Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

3. szám - Dobos Alajos–Szolnoky Csaba: Szívóaknák hidraulikai vizsgálata

Dobos—Szolnoky: Szívóaknák hidraulikai vizsgálata Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. 181 3i 30 26 21 18 >í <0 8 12 ifi/sec1 16 8. ábra. .4 nyomásveszteség (h) és a vízhozam kapcsolata szívószáj és az alatta elhelyezett terelőkúp együttes alkalmazásakor. m állandó, L

x váltOTM <Pue. 8. Ce.<i3b Mencdy nomepbw nanopa (L) u pacxodoM e cnyvae ecacbieawufeii sopoHKU u HanpaeAHWiiteeo Konyca nod neü, m nocmo.iHHoe L, nepeMeHHoe Abb. 8. Beziehung zwischen Druekverlust (h) und Durchjluss (Q) bei gleichzeitigcr Anwendung eines Saugschlundes und eines Leitkegels. m konstant, 1., veránderlich hogy az egyes változatok mérési adatai között nagy eltérés nem, adódik. A vizsgált változatokat, illetőleg az összesen hét-féle szívóakna típust az 5. ábra szemlélteti. A változatok száma azonban végeredményben tizenegyre adódott. A függőleges síklapokkal határolt 1-jelű szívóaknában ugyanis élesszélű (1. változat), valamint szívószájjal felszerelt szívócsővel (2. változat), alaplemezre helyezett terelőkúppal (3. változat) és az íves hátfalú szívóaknában pedig különböző magasságú (4—6. változat) terelőfallal végeztünk kísérleteket. A könynyebb áttekintés érdekében már most rámutatunk arra, hogy a 2. változatot, amely négy vizsgálatsorozatból (2a—d változat) állott, az -5. ábrán feltüntetett i-jelű szívóaknában végeztük. Az élesszélű szívócsőre (1. változat) vonatkozó mérési eredményeket a 6. ábra szemlélteti. Az m — 0,75 D magasságban elhelyezett szívócsövet - mivel IJ\ = 0,33 D—I) távolságok között a nyomásveszteség értéke igen kismértékben változott az akna hátfalától még L

l = 21) távolságban is megvizsgáltuk. Az ábra alapján megállapítható, hogy a h nyomásveszteség értékét, amely egyébként számottevő, a nagymértékű belépési veszteség olyannyira befolyásolja, hogy a szívócső környezetében kialakuló áramlási viszonyoknak már nincs lényeges javító vagy rontó hatása. A függőleges síklapokkal határolt szívóaknában, a szívószájjal felszerelt szívócsővel végzett vizsgálatok (2a—d változat) eredményeit, illetőleg ezek összehasonlítását a 7a e ábra szemlélteti. Az akna hátfalánál L\ = 0 (2a változat) és a hátfal előtt L\ = 0,5D (2b változat} távolságban elhelyezett szívócső akna-fenék feletti magasságát m = 0,25/) 0,51) ; és 0,75/) és D értékre vettük fel. t-J. változat összehoson/itáso 9. ábra. A z 1 3 változatnál kapott h = f(Q) kapcsolat összehasonlítása 0ue. 9. Cpaenenue cetuu h = f (Q), tWAynewioü npu eapuanmax /—3. [ni BcacbiBaiomaa Tpyőa c OCTPHM peöpoM (BapnaiiT 1), [6] BcacwBaioman BopoHKa (BapnaHT 2.),[c] BcacbiBaiomaH BopoHita h HanpaB;IH!OIHHH KOHyc (BapnanT 3.), [ti] :i m noCTOHHHbie Abb. 9. Vergleich der Beziehung h - f(Q) für die Varianten 1—3 [«J Scharfkantiges Saugrohr (Variantc I). [6] Saugschlund (Varlante 2), [cj Saugsclilund und Leitkegel (Variante 3), [<i] L, und m sind konstant Az L

} = D (2c változat) és /., = 2D (2d változat) helyen, két különböző magassági elhelyezés esetén (m — 0,5D és 0,750) végeztünk méréseket. A 7a és b ábrán látható, hogy a szívószájnak az aknafenék feletti m = 0,25/) magassági elhelyezése nyomásveszteség szempontjából kedvezőtlen. A nagy nyomásveszteség ebben az esetben a szűk átfolyási keresztmetszet miatt keletkezett. Megfigyelhető továbbá, hogy a szívóakna hátfalánál az m = 0,5D magasság nem elegendő, míg az L

{ = 0,5/) távolságban elhelyezett szívócsőnél éppen ez a magasság látszik kedvezőnek. A 7c és 7d ábrán pedig azt láthatjuk, hogy az m = 0,5D és 0,75/) magassági elhelyezés esetén gyakorlatilag egyező eredményt, egyforma nyomásveszteséget kaptunk. Tehát ez a tartomány az örvényterek kizárása és a nyomásveszteség szempontjából egyaránt kedvező. Végeredményben megállapíthatjuk, hogy az akna hátfalához (2a változat) elhelyezett szívócsövet az akna fenéklemeze fölött magasabban kell elhelyezni (m ^,0,75/)), mint a többi (2b—d változat) esetében. A 2a—d változatok összehasonlítására a 7e ábrán látható. Az összehasonlítást m = 0,5 D esetére végeztük el, mert a szívóakna méreteire vonatkozó gazdaságossági megfontolások alapján mutatkozott ez a legkedvezőbbnek. Ugyanis a szükséges víztakarást minden körülmények között biztosítani kell, tehát a szívószáj vízszinttől mért magassági helyzete kötött. Ebből következik,