Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

4. szám - Nagy Z.–Porcsalmy I.–Andrássy K.–Dezső I.–Kovács E.–Pólyik E.: A hajdúszoboszlói hőforrásvizek kémiai elemzése

Nagy•—Porcsalmy—Andrássy—Dezső—Kovács—Pólyik: Hőforrásvizek Hidrológiai Közlöny 1960. 4. sz. 301 azoktól a rétegektől, melyekben tartózkodik, amelyeken áthalad, továbbá a rétegeken való áthaladás időtartamától, a nyomástól, a kőzetek oldhatóságától. Az újabb kutak fúrása, továbbá a föld mélyében végbemenő tektonikus mozgások következtében a létrejövő rétegelmozdulások a vízhozamra és a kémiai összetételre is hatást gyakorolhatnak. Ennek következtében feltétlenül szükségessé válik a gyógyvizek időnkénti ellenőrző elemzése, amit egyébként már az 1929-es fürdőtörvény is előír. A fenti okoknál fogva, valamint a Hajdúszoboszlói Eöldgáztermelő és Értékesítő Vállalat felkérésére elvégeztük a régebben fúrt I. és II. sz., valamint a később létesített III. és IV. sz. mélyfúrású kút vizének részletes kémiai elemzését. Vizsgálatainknak célja az volt, hogy korszerű vízkémiai módszerekkel végezve az elemzéseket teljes képet kapjunk a négy hajdúszoboszlói hőforrásvíz kémiai összetételéről. Az esetleges változások megállapítása végett összehasonlítottuk a fellelhető régebbi elemzések adatait saját eredményeinkkel. Elemzéseink nemcsak az eddig szokásos makro-alkatrészek meghatározására terjedtek ki, hanem megvizsgáltuk a mikro és ultramikro mennyiségben jelenlevő elemeket (nyomelemeket) is azzal a céllal, hogy a víz gyógyhatás mechanizmusának a tisztázásához újabb és pontosabb ada* tokát szolgáltathassunk. A vizsgálatainkat részint kémiai, részint fizikokémiai (színképelemzési) úton végeztük. A fő alkatrészek elemzésénél az Intézetünkben vízanalizisre már jól bevált térfogatos, kolorimetriás és fluorometriás mikromódszereket alkalmaztuk. A nyomelemek kimutatása és meghatározása általában színképelemzéssel történt, egyes fémnyomok mennyiségét még kémiai módszerekkel is ellenőriztük. A színkép vizsgálatok érzékenyebbé tételére előzetes elektrolitikus, illetve extrakciós dúsítást is alkalmaztunk, amelynek segítségével egyes fémnyomok még kb. 0,1—1 -y/L határkoncentrációig kimutathatók, illetve meghatározhatók. A fenti elvek szerint végzett részletes kémiai elemzések eredményeit az 1. táblázatban foglaltuk össze. A táblázat adataiból megállapítható, hogy kémiai vizsgálataink 34 alkatrészre terjedtek ki. Ezzel szemben az eddig közölt legújabb adatok is. megelégednek mintegy 20 alkatrész kimutatásával, illetőleg meghatározásával. A hajdúszoboszlói hőforrásvizekben a következő nyomelemeket mutattuk ki: aluminínium (Al), ezüst (Ag), bárium (Ba), kadmium (Cd), réz (Cu), vas (Fe), mangán (Mn), molibdén (Mo), ólom (Pb), stroncium (Sr), titán (Ti), vanádium (V) és cink (Zn). A színképileg nehezen gerjeszthető uránt kivonásos dúsítás után fluorometriás módszerrel negatív eredménnyel vizsgáltuk. A színképi elemzés kiterjedt még az arzén (As), foszfor (P), kobalt (Co), nikkel (Ni), ón (Sn) és antimonra (Sb) is, de ezen elemek sem voltak kimutathatók a vizek szárazmaradékából. A felsorolt nyomelemek közül a biológiailag fontosabb nehéz fémnyomokat mennyiségileg is meghatároztuk. Koncentrációjuk a vizekben átlagban 1—50 y/L. E fémnyomok fiziológiás hatása még csak részben tisztázott, de valószínű, hogy az anyagcsere folyamatokban értékes szerepük van, amelyet a jövő biológiai és nyomelemkutatása fog igazolni. A színképelemzéssel kapott eredményeket, mint már fentebb említettük, kémiai úton is ellenőriztük. így jártunk el a Cd, Cu, Mn, Mo és Zn kimutatásánál, illetve meghatározásánál. Érdekes összehasonlítási lehetőség is kínálkozott, a csőben kivált lerakódások nyomelem vizsgálata alapján. Ismeretes, hogy a szoboszlói hőforrás vizéből a csövek falára a kalciumkarbonát aragonit, illetve kalcit alakjában válik ki és fokozatosan kitölti. A kivált kalciumkarbonátot időnként eltávolítják. Az így nyert lerakódásokból mintát vettünk. Feltételezhető volt úi., hogy ezek a kalciumkarbonát alapanyagon kívül adszorpció és okkluzió folytán a vízben előforduló nyomelemeket is tartalmazhatják. A lerakódásból vett mintának előnye volt még az is, hogy a nyomelem dúsításhoz nagy mennyiségű kiindulási anyagot szolgáltatott. A vizsgálatok eredménye a 2. táblázatban látható. A táblázat alapján megállapítható, hogy a hőforrás vizének és a belőle kivált kalcit nyomelemzésének eredménye közel egyező. Érdekesnek mutatkozott annak a kérdésnek a megvizsgálása, hogy az I. sz. kút vizének összetétele változott-e a feltárás óta. A vízben bekövetkező esetleges koncentráció-változás legegyszerűbb laboratóriumi ellenőrzésére a szárazmaradék mennyiségének mérési adata alkalmas. A 3. táblázatban összefoglaltuk a hajdúszoboszlói I. sz. kútviz szárazmaradékának 2. táblázat A hajdúszoboszlói hőforrás vizéből, valamint a víz lerakódásából keletkezett kőből színképelemzéssel kimutatható nyomelemek összehasonlítása TaúA. 2. ConocmaeAenue CAedoeux 3AeMeHmoe, eo3nuKammuxcn e eode mepMaAbnoeo ucmoimiKa XaüducoöocAo (KOAOdeif 1.), maKMCe U3 ocadKU eodbi, noKa3awibix cneKmpoanaAU30M KaMHn lal cneAbi aneiweHTOB, [b] noKa3aHHe H3 BOAH, [cl noKa3aHne H3 BbifleJiHBuierocH KajTbmrra Tabelle 2: Vergleich der im Wasser der Thermalquelle zu Hajdúszoboszló (Brunnen No. 1), ferner in der Steinausscheidung mittels Spektroanalyse nachgewiesenen Spurelemente [a] Spurelemente, [6] im Wasser nachgewiesen, [c] im ausgesehiedenen Kalzit nachgewiesen Elemnyomok [a] Al Ag Ba Cd Cu Fe Li Mn Mo Pb Sn Sr Ti V Zn 1. sz. kút. + + + + + + • + + + + + + + + 1. sz. kút. + + + + + + • + + + ? + + + + + 1. sz. kút. A kivált kalcitból kimutatva [c] + + + + + + + • + + 1 + ? + + + + +