Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

3. szám - Fáy Csaba: Venturi-szonda alkalmazása öntözővíz mérésére

202 Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. Fáy Cs.: Venturi-szonda alkalmazása öntözővíz mérésére E közelítő számítás alapján a Venturi-szondát gyakorlatilag az áramlási veszteség nélkül működő mennyiségmérők közé sorolhatjuk. 3. Mérési eredmények A Fewíwn-szondát laboratóriumban négyszegletes, nyílt felszínű csatornában és a helyszínen a körkeresztmetszetű csőbe beépítve hitelesítettük. A laboratóriumi hitelesítés során a sarkantyúgyűrű legmegfelelőbb helyzetét kísérleteztük ki és a szonda veszteségét határoztuk meg. A sarkantyúgyűrű a leghátsó helyzetben bizonyult legelőnyösebbnek. Ha előbbre állítottuk, az áttétel csökkent. A 6. ábrán az áttételt a sebességmagasság függvényében rajzoltuk fel, abban az esetben, amikor a torlógyűrű a leghátsó helyzetében volt és amikor torlógyűrű egyáltalán nem volt felszerelve. Látható, hogy a torlógyűrű az áttételt 27%-kal megnövelte. Az ábrába berajzoltuk a helyszíni mérés eredményét is, amely a laboratóriumi méréssel kielégítő egyezést mutat. A szonda veszteségét gyűrű nélkül és gyűrűs esetben nyomméréssel [7] határoztuk meg. E két esetben a szonda után végzett mérés eredményeképpen kapott sebességeloszlást a 7. ábrán mutatjuk be. A gyűrűs esetben a nyommérés alapján megállapítható, hogy mintegy d

2 = 190 mm átmérőjű körzetben az áramló folyadék sebesség energiájának £ = 0,16-od része megy veszendőbe (ebből 3,5%-ot a cső belső része, 12,5%-ot a gyűrű okoz a környezetben). A d = 2000 mm-es csőbe helyezve a szondát, a redukált veszteségtényező : íd; \

2 / 190 ^ 2 ^lí) =°'

1

6 (2000) = 0'

0014

5 tehát az előzetesen számított veszteségnek csak kb. egynyolcad része. A számítás során ugyanis feltételeztük, hogy a környező gyűrűfelület sebességi energiája teljes egészében elvész. A mérés alapján az is megállapítható, hogy a szonda torló hatása miatt a belépősebesség az áramlási sebességnél kisebb : Cj/e,, c^ 0,95. Az ellenőrző mérést a laboratóriumban Prandtl-csővel végeztük. A helyszínen mérőszárny segítségével álllapítottuk meg a csövön átfolyt vízmennyiséget a rendszer egyik, nyilt felszínű csatornaszakaszán. A helyszíni mérés eredményeképpen kapott mérési adatokat a 6. ábra szemlélteti. A helyszíni mérés során csak két mérési pont felvételére volt lehetőség (egy, illetve két szivatytyút üzemben tartva). A helyszíni méréssel megállapított áttételi szám a = 6,355 ± 1,5%. Összefoglalás A Venturi-szonda alkalmazásához szükséges számítási mód, laboratóriumi és helyszíni kísérlet került ismertetésre. A Venturi-szonda ott alkalmazható kedvezően, ahol egyébként Venturicső is beépíthető, de annál lényegesen olcsóbb és az áramlási vesztesége is elhanyagolhatóan kicsi, így üzemköltsége is elenyésző. A szonda olyan szerkezetű, hogy hordalékos víz sem okoz mérési zavart. IRODALOM 1. Fáy Csaba: Vízmennyiség mérés szívószájjal. Vízügyi Közlemények. 1954. sz. 2. .VISZ 269—58. Orvényszivattyúk vizsgálata és minősítése 5,223 pont. 3. S'toll H. : The Pitot- Venturi Flow Element. Tr. ASM F. 1951. 903. o. 4. Stoll H. : The Pitot-Venturi Flow Element. Tr. ASME. 1953. 969. o. 5. Dall'Anni F.: Neuzeitige Wassermengenmesseinrichtungen in Wasserkraftwerken. Die Wasserwirtschaft, 1956. szept. 46. Jg., 12. Ileft., 318. o. (i. Kok Br. : Teclinische Strömungslehre, 1958. Springer. 389—390. o. 7. Gruber J.—Blahó M. : Folyadékok Mechanikája. Tankönyvkiadó. 165. o. 8. Pattantyús Géza : Gyakorlati Áramlástan. III. kiad. Tankönyvkiadó. Budapest 1959. 134. o. IIPHMEHEHME JIOTA BEHTVPM JIJIH M3MEPEHH51 OPOCMTEJlbHOft BOflbl y. 0au ABTOPOM npiiMeHjuícfl AOT BcHTypii AA>I nriMcpemiji pacxoflOB BOAfai Ha opociiTejihuoH nacocHoií CTamuuf. JIOT BeHTypn npeflCTaBJiHeT coöoií H3MepHTejit>HbiH npnÖop C UiyHTOBblM COeflHHeHHeM, yCHJIHBaiOLUHH H3MCpneMoe aaBaeHHe (0ue. 1). TaííapiiTbi jiOTa noi<a3aHH na <puz. 2., a ycTanoBK'y ero B nanopHyio Tpyöy c BHyTpeHHHM AHaMCTpOM 2 M MOJKHO BHfleTb Ha (flUZ. 3. JlOT OTHOcnrejibHO Sojibiuoro pa3Mepa pacnojiaraeToi hc B Mecre ícpefluoH CKOPOCTH (Ha 0,119 D OT CTenbi), a ^ajibme (na 0,25 D), RAE PAAHOHAABHOE N3MEHCHHE CKOPOC™ HBJIJICTCH HeÖOJlbUIHM nO CpaBHCHH 10 C pa3MCp0M JIOTa. ílaBJICHHC BOKpyr jiOTa H3Meníiemi no cpue. 4. Ha jitmeBOft HHJIHHAPHMCCK'OÍÍ CTOpOHe AOTa CKOpOCTb HMeeT BCJTHMHHy C\—0,95C

0. OTHOuieHiie AEIICTBYIOMERO Hanopa H CKOpocTHoro nanopa jioTa SIBAACTCH ero nepcAaTOHHbiM MHCA0M (a), BeAHMHHa KOTOpOI'O MO>KCT ÖblTb BHBeAOHa Ha OCHOBaHHH ypaBHeHHH EepnyAAU n c npiiÖAHHceHHbiM onpeAeJieHHeM K03({>nHHeHT0B noTepn. ECJIH 3a oxBaTbiBaiomuM KOJibHOM B OTjieTaiome.M cTpye HOTOIO BEJIHMHHA BcacbiBaHHH npnHH.MaeTCH 3a 30% OT cKopocTHOro Hanopa, TO paccmiTaHHoe H H3MepeHH0e nepeAaTOMHOc micjio Aora B AOCTaTOMHOÜ Mepe coBnaAaioT. THApaBAHMecKne noTepn AOTa CAaraioTCH H3 ABYX MacTefi : 113 noTepn Ha TpeHiie BHyTpn Tpyöw n H.3 noTepn, noAyMaiomeHca 3a cieT oTjjeTa CTpyn Ha BHCUIHCH CTOpOHe 3a KOAbHOM fejiue. 5). BeaimuHa noTepn onpeAeAHAaCb CAeA0H3MCpiITeAbHl.IM CnOCOÖO.M, OÖblMHO npnMeHneMbiM BaspoAHna.MHKe (tpue. 7.). Ko3([)HHHeHT noTepn HMeeT BeAimHHy 0,00145 (OTHeca K pacxoAV B 2-x MeTpoBOH Tpyöe), T. e. noTepjieTCH 1,5 Tbicfl'iHan AOAH CKOpocTHoro nanopa BCAeTCTBiie H3MepeHHfl BOAU. HEPEAATOMHOE HHCAO Acna YMEHBUIAETCN npn HCőojibuion CK'opocTH, flaaee BJIHHCT na Hero N noAOHceHHe oxBaTbiBaromero KOAbna : ŐE3 KOAbna a — 4,6, c KOAHHOM 6,355 (<fiue. 6). JIOT ,vio>KeT ÖBITB NPUMEHTH B AIOŐOM MecTe, rfle N Tpyöy BeHTypn MO>KHO ycrpoHTb (nepe« w 3a HCH HMeeTCH cooTBCTCTByioiuaa npíiMaíi Tpyőa), HO CTOHMOCTb ero HaMHOro MeHbuie n niApaB AHMCCKHMH noTepHMH MO>KHO npeneöperaTb (pacxoAbi no Kanm-aAOBAO>KeHino H SKcnAoaTaiuni CoAee ÖAaronpiiflTHbie), Aa>Ke MO>KHO NPIÍMCHUTH n B CAyiae 3ARPH3HEHH0H BOAI>I. A enturi Sounder l'sed for Measuring Irrigation Water By Cs. Fáy A Venturi sounder is used for measuring the discharge of a pumping planl supplying irrigation water. The Venturi sounder is a shunt-eonnected device for increasing the measuring head (Fig. 1.). Main