Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

3. szám - Dziewanski, Janusz: Vízerőmű-építkezéseknél végzendő földtani vizsgálatok

Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. 224 Vízerőmű építkezéseknél végzendő földtani vizsgálatok* •T A N TJ S Z DZIEWANSKI a Krakow-i Geopol Vállalat mérnöke, a Krakow-i Műszaki Egyetem adjunktusa Bevezetés A vízerőmű építkezéseknél végzett földtani vizsgálatok nagymértékben különböznek az alkalmazott földtan egyéb ágaitól. A földtani viszonyok téves megítélése, vagy egyes völgyszakaszok megfelelő feltárásának elhanyagolása nagy területre kiható katasztrófát okozhat. A völgyzárógátak építésének történetéből ismeretes, hogy 1930-ig, vagyis, amíg a gátépítéseknél a földtani vizsgálatokat elhanyagolták, kb. 250 gát ment tönkre. Az esetek többségében a katasztrófát vagy az altalaj elégtelen feltárása, vagy pedig a földtani felépítés iránti érdeklődés hiánya okozta. A korszerű műszaki földtani vizsgálatok mind a tározásra szóbajöhető völgyszakasz, mind a gát helyének kiválasztásánál ma már nélkülözhetetlenek. Igen fontos tehát a vízi létesítmények tervezőjének és kivitelezőjének a geológussal való szoros együttműködése. Az együttműködésnek a tervezés és az építés valamennyi szakaszán, egészen a tározó üzembehelyezéséig kell tartani. A vízépítő-mérnöknek meg kell értenie, hogy a geológus a földtani felépítést csak olyan mértékben ismerheti meg. amilyen mértékben a feltárások ezt lehetővé teszik. A geológusnak viszont a rendelkezésére álló földtani adatokat úgy kell közölnie, hogy azok a műszaki szemlélettel dolgozó tervező és kivitelező mérnök számára mindenkor világos és áttekinthető képet nyújtsanak a földtani viszonyokról. A műszaki földtani vizsgálatok jellege különös pontosságot és gondosságot kíván. Egy-egy folyóvölgy, földtani felépítését szakaszonként kell megismerni és a nagyból a kicsi felé haladva, a földtani felépítést is mindenkor a regionális felépítés tükrében kell vizsgálni. A vízerőmű építkezéseknél végzendő földtani munkákat négy szakaszra oszthatjuk fel: 1. kiindulási adatok gyűjtése, 2. tervezési feladat kidolgozása, 3. műszaki terv készítése és 4. kivitelezés. 1. Kiindulási adatok gyűjtése A kiindulási adatok összegyűjtése során a földtani tanulmány felhívja a figyelmet azokra a völgyszakaszokra, amelyek a víztározó tervezésére alkalmasnak látszanak. Ezek kiválasztásánál figyelembe kell venni a domborzati, kőzettani, hegységszerkezeti és vízföldtani viszonyokat, a terület hasznosítható ásványi nyersanyagait, valamint a műszaki földtani adottságokat. Az adatgyűjtés során összeállítjuk a vízgyűjtő terület földtani térképét (1 : 25 000). Ez a tervezett létesítmények elrendezését és a gát építéséhez * A tanulmány 1959. évben Magyarországon járt Szerző hasonló című tanulmányából közölt részlet. Benne a lengyelországi vízerőmű létesítmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos földtani szempontokról nyújt tájékoztatást. (Szerk.) felhasználható kőzetanyagok előfordulását is feltünteti. A földtani térképhez földtani szelvényeket mellékelünk, amelyeken a földtani felépítésen kívül a tervezett duzzasztási szintet és a létesítmények javasolt alapozási síkját is megjelöljük. A vízföldtani viszonyok megítélésénél számbaveendők a tervezett duzzasztási szint alatt és fölött található források. Mind az alapkőzetben, mind a völgyben levő negyedidőszaki üledékekben tisztázandók a duzzasztás előtti és alatt várható talaj vízállások. A csúszásra hajlamos területek körülhatárolása nagymértékben befolyásolja az építésre alkalmas helyek kiválasztását. A hasznosítható ásványi nyersanyagok előfordulásai, vagy az alábányászott területek a víztározási lehetőségeket döntően befolyásolhatják. A földtani tanulmányban meg kell határozni : aj az építés, illetve a víztározás szempontjából legmegfelelőbb völgyszakaszokat, b) a völgyben és a lejtőkön levő kőzeteket és azok állapotát, c) a talajvíz vegyi tulajdonságait és a duzzasztás utáni szivárgás lehetőségét, d) tájékoztató jelleggel az építőanyagok előfordulási helyét, mennyiségét, minőségét és a létesítménytől való távolságát, e) a csúszásra hajlamos területeket, f) a tározó medence földtani felépítését, g) a későbbiekben elvégzendő földtani munkák és vizsgálatok tervét. A tervező a fenti szempontok figyelembevétele alapján kiválasztja a víztározásra megfelelő völgyszakaszt és meghatározza a víztározás megvalósításának mind műszaki, mind gazdaságossági szempontból legmegfelelőbb módját. 2. Tervezési feladat Előterv A tervezési feladat alkalmával a földtani munkákat már a víztározó számára kiválasztott területen végzik. A munka folyamán feltárásra kerül a gát, a tározó, a csővezeték, a csatorna, az alagút, a kiegyenlítő medence és az erőmű területe. Itt már pontosan meg kell ismerni a terület kőzettani, rétegtani, hegységszerkezeti, vízföldtani és műszaki földtani viszonyait. A földtani vizsgálatok eredményét részletes földtani térképeken rögzítjük. A tározótérről — a helyi adottságok szerint — 1 : 5000 vagy 1:10 000-es, a gát környékéről és a műtárgyak helyérő] 1 : 500, 1 : 1000, illetve 1 : 2000-es méretű földtani térkép készül. Ezek a térképek tartalmazzák a feltárás során létesített kutatóvágatok és aknák, kézi és gépi fúrások stb. helyét. A vízföldtani kérdések kiterjednek a vízszintek meghatározására, a földalatti vizek mozgására