Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

3. szám - Egyesületi és műszaki hírek

238 Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. Harmati /.: Öntöző- és csurgalékvizek kémiai vizsgálata A rizstelepeket lehetőleg úgy kell megépíteni — főleg szikes talajokon —, hogy minden táblát az öntözőcsatornából lehessen elárasztani. Ha egyik tábláról a másikra árasztunk, a legalsó táblán annyira betöményedhet a víz, hogy nemcsak nagyobb mértékű szikesedést okozhat, hanem a rizs kipusztulása is bekövetkezhet. IRODALOM 1. Arany S. : Agrokémia és Talajtan. Tom. 4. No. 2. Budapest, 1955. 97—118 p. 2. Dzubay M.: Hidrológiai Közlöny. 37. évf. Budapest, 1957. 2. sz. 109—112 p. 3. Dzubay M. : Hidrológiai Közlöny. 37. évf. Budapest, 1957. 4. sz. 322—324 p. 4. Harmati I. : Hidrológiai Közlöny. 39. évf. Budapest. 1959. 6. sz. 452—458. p. XMMMMECKOE HCCJIE^OBAHHE OPOCMTEJlbHblX M HCTEMHblX BOfl HA TEPPHTOPHH, MEWjy PEKAMM ^YHAfí H THCCA. II. HCCJIE^OBAHHfl, nPOBE^EHHblE HA OPOCHTEJlbHOfl CHCTEME MArMCTPAJlbHOrO KAHAJ1A AJlb^E H. XapMamu B TeMeHiie Tpex jieT (1955—1957) ncc

.neflOBa

.nact> BOfla B cHCTeMe KaHajiOB Ajibfle (cpue. 1.), pe3yjibTaTbi K0T0pbix NPIIBOFLHTCH B HnwecjieflyíoiueM. 1. KanecTBO BOAIJ MarucTpajibHoro KaHajia Ajibflö (0ua. 2., 3. H 4.) B 3HAMHTEJIBH0H Mepe yxyflmaeTCfl HawHHan OT B0fl03a60pa Ha p. Tncca flo HiJU03a XajiauiTO. BejieflCTBue njioxoro KaMecTBa BOflbi, nponymeHHoii Mepe3 UIJIK)3 XajiauiTO, HA STOM ynacTKe KaHajia BOfla HE npuroflHa fljiH opouieHHH. Ha BepxHeM ynacTKe KaHa.ua KanecTBO BOÁM 0Ka3ajiocb yfl0BJieTB0pHTe.nbHbiM 3a HCKJnoHCHHeM oflHoro- flByx cJiyyaeB. TaKHM oöpa30M COCTAB BOflbi MarucTpajibHoro KAHAJIA Ajibfle 3ABIICHT OT pe>KHMa ocymaeMbix BOA. 2. Ha nepBOM KHJIOMCTPOBOM Y^ACTKE opociiTejibHoro KaHajia y IIlaHflop(j)ajiBa, HflymeM Ha cojiOHMane, HCCJIEFLOBAJIOCB H3MEHCHHE COCTABA BOAH, ncnojib3yeMofi fljia 3aTonjieHHH (0ue. 5.J. YcTaHOBHJiH, <JTO B KaHajie, Hflyme.vi Ha cojiOHMatce (maöA. 1.) KaMecTBO flBHwymeíícH BOFLU HE H3MEHHETCN, a KAMECTBO CTOHMCH BOÁM B HCKOTOpoü CTeneHH yxyflwaeTCH. 3. KanecTBO HanycKHOH BOAH H3mohhctch B 3aBHCHMOCTH OT CB0HCTB nOHBbl H OT BpeMeHH (0UI. 6.). IlO3T0My TaM, r«e Hy>KH0 CHHTaTbCH c onacHocTbio KOHueHTpupoBaHHH BOflbi, neAec006pa3H0 npiiMeHATb qacTbiii OŐMCH BOflbl. 4. CocTaB HCTeMHbix boa 33BHCHT B nepBofí OMepeflH OT CBOHCTB flaHHOH nOMBbl. MeM CHAbHCe 3acoAeHHa>i H cojiOHTOKOBaH flaHHaH noHBa, TCM 6oAbuie yxyawaeTCH BOFLA 3a TOT >«e nepnofl BpeMeHH (<pue. 7.). PHCOBbie nojia no BO3MO>KHOCTH HYMO co3flaTb TaKHM 06pa30M rjiaBHbiM 0öpa30M Ha cojjoHMai<oBi>ix noHBax —, MT061.1 Ka>Kfloe nojie MO>KHO 6biA0 3aTonjiíiTb BOflOÍÍ, B35ITOÍI H3 OpOCHTeAbHOrO lOHajia. ECJIH 3aT0nAeHiie BEFLETCH c oflHoro noAa Ha flpyroe, TO Ha caMOM HII>KHt'M nOAe BOfla MO>KeT HaCTOAbKO KOHHeHTpnpOBaTbCH, MTO M05K6T npiIMIIHIITb HC TOAbKO OCOAOHHCBaHHe, HO H nornöejib puca. Chemical Analysis of Irrigation and Excess Watcrs in the l'lains between the Danube and Tisza Rivers II. Invesiigations in the Irrigation System of the Algyő Main Canal By I. Harmati Waters of the Algyő Main Canal have been investigated for three years (Fig. 1). The results obtained are summarized below : 1. Proceeding from the diversion at the Tisza River towards the fish-pond sluice, the water eonveyed by the Algyő Main Canal (Figs. 2, 3, 4) deteriorates in most cases appreeiably. Owing to the poor quality of excess surface waters released through the fish-pond sluice, this reach earried water unsuited for irrigation. Excepting one or two instances the water in the upper reach of the canal was of statisfactory quality. It could tlius be ascertained, that the quality of water in the Algyő Main Canal is governed by prevaihng surface water conditions. 2. Changes in the eomposition of inundating water were investigated over a 1 km long reach in saline soil of the Sándorfalva irrigation canal (Fig. 5). It could be established, that the quality of water flowing in the saline bed of the canal does not suffer any changes (Table 1), while a eertain deterioration of stagíiant water occurs. 3. Inundating water changes depending upon the soil properties and the period of residence on the plot (Fig. 6). Consequently, where is the there danger of overconeentration of water, the latter should be exehanged several times. 4. The eomposition of excess waters is governed primarily by the properties of the soil irrigated. The degree of deterioration during any given period is the more pronounced, the greater the salt content, the more saline the soil is (Fig. 7). Paddy plots should, as far as possible, be situated — especially in saline soils — to permit inundation of each plot from the irrigation canal. When admitting the same water quantity to the plots subsequently, the salt content may increase to a degree to cause salination, and even erop failure. Oxidáló árkokkal szerzett tapasztalatok. (J. Muskat: Über Erfahrungen mit Oxidationsgraben. Ges. Ing. 1960. jan. 11. 14—23. old. 6 kép, 10 irod. ut.) A szennyvíz tápanyagai több napi levegőzés után, oxigéndús környezetben, Pasveer megállapítása szerint mintegy '/

3-ad részben mineralizálődnak. Ennek alapján a kísérletek során a következő alapkövetelményeket állították : a hasznos levegőző térfogat 0,3 m

3/l e. é. — a lakóegyenértéket 54 g BOI

s-nek véve —, oxigénfelvevőképesség 2,0, szárazanyag 3,6 g/l, napi szárazanyagterhelés 50 g BOI

5/kg, napi szervesanyagterhelés 180 g BOI

5/m

3. A trapéz szelvényű árok nedvesített keresztmetszete kb. 3 m

2, fenékszélessége 1—1,5 m, vízmélysége kb. 1 m, hossza max. 110 m, 45—50 m-nél nem hosszabb egyenes szakaszokkal. 30—50 em

3/g-nak talált iszapindex mellett az iszap mennyisége (30 perces ülepítés után) középértékben 150 cm

3/l volt. A kísérletek folytonos és szakaszos üzemű árkokkal folytak. A víz áramlásban tartását és az iszap lebegtetését forgó levegőztető henger végezte. A vizsgálatok 22 db üzemi méretű berendezésre terjedtek ki. Helyi lerakódások jelentkeztek, kb. 0,1 m/sec áramlási sebesség alatt pedig az egész árokfenék eliszaposodott. Egyébként az árkot évekig sem kell tisztítani. Az iszap üzembevétel után kezdetben fekete, de 1—2 napi levegőzés után barnulni s a víz tisztulni kezd. A detergensek okozta habzás üzemzavart nem okozott, de késleltető ill. fékező hatása még nincs tisztázva. Hollandiában a téli hideg még erős fagyok idején sem zavarta meg az üzemet, de nőtt az áramfogyasztás. Az üzemszünet alatt lerakódó iszapból az újra indított levegőzés és áramlás felkavaró hatására még több hét után is pár nap alatt kifejlődött az eleveniszap. A fölös iszapot bizonyos iszapkoncentráció elérése után rendszeresen el kell távolítani. Ez kb. 3,6 g száraz-a/1 körül következik be. A beszámoló részletesen kitér az errevonatkozó megoldásokra. Több oxidáló árok működik már ipari szennyvizek teljes biológiai tisztítására is, így pl. tejüzemek, serfőzők, vágóhidak külön s házi szennyvízzel együttes kiszolgálására, továbbá 1—1 berendezés kokszoló, ill. keményítőliszt üzemnél is. Finály Lajos