Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

3. szám - Vitális György: A Salgótarján környékén tervezett víztározások földtani lehetőségei

Vitális Gy.: A Salgótarján környékén tervezett víztározások Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. 217 Legfiatalabb képződmények a Zagyva, a Bárna, a Nád új fal u-i vízfolyások, a Sárkánygödri és a Nagy-patak völgyében található kavics, öntéshomok, öntésiszap és öntésagyag, helyenként szerves agyag és tőzeg közbetelepülésekkel. A tervezett tározó és közelebbi környékén az EK—DNy-i és az ÉNy—DK-i irányú törésrendszer uralkodik. Ezenkívül Ny—K-i, alárendelten É—D-i irányú töréseket is találunk. A nemti tározó és közvetlen környéke egy kb. 3 km széles EK—DNy-i csapású felsőoligocén homok és homokkőből álló, a környezethez viszonyítva kiemelt helyzetű, nagyjából ÉK-i dőlésű, sasbércszerű pásztán foglal helyet. A fenti pásztát a pásztához viszonyítva levetett helyzetű alsó- és középsőmiocén üledékekből álló, a jellemző tektonikai irányokban elhelyezkedő pászták fogják körül. A nemti tározó területén a K. N. Erőmű részére tervezett 224,5 m A. f. i duzzasztási szintig sem állandó, sem időszakos források nem fakadnak. A völgy talpát borító iszapos homok, iszapés agyagrétegek annak ellenére, hogy a közéjük települő szerves agyag és tőzeg miatt nem mindenütt összefüggők, gyakorlatilag azonban vízzárók, amit igazol az a körülmény is, hogy a talajvíz mindenütt nyomás alatt áll. A vízzáró fedőrétegek alatt települő vízadó homok és kavicsos homok rétegek vízáteresztőképességi együtthatójára a Porchet vizsgálatok tc = 1. ] 0 2 — 6.7-10 4 cm/sec értékhatárokat adtak. Jelentősebb oldalirányú elszivárgások részint a glaukonitos homokrétegek mentén, főként pedig a második völgyszakasz déli oldalán, a kavicsteraszrészek mentén várhatók. Az eddigi feltárási eredmények alapján [13, 14] ismeretes, hogy a tervezett duzzasztási szint-' tőí kb. 400 m-re a völgy mindkét oldalán a talajvízszínek a tervezett duzzasztási szintnél magasabban helyezkednek el. Ennek ellenére, különösen a tervezett völgyeizárási szelvény déli részén (12. ábra), a várható elszivárgás megelőzésére az elégtelen fedőrétegek következtében legalább 300 m hosszúságban kell a vízvezető réteget lezárni. Az alapkőzetben végzett — részben helyszíni, részben laboratóriumi — vízáteresztőképességi vizsgálatok szerint a glaukonitos homokkő, laza homokkő, kötött homok és homok rétegek maximális értékként k = 10~* cm/sec hatványkitevőjű vízáteresztőképességi együtthatóval rendelkeznek. A ,,k" tényező több fúrás adata szerint k = 10" 5 cm/sec hatványkitevőjű, vagy ennél kisebb értékű volt, míg számos fúrásban általában 6 órás vizsgálat során kb. 15—16 m-es vízoszlopnyomás alkalmazásával az alapkőzetben semmiféle elszivárgás nem volt kimutatható [13]. A fenti ,,k" értékek fúrásonkénti eloszlása igen változatos, ezért a részletes tervezés során, különösen a tervezett völgyeizárási szelvény környékén további vízáteresztőképességi vizsgálatok szükségesek. A gát alapozásával kapcsolatban végzett vizsgálatok közül megemlítjük, hogy a völgyi üledékek között települő szerves és szerves szennyeződésű agyag <j

n

y — 0,5 kg/cm

2 átlagértékű egyirányú nyomószilárdsága teherbírás szempontjából igen kedvezőtlen. Az alapkőzet homokkal és laza homokkővel váltakozó homokkövének nyomószilárdsága oHy = = 4,0—8,8 kg/cm

2 között, a kötött glaukonitos homokkőmintáké pedig on

!/ = 13,7—73,0 kg/cm

2 között változott [ 13]. Az előbbi értékek a gát alapozása szempontjából kedvezőtlenek, az utóbbiak már kedvezőnek tekinthetők. A terület alábányászottságát a 11. ábra szemlélteti. A nemti tározó területén a víztározásnak földtani szempontból kizáró oka nincs, de sem a morfológiai, sem a vízföldtani és műszaki-földtani adottságok tekintetében a tározási lehetőségek nem kedvezők. 4 7. Alsólengyendi tározó A Ciros patak aszimmetrikus, meredek esésű, felsőszakaszjellegű völgye Alsólengyend pusztától kb. 900 m-re délre történő völgyelzárással víztározásra morfológiailag alkalmas. Az alsólengyendi tározó a Zagyvából szivattyúzással átemelt víz tározására lenne alkalmas. 12. ábra. A nemti völgyelzárás vázlatos földtani szelvénye <Pm. 12. CxeMamuHecKuü zeoAozuiecmü pa3pe3 cmeopa nepetcpbimun ÖOAUHM Henmu Abb. 12. Schematisches geologisehes Profil der Talsperre Nemti