Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

3. szám - Vitális György: A Salgótarján környékén tervezett víztározások földtani lehetőségei

Vitális Gy.: A Salgótarján környékén tervezett víztározások Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. 215 7. kép, A Zagyva völgye a tervezett mátraszelei völgyelzárás helyén, az alvízi oldal felől 0omo 7. JJOAUHÜ 3adb«bi e cmeope 3anpoeKmupoeaHHoeo nepeicpbimuíi ÖOAUHU MampaceAe, eud c HUMHeeo 6be0a Bildl. Tal des Zagyva-Baches an der geplanten Sperrenstelle zu Mátraszele, vom Unterwasser gesehen rétegcsoport tagjai bukkannak a felszínre. A barnakőszéntelepes rétegcsoportot égőpala, barnakőszén, valamint főleg homok, homokkő és agyag rétegek alkotják. A negyedidőszaki képződmények a — főleg a magaslatokat elfedő — barna kilúgozott erdei agyag és a lösz, a völgyoldalakat borító lejtőtörmelék, valamint a Zagyva és a kisebb mellékpatakok hordaléka és ártéri üledékei. A tározó földtani térképén (9. ábra) a bányászatilag kimutatott fontosabb töréseket, illetve vetőket is feltüntettük. Az ÉNy—DK-i irányú fővetők és a rájuk merőleges ÉK—DNy-i irányú mellékvetők különösen a miocén rétegekben jól felismerhetően, tektonikai árkokra és sasbércekre darabolták a területet. A tervezett tározót uralkodóan a felsőoligocén, részben vízzáró, részben vízáteresztő homokkő — homok rétegösszlet szegélyezi. A tervezett mátraszelei völgyelzárástól 5 km-re északra" találjuk a Salgótarjáni Erőmű ipari vízellátását szolgáló vízválasztói víztározót. Ez a tározó is a felsőoligocén homokkő és homokból" felépített területen fekszik. A tározó 1912-ben épült első gátját a megnövekedett vízigény miatt 1933-ban magasították. A felmagasítással beálló nagyobb vízoszlopnyomás miatt mind a völgytalpi fedőrétegek, mind a felsőoligocén alapkőzet vízáteresztőképessége megnövekedett, s a tározóból nagyarányú szivárgás indult meg. A szivárgások megakadályozására a gáttestet az alapkőzetig cementtel injektálták. Az injektálás sikertelen volt , s a tározó vízbefogadóképessége sem növekedett meg. A fenti tapasztalat alapján a részletes feltárás során a tervezett völgy elzárás helyén, különösen pedig a gát bekötésénél a felsőoligocén rétegösszletben vízáteresztőképességi vizsgálatok végzése szükséges annak megállapítására, hogy a szóban forgó rétegek számottevőbb elszivárgás nélkül, hány atmoszféra víznyomással terhelhetők meg. A tervezett tározóval a Szépvölgy torkolatánál érintkező, vízzáró rétegeket is tartalmazó barnakőszéntelepes rétegcsoport és a riolittufa gyakorlatilag vízzáró. Ugyancsak a részletes feltárás során hidrológiai fúrásokkal tisztázandó, hogy a területet érintő nagyobb törések a szépvölgyi alábányászott, illetve művelés alatt álló terület felé, számottevőbb vízmennyiséget elvezethetnek-e. A tervezett völgyeizárási szelvényben lemélyített feltáró fúrásaink alapján (10. ábra) a völgyfenéken uralkodóan vízzáró iszapos homok és agyagrétegek települnek. A völgyfenék alapkőzetét felsőoligocén homok, homokkő és konglomerátum alkotja. A tervezett tározó közelében levő alábányászott területet a földtani térképen (9. ábra) tüntettük fel. Figyelembe véve a völgyfenék vízzáróságát és a völgyoldalakat felépítő homok-homokkő rétegek várható beiszapolódását, a fentebb említett vizsgálatok eredményétől függően, az eddigi adatok alapján a víztározásnak földtani szempontból kizáró oka nincs. 9. ábra. A mátraszelei tározó vázlatos földtani térképe. (Id. Noszky ./. földtani térképe nyomán kiegészítéssel.) 0ue. 9. CxeMammecKan eeoAoeimecKan napma eodoxpaHuAuufa y MampaceAe (no zeoAoiimecKoü uapme HOCKU E., c donoAneHueM) Abb. 9. Schematische geologischc Karte des Speichers zu Mátraszéle (auf Grund der geologischen Karte von Noszky, J. sen, mit Erganzungen)