Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

3. szám - Vitális György: A Salgótarján környékén tervezett víztározások földtani lehetőségei

216 Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. Vitális Gy.: A Salgótarján környékén tervezett víztározások 285 m mtrn KiISO255251 • Hí&06. Nemti tározó A Zagyva völgy Homokterenye és Nemti közötti szakaszán tervezett víztározó a Mátra hídja, a Mátra lába és a Mátrán túli dombság találkozásánál fekszik. A tervezett tározótér geomorfológiailag 2 völgyszakaszra osztható. 10. ábra. A mátraszelei völgyeizárási szelvény a jeltáró fúrások rétegsorával <t>ue. 10. Cmeop nepeicpbimua dOAUHbi MampaceAe c 3üAeeamieM CAoee pa3eedow bix CKeaoicuH Abb. 10. Talsperrcnprofil zu Mátraszele mit der Schichtenreihe der Schürfbohrungen 11. ábra. A nemti tározó vázlatos földtani térképe. (Schréter Z. és Szentes F. földtani térképe nyomán kiegészítéssel.) Oue. 11. CxeMammecnaü leoAOzmecKan aapma eodoxpaHUAUüia y HeMmu (no eeoAOzimecKoü napme lllpemep 3., u Cenmem 0., c donoAnenueM) Abb. 11. Schematische geologische Karte des Speiehers zu Nemti (nach der geologischen Karte von Schréter, Z. und Szentes, F. mit Ergánzungen) -285 -180 •275 •270 •265 •250 •255 •150 •215 HO A nagyjából É—D-i irányú első völgyszakasz átlagosan 500 m széles, a K -Ny-i irányú második völgyszakasz 1000 m átlagszélességű, keresztirányban egyenletes, hosszirányban enyhe lejtésű völgytalpát " aszimmetrikus völgyoldalak szegélyezik. A völgyoldalak aszimmetriáját terasz aszimmetria is jellemzi [8]. A szerkezeti mozgások és az erózió által létrejött jelenleg alsószakaszjellegű — völgyszakaszok víztározásra morfológiailag alkalmasak. A nemti tározó és közelebbi környékén felszínre bukkanó legidősebb földtani képződmények [6, 7, 12] a felsőoligocén katti emeletébe tartoznak (11. ábra). A rétegcsoport alsó tagja a két kisebb foltban felszínre bukkanó márgás homokkő padokat tartalmazó agyagos homok. A katti rétegösszlet felső tagja az egész terület túlnyomó részét felépítő durvaszemű glaukonitos homokkő, homok és kavics váltakozásából áll. A homokok és homokkövek szemcsenagysága kis távolságon belül is erősen változó. A rétegcsoportban legtöbbször kereszt rétegzettség figyelhető meg, míg a valódi rétegződés sokszor nehezen állapítható meg. Az alsómiocént a burdigalai emeletbe sorolt homok, homokkő és kavics, valamint az ezek fedőjében elhelyezkedő szárazföldi tarka agyag és kavics, az alsó riolittufa, a középsőmiocént a helvéti barnakőszéntelepes homok, homokkő, agyag és márgaösszlet, továbbá homokos agyag és agyagmárga (slír) képviseli. Az idősebb képződmények legnagyobb részét a pleisztocén homok, lösz és barnaföld, valamint pleisztocén — holocén lejtőtörmelék borítja. A homok legnagyobb része a glaukonitos homokkő mállásából származik, ezért különösen a fúrásokban sokszor nehezen különíthető el az idősebb képződményektől. A pleisztocén képződmények közül még megemlítjük a tervezett völgyelzárástól kb. 200 m-re keletre a völgy baloldalán a szuhai útbevágásban látható teraszkavics feltárást. A pleisztocén teraszkavics a második völgyszakasz déli oldalán, a fúrási adatok szerint a homokos fedőrétegek alatt kb. 500 m sávban ] ,40 m átlagvastagsággal nyomozható.