Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)
3. szám - Dziewanski, Janusz: Vízerőmű-építkezéseknél végzendő földtani vizsgálatok
Dziewanski: Vízierőmű építkezéseknél végzendő földtani vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. 225 és vegyi hatására, a gát alatti és körüli szivárgások, lehetőségére és nagyságára, a munkagödörbe jutó víz mennyiségére, az ideiglenes és a végleges lakótelep, valamint az építkezés ivó- és ipari vízellátására. A műszaki földtani vizsgálatok keretében — főként a műtárgyak helyén — meg kell határozni valamennyi kőzet fizikai és mechanikai tulajdonságait, a kőzetek mállott részeinek mélységét és a völgyoldalak elárasztás előtti és után várható állékonyságát. A feltárás során — ha szükséges — geofizikai vizsgálatok (szeizmikus és elektromos ellenállásmérés), próbaterhelések, szivattyúzások, víznyelés vizsgálatok, cementálások stb. végzendők. A tervezésnek ebben a szakaszában feltárják a létesítményhez szükséges építőanyag előfordulásokat, azaz meghatározzák azok mennyiségét és minőségét, megadják a kitermelés és a munkahelyre való szállítás lehetőségeit. A fenti munkák eredményeként a tervező számára a következő adatokat kell szolgáltatni: a) a völgyzárógát telepítésére földtani szempontból legkedvezőbb völgyeizárási szelvény kijelölése és ennek a szóbajöhető egyéb völgyeizárási szelvényekkel való összehasonlítása, b) a völgyzárógát alapozásának módja és mélysége, a völgyzárógát alatti altalaj összenyomódási lehetősége és nagysága, c) a völgyzárógát szárnyfalainak a völgy lejtőihez való kapcsolódás módja, d) a völgyzárógát alatt és környékén várható szivárgás mértéke és ennek megakadályozási módja, e) a lejtők állékonysága, a völgy lezárásának helyei, f) a munkagödörnek munkaközben elöntéstől való védelme, a munkahelyre folyó víz mennyisége és minősége, g) a rézsűk hajlásszöge a földmunkákban, h) a felszíni és a felszínalatti vizek kémiai tulajdonságai (a betonkorrózióra való tekintettel), i) a vízlépcső egyéb létesítményeinél (csővezeték, csatorna, alagút, kiegyenlítő medence, erőmű) az altalaj földtani felépítése, j) az építkezés, az ideiglenes és a végleges lakótelepek ivó- és ipari vízellátási lehetősége, k) a tározó medence vízzárósága, ami egyes esetekben a duzzasztás magasságát is korlátozza, l) az elárasztás utáni elmocsarasodás és átázás ellen védendő területek elhatárolása a területek megvédésének módja, m) a vízlépcső vízszín ingadozásai következtében földcsúszásokkal veszélyeztetett területek, n) építőanyagelőfordulások, azok mennyisége, minősége és kitermelésük lehetőségei, o) az elöntött területen előforduló hasznosítható ásványi nyersanyagok és azok gazdasági értéke, p) az elöntött terület alábányászottsága és a lehetséges földrengések gyakorisága. A felsorolt adatok elemzése után a tervező meghatározza a vízlépcső elrendezését, a völgyzárógát típusát és a gát anyagát, a duzzasztás magasságát, a vízelvezetés nyomvonalát, a kiegyenlítő medence és erőmű elhelyezését, a lakótelepek és felvonulási telepek területét. 3. Műszaki terv A kutató és feltáró munkák következő szakasza a vízlépcső egyes létesítményeire, esetleg a létesítmények egyes részeinek különleges kérdéseire terjed ki. Itt olyan kérdésekről van szó, mint például a betonnak a sziklához való tapadásának meghatározása, a próbaterhelés, a völgyzárógátnak az altalajjal történő összekapcsolási módja, a gát alatti talaj és a hídfők tömítése, az alagút és a kiegyenlítő medence bélésének megerősítése stb. Abban az esetben, amikor szivárgásgátló rekeszt kell készíteni, a műszaki földtani munkák során kell meghatározni a rekesz sorainak számát (a rekesz szélességét), a rekeszek közötti távolságot, a lyukak mélységét, a tömítő keverékek adagolásának dőlésszögét, irányát, nyomását és konzisztenciáját, továbbá a rekesz kivitelezésének általános technológiáját. Meg kell határozni a tömítő anyag mennyiségét és minőségét. 4. Kivitelezés A vízlépcső kivitelezése során a földtani munkák elsősorban a tervben elfogadott következtetem sek ellenőrzéséből és esetleges változtatások végrehajtásából állnak. Érthető, hogy a földtani felépítés megismerése a vizsgálatok egyes fázisaiban végzett munkák során kapott anyagok elemzésén alapszik. Az összes apró részletet csak a munkagödör megnyitása után lehet megismerni. A földtani felépítés fel nem ismert apró részletei nem változtathatják meg az általános tervet, de a terv adott része jobban formálható az altalaj kőzeteihez, amelyre a műtárgy rákerül. így például az alapozási mélység változtatása (a kőzet mállási fokára, kisebb átázásra stb.-re való tekintettel) vagy alagúthajtás esetén a bélés vastagságának változtatása utólag is megtörténhet. A vízlépcső kivitelezése során is szükség van a geológus közreműködésére, mert a földtani felépítéssel kapcsolatos kérdésekben neki kell döntenie. Másrészt megfelelő tapasztalatra, azaz a jövőbeni feltárások és tervek jobb elkészítése csak akkor válik lehetővé, ha az altalaj földtani felépítésének kutatási munkák során kapott képét, a valóságos helyzettel módunkban áll összehasonlítani. IRODALOM 1. Jarocki W. : Jazy i przegrody dolin. Tom I., II. Warszawa 1951. 1952. 2. Praca zbiorowa. Drogi wodne. Tom. II. Warszawa. 1951. 3. Swidzinska, L. : Zatopione doliny. Warszawa. 1954. 4. Zmigrodzki, Zb. : Budowle pietrzace. Tom. I., II. Warszawa. 1957.