Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

3. szám - Főtitkári beszámoló

Bözsöny D.: A Magyar Hidrológiai Társaság közgyűlése Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. 247 vízhozammérés alkalmazásának lehetőségét. Külföldi előadó ismertette az öntözés múltját és jövőjét, különös tekintettel az esőszerű öntözésekre. Hazánk igen gazdag termálvizekben és ezért ezzel a kérdéssel is behatóan foglalkoztunk. Január hónapban a Balneológiai Szakosztály a Társaság Szegedi Csoportjával közösen ankétot rendezett Makón, a Maros iszapjának balneológiai jelentőségéről. Az ankét az egész városban nagy érdeklődést keltett és elősegítette Makónak, mint a délvidék igen jelentős fürdővárosának kialakulását. A Soproni vízügyi ankét külön javaslatot dolgozott ki a balfi gyógyfürdő felújítására és üzembe helyezésére. November hónapban a Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály a fővárosi termál-gyógyvizek védelméről rendezett ankétot. Az ankét célja volt az illetékes hatóságok és szakkörök elé tárni, hogy a dolgozók munkaképességének helyreállítása és fokozása érdekében, valamint idegenforgalmi szempontból szükséges a hazai, illetve budapesti termálgyógyfürdők védelme. Az egyes előadásokban geológiai, tektonikai, vízháztartási, orvosi és gazdaságossági szempontból felhívták a figyelmet arra, hogy hírneves gyógyforrásaink veszélyben vannak a termálvizek túlzott más (fűtési háztartási, melegvíz-ellátási. ívóvíz) célra történő igénybevétele miatt. A gyógyvizek mennyiségének csökkentését, minőségének romlását megakadályozó intézkedések megtételére javaslatok készülnek. A felsorolt ankétokon kívül, szakosztályok foglalkoztak a Lukács- és Császár-fürdő termálvíz ellátásával, a Széchenyi I. sz. termálkút felújításával, a Debreceni Csoport pedig az alföldi termálvízkinccsel. A súlyponti feladatokon kívül az általános vízgazdálkodás egyes kérdéseit is vizsgálat tárgyává tettükIgy szakosztályi előadóülésen foglalkoztunk a vízfelhasználás szempontjából a felszíni vizek kémiai dinamikájával, továbbá a szikesedés és talaj vízháztartás kapcsolatával. Vidéki csoportjaink helyi jelentőségű vízgazdálkodási kérdésekről tartottak előadást. így a pécsi medence vízháztartási vizsgálatáról, a Hajdúság feladatairól hangzott el előadás. Ezenkívül ismertetésre került a Szovjetunió, Ausztria és Hollandia vízgazdálkodási viszonya. A felsorolt vízgazdálkodási feladatokon kívül egy előadás foglalkozott a Kondoros-völgyi minta-belvízöblözot, egy előadás pedig az ausztriai és svájci vízerőrpűvek ismertetésével. A technika fejlődését a vízgazdálkodás területén is figyelembe kell venni és felkészülni azok hatására. Világviszonylatban nagy gondot okoz a radioaktív szennyeződés következtében jelentkező feladatok megoldása. Ezért az Országos Szennyvíz Konferencia keretében előadás foglalkozott a magfizikai ipar vízkészletünkre gyakorolt szennyező hatásával. Ezenkívül munkabizottságban vitatták meg a budapesti csapadékvizek radioaktivitását és szakosztályi előadóülésen ismertették a radioaktív csapadék egészségügyi jelentőségét. Szombathelyi csoportunk előadóülés keretében foglalkozott a radioaktív anyagok szennyező hatásával. A műanyag alkalmazásának lehetőségeit a vízépítés és vízgazdálkodás területén szintén figyelemmel kísértük. Külföldi előadók számoltak be a műanyagcsövek gyártásáról, továbbá a folyékony műanyag korrózióvédelemre való felhasználásáról. A vízgazdálkodás területén számos műszer került felhasználásra, amelyek technikai fejlődését szükséges állandóan figyelemmel kísérni. Egy előadásban foglalkoztunk a vízgazdálkodás területén használatos újabb műszerek kérdésével. A tudomány minden területe rohamléptekkel fejlődik, így a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdések is. Külföldön is számos kutató végez vizsgálatot, amelynek eredményét hazánkban a népgazdaság érdekében fel kell használni. A tapasztalatok átvételének egyik módja a külföldi tanulmányutak, illetve külföldiek magyarországi előadása. Közismert tény, hogy a kiutazási lehetőségek igen korlátozottak. Ennek ellenére 1959. évben nyolcvanhárom tagtársunk járt külföldön és 23 külföldi vendég érkezett hozzánk. Az elmúlt évekhez viszonyítva a lényeges fejlődést azzal értük el, hogy sikerült 80 fő részvételével Csehszlovákiába tanulmányutat szervezni. A külföldi tanulmányutak szervezését a jövőben is folytatni kívánjuk. 1900-ban a Német Demokratikus Köztársaságba szervezünk tagtársaink részére tanulmányutat. Az év során nem feledkeztünk meg a szegedi árvíz 80 éves évfordulójáról, amely alkalomból Szegedi Csoportunk emlékünnepélyt tartott. Tagtársaink kezdeményezésére havonta rendszeresen klubestet tartottunk, amely nagymértékben elősegítette tagjaink kölcsönös, jobb megismerését és szórakozását. Társaságunk hivatalos lapjában, a Hidrológiai Közlönyben mindinkább közöltük a vízgazdálkodással kapcsolatos hazai ós külföldi eredményeket, valamint Társaságunk mozgalmas életét. A lap szerkesztése új kezekbe került. Az eddiginél még gondosabb munka eredménye, hogy Közlönyünk külföldön mind keresettebb és elismertebb lap és a megjelenés időbeni lemaradását behoztuk. 1959. évben összesen 65 tanulmány jelent meg. A tanulmányok téma szerinti megoszlásának vizsgálatainál megállapítottuk, hogy a jövőben több tanulmányt kell megjelentetni az öntözés, belvízrendezés, szennyvíz és vízépítés témakörből. A közlöny külső megjelenési formája is változott. A külső borítólap még szebb kialakítása folyamatban van. A lap terjedelme 1960-tól kezdve 80 oldalról 88 oldalra bővül. Hivatalos lapunk külső formájában és belső tartalmában igen szépen fejlődik, ennek ellenére a hazai előfizetők száma nem kielégítő. Tagtársainknak kb. a fele fizet elő a közlönyre. A helyzet megjavításával a Szerkesztő Bizottság foglalkozott. Az eddigiekben áttekintést adtunk a Társaság tudományos munkájáról. A következőkben a szakosztályok. bizottságok és a vidéki csoportok működését jellemezzük. A Hidraulikai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály az elmúlt évben is kiemelkedő, jó munkát végzett. Jelentős kezdeményezésünk volt az előadások anyagának előre való kiküldése, mert így igen eredményes vitákra kerülhetett sor. Célszerűnek tartjuk, hogy ezt a módszert a többi szakosztály is alkalmazza. A Vízellátási és Hidrogeológiai Szakosztály az elmúlt évben szintén eredményesen dolgozott. Tartalmas, komoly munkát végzett és eredményeivel jelentősen hozzájárult, hogy Társaságunk az érintett szakemberek szélesebb körét tudta bevonni a társadalmi munkába a népgazdaság időszerű kérdéseinek megoldására. A Szennyvíz Szakosztály eredményes vitaüléseken keresztül kapcsolódott be a Társaság munkájába. A jövőben kívánatosnak tartjuk a szennyvíztisztító telepekhez tanulmányutak rendezését. A Limnológiai Szakosztály munkája az elmúlt évben igen nagymértékben fejlődött. A Szakosztály új vezetősége megtalálta annak módját, hogy a hosszú ideig magukat távoltartó szakembereket a Társaság munkájába ismét bekapcsolja. A Balneológiai Szakosztály az orvosok nagy elfoglaltsága miatt még nem találta meg azt a mőködési formát, amellyel szélesebb alapokon végezheti munkáját. Ennek ellenére több ankéton eredményesen közreműködött és javaslataival segítette a kormányszerveket a helyes határozatok meghozatalában. Szakosztályaink munkája az elmúlt évben erőteljes fejlődést mutatott. Az a kívánalom, hogy az előadásokon egészséges viták alakuljanak ki, egyre inkább megvalósul. Az előadások témáinak kiválasztása egészséges arányt mutat a gyakorlati, konkrét népgazdasági célokat kitűző műszaki és szervezési kérdések, illetve az elméleti problémák között. Ugyanakkor még nem tudtuk megvalósítani azt a törekvést, hogy az egyes viták pontosan körvonalazott határozati javaslatokkal záruljanak, vagy eltérő vélemények esetén részletes javaslatok kerüljenek kidolgozásra a további tennivalókra. A szakosztályokon kívül több bizottságban folyt munka. A közgyűlésen megválasztott Tudományos Bizottság az év folyamán igen eredményes munkát végzett és ezzel komoly segítséget nyújtott az Elnökségnek.