Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

4. szám - Papp Sz.–Bolberitz K.–Gregács M.–Hegyessy L.–Schiefner K.: A Balaton vizének komplex egészségügyi vizsgálata

Papp—Boiberitz—Gregács—Hegyessy—Schiefner: A Balaton vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1960. 4. sz. 307 mo i 1 I £00500 m u % t SI0F0K IS 58 VI21-22 I \ 1 Felszín 1 1 Mély 1 1 4 8 12 te 20 24 [óra] 3. ábra. A Balaton coli- és baktériumszámának óránkénti ingadozása 0ue. 3. Llacoeoe KO/ieBahtue KOAimecmea ICOAU U öaKtnepuii e EdJtamoHe Fig. 3. Hourly fluctuations in the coli and bacteria counts in Laké Balaton A felszíni vizek oldott oxigén és szabad szénsav tartalmának nappali és éjszakai ingadozásairól még csak igen kevés vizsgálat áll rendelkezésre. A Balaton vizével két ilyen 24 órás vizsgálatot végeztünk, a „tihanyi kútnál" és a keszthelyi kikötőben, mindkét helyen a felszín közeléből és a mélyebb rétegből vett vízmintákkal. Siófokon is elkezdtünk ilyen mérést, de — mint már említettük — 12 óra múlva a vizsgálatokat abba kellett hagyni. Méréseink eredményét a 2. ábra tünteti fel. Mint a grafikonról látható, az alga tevékenység útján keletkező oxigén mennyisége a felszín közelében a délutáni órákban közel a telítettségnek felel meg, éjféltől kezdve fokozatosan csökken és a korareggeli órákban éri el a minimumot, majd reggel 8 órától kezdve ismét nő és a délutáni órákban, úgy látszik a legerősebb napsütéskor éri el a maximumot. A mélyebb rétegekben végzett vizsgálat szerint Keszthelyen, ahol a mintát csak 1,2 m mélyről vettük, az oxigéngörbe a felszín oxigén-görbéjével csaknem párhuzamosan halad és az értékek ingadozása kb. 2 mg/l-t tesz ki. Tihanynál ellenben, ahol az oldott oxigént 7 m mélyben vizsgáltuk, sokkal kiegyenlítettebb görbét kaptunk, amely a nappal és az éjszaka között csak 1 mg/l-en felüli — elhanyagolható — ingadozást mutat. A keletkező szénsav mennyiségére, lévén a víz karbonát tartalmú, tehát fenolftaleinre alkalikus, a karbonátionkoncentráció változásaiból tudtunk következtetni. A három grafikonból megállapítható, hogy a karbonát-koncentráció a délutáni órákban kezd emelkedni és estefelé éri el a maximumot, tehát a mikroorganizmusok által folyamatosan termelt szénsav ilyenkor a legcsekélyebb, mert az algák a szénsavat asszimilálásra használják fel. Éjszaka viszont, amikor az asszimilációs tevékenység szünetel, a szénsav a vízben felgyülemlik és ennek következtében a karbonátkoncentráció az éjszakai órákban csökken és kora reggel éri el a minimumot. Tehát éjszaka, amikor asszimiláció nincs, az oldott oxigén tartalom lecsökken, a szabad szénsav tartalom pedig megnő, amit a karbonátkoncentráció csökkenése mutat. A víz szabad sfcénsav tartalmának az asszimiláció mértékétől függő ingadozása kihat a víz mészszénsav egyensúlyára is. Olyankor, amikor a szénsavkoncentráció kicsi, a karnonátkoncentráció növekszik és a mészszénsav egyensúly megbomlása következtében a vízből oldhatatlan kalciumkarbonát válik ki. Ezzel a kalciumkarbonát kiválással hozható összefüggésbe a Balaton-víz ama jellegzetes kémiai sajátsága, hogy a magnéziumionkoncentráció a vízben nagyobb a kalciumionkoncentrációnál, vagyis a kalcium- és magnéziumionok aránya kisebb, mint 1, holott a legtöbb felszíni vízben vizsgálataink szerint ez az arány a 2-t is meghaladja. Igen érdekesek azok a coli- és baktériumBALATONFUZFO Balaton » * * t V » • i » * BALATONFOLDVAR — Balaton í \ Hadas i^t ** » »' * «. Máté Part • Szennyvizlei/ezeto árok KESZTHELY Part Szennyviztevezetö árok 4. ábra. Szennyvízbeömlések körüli mintavételi pontok 0ue. 4. ílyHKtnu 63Hmun npoő eonpye enadenuü cmotHbix eod Fig. 4. Sampling points around sewage inlets