Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

3. szám - Főtitkári beszámoló

Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. 249 A Magyar Hidrológiai Társaság 1960. január 21-i közgyűlésén elhangzott főtitkári beszámoló Előterjesztette: Bözsöny Dénes Az 1959. év a második ötéves terv előkészítésének időszaka volt és ez meghatározta Társaságunk feladatait. Témáinkat elsősorban a népgazdasági terv célkitűzéseinek megfelelően választottuk ki úgy, hogy azok az egyes feladatok tudományos megalapozását is szolgálják. így fő feladataink a vízellátás, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos nagyüzemi öntözőgazdálkodás előfeltételeinek vizsgálata, továbbá a ma már világviszonylatban is nagy gondot jelentő szennyvízkérdés megvitatása voltak. Népgazdaságunk szempontjából a fő feladatok mellett a megoldásra váró helyi problémákkal is foglalkoztunk. Egyes esetekben látszólag kisebb jelentőségű tudományos kérdéseket is vizsgáltunk, amelyek azonban a vízgazdálkodás és a távlati fejlesztési tervek szempontjából nagy jelentőségűek. A megnövekedett feladatok szükségessé tették Társaságunk vezető szerveinek átalakítását, aktívahálózatunk bővítését és olyan szervezeti forma kialakítását, amely lehetővé teszi az eredményes munkát. Az egyes kérdések országos jelentőségére való tekintettel vidéki csoportjaink számát növeltük. Munkánknál mindinkább éreztük annak szükségességét, hogy feladatainkat más egyesületek munkájával össze kell hangolni és így közös rendezvényeken széles alapon vitattuk meg a népgazdaság érdekében Társaságunkra háruló feladatokat. Munkánkban nemcsak a hazai tapasztalatokat használtuk fel, hanem a külföldi tanulmányutakon szerzett eredményeket, illetve hazánkban megfordult külföldi szakemberek tapasztalatait is. Ezzel a szakmai megalapozottságon kívül élményszerűvé és mozgalmassá tettük Társaságunk életét és összejöveteleinken keresztül, közelebb hoztuk egymáshoz tagjainkat. Szervezési munkánk eredményeként elért ük, hogy 1959. évben tagjaink létszámát 57%-kal, aktív tagjaink számát — az 1958-as évhez viszonyítva — kétszeresére növeltük. A vízellátás kérdését, mint központi kérdést — igen átfogóan vizsgáltuk. Az év elején az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesülettel közösen megrendeztük a ,,Mélységi víz" ankétot, amely mind hidrológiai, mind a vízellátást érintő bányászati kérdésekkel foglalkozott. Az ankét rámutatott a mélységi vizekkel való gazdálkodás népgazdasági jelentőségére, az artézi vizek pazarlására és rossz kihasználására, a helytelen kúttelepítések és kútkiképzések következtében keletkező meghibásodásokra és a vízhozam csökkenésére. Az ankét foglalkozott továbbá a másirányú kutatófúrásoknál jelentkező vízmennyiségek vízellátásra történő felhasználásával, különös tekintettel a meddő olaj és szénfúrások értékesítésére a vízellátás területén. Az ankét kiemelte a bányatörvény elkészítésének szükségességét és a meddő fúrások hidrológiai értékelésének fontosságát. A vízellátás kérdésével foglalkozott a július hónapban megrendezett Soproni Vízügyi Ankét is. Szakosztályi ülésen került megvitatásra a Hosszúhetény környéki vízellátás helyzete, a talajvizek kémiai szempontjai, az ásott kutak biológiai vizsgálatának eredményei, Magyarország karsztvizei és a kútszűrő hidraulikai vizsgálata. A Vízkémiai és Víztechnológiai Bizottság a Balaton vizének komplex egészségügyi vizsgálatával, a felszínközeli vízszerzési lehetőségekkel és ennek vízkémiai vonatkozásával foglalkozott. Igen eredményes vita folyt a pécsi bányák vízellátásának kérdéséről. A hazai tapasztalatok megvitatásán kívül sor került a Szovjetunióban feltárt mélységi vizek, a hollandiai talaj vízdúsítások és az albániai vízellátási kérdések ismertetésére is. Az általános vízellátási kérdések vizsgálatán kívül foglalkoztunk az ivóvízellátás helyzetével. E munkák sorából kiemelkedik a május hónapban megrendezett, a Fővárosi Vízmüvek távlati fejlesztési tervének megvitatásával foglalkozó ankét. Az ankét megvitatta a jelenlegi vízellátási helyzetet, a távlati fejlesztési tervet, az új vízadóterületek hidrológiai feltárását, a tározási, csőhálózati és gépészeti viszonyokat. Az ankét helyesnek tartotta a Dunamenti kavics teraszok felhasználását víznyerés céljából, valamint a Fővárosi Vízművek távlati fejlesztési tervében szereplő vízigény fedezését dunai vízkivétellel. Az új víznyerési területekkel kapcsolatban, valamint a megnövekedett vízigények figyélembevételével javaslat készült a tározómedencék nagyságára és fejlesztésére, valamint a csőhálózati és gépészeti berendezések fejlesztésére. Munkabizottságban vitatták meg az ivóvíz nyomelemeinek orvosbiológiai jelentőségét. Az ivóvízellátás kérdésének részletes tanulmányozása mellett az elmúlt évben keveset foglalkoztunk az ipari vízellátás helyzetével. Ezt a következő időszakban pótolni kell. mert az ipartelepek decentralizálása számos vízgazdálkodási feladatot vet fel. Munkatervünkben mint második nagy témacsoport a szennyvíz elvezetésével és kezelésével kapcsolatos teendők megvitatása szerepelt. A feladat nagy jelentőségére való tekintettel október hónapban Miskolcon Országos Szennyvíz Konferenciát rendeztünk, külföldi résztvevőkkel. A Konferencia az országos víztisztítási kérdések mellett a szennyvízelvezetés borsodi vonatkozásaival, a szennyvíz egészségügyi kihatásával, a papír- ós cellulóze ipar szennyező hatásával foglalkozott. A Szennyvíz Konferencia javasolta a szennyvízbirságolás elrendelését, a határon túlról érkező szennyeződések megszüntetési lehetőségeinek vizsgálatát, tekintettel az ívóvízellátási nehézségekre, valamint a halállomány nagymértékű pusztulására. A Konferencián a hazai szakembereken kívül a lengyel, cseh, bolgár, kelet- és nyugatnémet küldöttek is résztvettek. Szakosztályi előadás foglalkozott a tejipari szennyvizek tisztításával, a Kessener-rendszerű biológiai szennyvíztisztító berendezésekkel, kis szenyvíztisztító berendezésekkel és a bányaüzemek szennyvíztisztításával. Munkabizottságban került sor az ülepítő és derítő berendezések tervezési és üzemelési kérdéseinek megvitatására. Miskolci Csoportunk igen eredményesen foglalkozott az iparvidék, különösen a kazincbarcikai szennyvizek kérdésével. Ezenkívül több üzemi szennyvízértekezletet tartottak. A második ötéves terv irányelvei alapján a jövőben a mezőgazdasági vízgazdálkodás kérdésének tanulmányozása igen fontos feladatunk. Az elmúlt évben Szolnokon a Magyar Agrártudományi Egyesülettel közösen ankétot rendeztünk, ahol a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodás öntözési részének minden területét megvitattuk. Foglalkoztunk az üzemszervezéssel, a növénytermesztéssel, a talajtannal, a kultúrtechnikával. Az ankét célkitűzése volt megtárgyalni az intenzív vízhasznosítás igényeit és feltételeit, a nagyüzemi gazdálkodás keretein belül, különös tekintettel a mezőgazdaság szocialista átszervezésére. Az ankét rámutatott a nagyüzemi gazdálkodás előnyeire, valamint arra, hogy az öntözéses növénytermesztés csakis akkor fejleszthető gazdaságosan, ha azokat nagy területen végezzük. Éppen ezért az érdekelt hatóságoknak össze kell hangolni az öntözést érintő fejlesztési módokat mind a vízellátás, mind a gépi felszerelés, mind a növénytermesztés, mind pedig a szakemberképzés területén. A szakosztályok az öntözés kérdésének részletproblémáit vitatták meg, nevezetesen a csörgedeztető öntözések hidraulikáját, a Venturi-szondák és a kémiai