 Percentage distribution of the catch of the Rákóczi fishing cooperative, Fehérgyarmat between the years 1950—56 [a] according to weight fb] expressed in forint (1—8 as in Fig. 1.) 8. ábra. A vegyes fehérhal szektoron belül még egyes halfajok százalékának megfelelő négyszögek külön is ábrázolhatók Abb. 8. Bei der Sterndiagramm-Methode ist es möglich innerhalb der einzelnen Sektoren mehrerer Fischarten den prozentuellen Anteil in Quadraten abzubilden, z. B. im Sektor der „Weissfische", die Karauschen, Brachsen, usw. Fig. 8. The squares corresponding to various fish species may be draum separately within the rangé of miscellaneous white fish n 12 3 6 5 6 9. ábra. A körcikkdiagram-módszer alkalmazása esetén a fajok helye mindig eltolódik és az összehasonlítást megnehezíti Abb. 9. Bei Anwendung von Kreisdiagrammen wird der Platz der einzelnen Fischarten stets verschoben, was den Vergleich erschwert Fig. 9. With application of the segment diagram the piac^ of the species is always shifted, making comparison difficult „Május 1" HTSZ a tiszafüredi „Március 15." HTSZ-ből vált ki, ezért a két szövetkezet összfogási eredményét együttesen, %-os fogási eredményét azonban külön-külön csillagábrán tünteti fel. A ponty-fogási % Tiszafüredig növekszik, Alpárig csökken, Csongrád—Szeged között közel azonos (13—15%). A kecsege-íogks %-a legnagyobb a szolnoki szövetkezet területén (5%), Tiszabecstől Szolnokig növekszik, Csongrádnál 2,6%, Szegednél 3%. A Felső-Tisza 1950—56. évek között tehát gazdagabb volt kecsege-fogásban, mint az Alsó-Tisza. A Tisza-völgyi márna-fogások %-a a a Felső-Tiszán Szolnokig 4—8%, innen lefelé 1—2%, csak Szegeden 5%. Mrima-fogásban : abszolút mennyiségben is a Szolnokig terjedő Tisza-szakasz vezet, Tiszabecs—Záhony között 34 tonna, Szolnokon 42 tonna. A Tiszabecs— Záhony közötti szakaszon, beleértve a Szamost is, feltűnően kevés a márna (4 tonna, 4,5%). A vegyes fehér hal csak a Fehérgyarmati HTSZ területén 53%, Záhony és Alpár között 33—36%; Csongrád— Szeged között már jelentősen több, 46—42%. A síiZZő-fogás %-a Alpár fölött 2—4%, Csongrádnál 6,3%, Csongrád alatt 3—4%. A süllőfogási %-ban a Felső- és az Alsó-Tisza között nincs jelentősebb eltérés. A legnagyobb mennyiséget a Záhony—Tokaj közötti szakaszon a Nyíregyházi HTSZ ért el 23 tonna (4%). A harcsafogás az összfogás 21%-át teszi a Fehérgyarmati HTSZ területén (Tisza, Szamos), de abszolút értékben a Záhony—Tokaj közötti Tisza-völgyben a Nyíregyházi HTSZ érte el a legnagyobb mennyiséget, 56 tonna (10%) ; Csongrád—Szeged között 6% körül. A Szegedi HTSZ területén 48 tonna (16%). A csuka-íogks %-ban Szolnokig jelentősebb (10—20% között). Szolnok és Szeged között 10% alatt. Legnagyobb mennyiségben Záhony—Tokaj között, 103 tonna (18%) és a szolnoki szövetkezet területén, 76 tonna (15%) ; a poroszlói szövetkezet által kifogott halak 20%-a csuka. Törpeharcsa (és egyéb ragadozók) a Tisza-menti holtágakból sokkal jelentősebb %-ban kerül elő, mint a Dunavölgyben Tolnáig. A helyzet hasonló az alsó-dunai holtágakéhoz. A Fehérgyarmati HTSZ halászati kimutatásaiban a törpeharcsa nem szerepel, saját megfigyeléseink alapján azonban egy-két holtágban jelentősebb az előfordulása, de az összefogások tükrében eltörpül. A Tisza-menti holtágak közül különösen az alpári, csongrádi és Hódmezővásárhely körüli holtágakból kerül elő nagyobb %-ban. Az egyes halfajokból kifogott mennyiség nagyságrendi sorrendje a Velencei-tó és a Körösök esetében a következő : a) Velencei-tó: keszeg, ponty, süllő, csuka. b) Körösök: keszeg, ponty, törpeharcsa, harcsa, az összfogások eredménye alapján. A Duna—Tisza közi szikes tavak a Kiskunhalasi HTSZ területén törpeharcsa, ponty összképet adnak. Vannak azonban más típusú szikes tavaink is. Pl. A Duna-völgyi Paksi HTSZ-hez tartozó Szelidi-tóban ma már ponty, keszeg, csuka sorrend alakult ki. Ez a helyzet a szövetkezet szívós, tervszerű munkája nyomán állt elő. Tizenöt