Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

3. szám - Egyesületi és műszaki hírek

Dr. Vherkovich G.: Adatok a Tisza potamophytoplanktonja ismeretéhez Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. 245 16. Pochmann, A. : Synopsis der Gattung Phacue. Archiv f. Protistenkunde, 95 : 81—252. 1942. 17. Prowse, G. A. : The Eugleninae of Malaya. Gardens' Bulletin (Singapore), 16 : 136—204. 1958. 18. Ruttner, F. : Grundriss der Limnologie. (2. ed.), Berlin, 1952. 19. Seott, A. M.—Prescott, G. 11'. : Somé freshwater algae from Arnhem Land in Northern Territory of Australia. Records of the American-Australian Scientifie Exp. to Arnhem Land, 3 : 9—136. 1958. 20. Skuja, H. : Taxonomie des Phytoplanktons eini­ger Seen in Uppland, Schweden. Symbolae Botanicae Upsaliensis. IX. 3. Uppsala, 1948. 21. Skuja, H. : Zur Süsswasseralgenflora Burmas. Nova Aota Reg. Soc. Sciene. Upsaliensis. Ser. IV. 14. (5) : 1 — 188. 1949. 22. Szabados, M. : Kárpát-Ukrajna vizeinek hydro­biológiai vizsgálata. Acta Botanica (Szeged), 4 : 35— 53. 1949. 23. Szabados, M. : Das Leben der Tisza. II. Beitráge zur Kenntnis der Algen der oberen Tisza. Acta Biologica (Szeged), 3 : 189—206. 1957. 24. Uherkovich, G. : Das Leben der Tisza. IV. Das Potamophytoplankton bei Szeged im Iterbst und YVinter 1957/58. Acta Biologica (Szeged), 4 : 23— 40. 1958. 25. Uherkovich, G. : Adatok a Tisza potamophytoplank­tonja ismeretéhez. I. A Tisza szegedi potamophy­toplanktonja egy esztendei folyamatos vizsgála­tának fontosabb eredményei. Hidrológiai Közlöny, 39 : 154—162. 1959. 26. West, 11'.— West, G. S. : A monograph of the British Desmidiaceae. I.—IV. London, 1904—1912. JIAHHblE K II03HAHMI0 nOTAMO<t>MTOnJlAHK­TOHA PEKM TMCCA r. YxepKoeuH nojinasi ajiima peKH Tucca cocTaBjineT 964 KM, 113 3Toro 600 KM naaaeT Ha BeHrpnio. rudpoy3e/i TuccaAen, HMeromilH OTHOCHTejlbHO HeÖOJlbllIOH HanOp, C03«aH Ha 526 KM OT ycTO peKH B CAMOM pycjie, iiMeromeM yKJioii 0,02 1,0 0 0, MTO HBJIÍICTCH BecbMa MajibiM. floanop rHApoy3jra pacnpocTpamieTCfl na 55 KM. Ha STOM noA­nopHOM yMacTKe pycjia peKH iiMeioTca ypoBHti BOflbi nOMTH Ha n0CT05IHH0 O/ÍUHaKOBblX OTMKTKaX II CKOpOCTb TCHtHHH BOflbl 3AeCb flBJIJlt'TCfl OMCHb MajlOH, pei<3 HMeeT xapaKTep noMTH cTOAMeií BO«bi, BCJieflCTBHe KOTopoíí B 3HaMHTejibHoö Mepe yMCHbijuaioTCH TypöyjieHTiibie ABII­MíeHIIH. ABTOpOM aHaJ!H3IipyK)TCH H3MeHCHHH, npOHCXO­AHimie B eOBOKyriHOCTflx njiaHKTOHa ajibr, npiiHOCHMbix peKoft, B >KH3HeHH0fi npoeTpaHeTBe noMTii cTOímeii BOAH npH rnflpoy3Jie. Ha IIPHJIOWCHHOM epatfiuKe xopomo BII/iHO, MTO B pycjie peKH HÜ ytacmKe Meoicxy Tonaü H TuccaA3K, r«e HaHÖOJiee roenOACTByeT xapaKTep CTOHieíi BOflbi, npoHcxofljiT 3HamiTejibHbie ii3MeHeHHíi B KOJIII­MCCTBeHHOM OTHOWeHIIJI Ba>KHeÍÍUJIIX 0praHI13M0B C0B0­KynHOCTeií njiaHKTOHa ajibr. JlaHHbiMii Ha rpaijiiiKe H30ö­pawaeTcji KOjiimecTBo oTaejibHbix phaob B npoueHTax B coBOK'ynHOCTsix ajibr B ncciie/iOBaHHbix MecTax. TaKCOHOMunecKoe nepetucAetuie coAep>KHT h flaHHbie MecT coöHpaHiiíi, pacnojiararomiixcH na SOJIÍJIIIOM pac-' CTOHHIIH OT niflpoy3Jia, IIŐO MccJieflOBaHiie 6ojiee /IJIHH­Horo ynacTKa pycjia HBJIHCTCH Beerfla nojie3HbiM. Mecma coőupaHuü, npiiBefleHHbie B maKcoHOMUHecxoü TaSjiHue, cjie^yiomiie : Tuccaően, B 758 KM OT ycTbji pei<n, ynacTOK c rpaBejiHCTbiM, KaMeHHCTbiM AHOM pycjia, BO«a 3flecb nccbMa npo3paMHa, BereTamm ajibr HMeeT ncpexo/tnoro xapai<repa ojiHrocanpoö — f) — Me3oeanpoÓ ; Baiaa­pouihtaMeiib, B 693 KM OT ycTbíi pei<H, necwaHHoe pycjio, np03paMH0CTb BOflbi yMCHbiiiaeTCH, BereTannsi ajibr 3flecb II HHM<e OT 3Toro MecTa HMeeTxapaKTepa p — Meaocanpoö ; TOKÜÜ, B 459 KM OT YCTBH PEKH H TuccaAeK, B 526 KM OT ycTba peKH, 3TII AiecTa coőiipaHiiíi >IBJIÍIIOTC>I ca.MbiMH TIINIIMHI.IMII NYHKTAMH coÖHpaHHM Ha no^nopHOM YNACTKE peKH ; Tuccateie, B 458 KM OT ycTbH pei<H, T. e. Ha nejibin 70 KM HII>Ke IHAp0y3Jia. ílpH6jlH3HTejlbHbie IlOBTOpjie­MOCTH 0603HaMCHI>I B TaÖJIHUC CO CJIC^yiOlUHMH BCJIH­MHHaMH: 1 = peAKan, eAHHimnaa ; 2 = őojiee MacTa« ; 3 = = BCTpenaeMOCTb c őojibuiHM MHCJIOM CAHHIIH. Data on the Potamophytoplankton of the Tisza Kiver II. Effects of the Tiszalök Barrage on the Alirae in the Tisza River By G. Uherkovich The entire length of the Tisza Kiver is 964 km, of which a length of 600 km lies on Hungárián terri­tory. The Tiszalök Barrage of relatively low liead is construeted at a distanee of 526 km from the moutli and is situated on a reaeli, where the slope varies from 0,02 to 0,1 per mille, or in otlier words, is very fiat. The backwater reach is about 55 km long, and the water surface is almost horizontal over its entire length. Flow velocities are very low, the reach has characteristics elosely resembling those of a stagnant water body. As a consequence thereof turbulent movements are greatly reduced. C'hanges oc<!urring in the planktonalga associations carried by the river upon entering the almost stagnant conditions of living in the backwater reach of the barrage have been analysed by the author. As can be readily perceived from the enclosed graph, appreciable changes occur in the quantity distribution of the main organisms composing the planktonalga associations, over the reach between Tokaj and Tiszalök, where the stationary charaeter of the river is most pronounced. Data repre­sented in the graph indicate the percentage ratio of individual species in the alga families taken at different sampling points.­The taxonomie record has been extended to com­prise alsó data gained at sampling pointslyingat greater distances from the barrage, inasmuch as the survey of a longer reach has been found practicable in the case of rivers. Sampling points included in the taxonometric table are the following : Tiszabecs, river station 758 km, the bed is gravelly and rocky, disregarding flood periods the water is very clear and transparent. The alga vegetation is of transitory character from oligosa­probe to /3-mesosaprobe ; Vásárosnamény, river station 693 km, the bed is sandy, the transpareney of water is reduced. Here and over the downstream reaches the alga vegetation is of mesosaprobe character ; Tokaj, river station 549 km, and Tiszalök, river station 526 km, these two stations are the most typical sampling points along the backwater reach; Tiszacsege, river station 458 km, i. e., round 70 km downstream from the barrage. The approximate jrequency of oceurrence is indicated by the following values in the table : 1 = rare, sporadic, 2 = more frequent, 3 = species occurring in great numbers. New York város szennyvíziszap-kezelése (Szerk. közi. : The Water rf' Waste Treatment Journal szept.-okt. 1959.) Mint más tengerparti városban is, legolcsóbb a tengerbe szállítás (a mesterséges szárítás vagy elégetés negyedébe kerül). 4 db, összesen 6000 m 3 iszap szállí­tására alkalmas hajó a parttól kb. 20 km-re űrit. A hajó-tartályokból töltéskor távozó bűzös gázok ellen a szellőző vezetékbe aktív-szén szűrőket építettek be, végül pedig ózont kevernek hozzá. A főleg eleveniszapos rendszerű berendezésekből származó teljes városi iszapmennyiség mintegy 10%-át, amit fokozatosan évi I millió köbméterre emelnek, nyers talajok (feltöltések, volt folyómedrek) termő réteggel való ellátására hasznosítják. Az iszapot ide vagy nedvesen szivattyúzzák, vagy homokkal való keverés előtt mesterségesen szárítják. Finály Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents