Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

3. szám - Dobos Alajos–Szolnoky Csaba: Szívóaknák hidraulikai vizsgálata

194 Hidrológiai Közlöny 1960. 3. sz. Dobos—Szolnoky: Szívóaknak hidraulikai vizsgálata { 5 és C változat összehosonlitóso 5 váltmal í toll ont S változol lerelöfol-, •állandó [í] J 4. változat í változat 6. változat P ti 0[t/sec] t6 S t? Ofl/sec] ti 8 t? ü [t/sec] 16 8 t? Q[//sec] ts 10a—d ábra. A szívócső mögött levő, különböző magasságú köríves terelőfelületnek a nyomásveszteségre (h) gyakorolt hatása 10. BAUHHtie dyeoo6pa3Hoü HanpasAHionieü noeepxnocmu pajitoü éucombt, Haxodstiiieíicn 3a ecacbieawuieü mpyöoü, na nomepu nanopa (h) [a] conocTaBjieHHe BapnaHTOB 4., 5. h 6., [ft] X, n m noCTOflHHbie Abb. 10. Einfluss von verschieden hohen kreisrunden Leitfláchen hinter dem Saugrohr auf den Druckverlust (h) [o] Verglelch der Varianten 4.5 und (i, \b\ L, und m sind konstant /v, = 1) távolságban 0,6D, illetőleg 1,5D magasságú köríves terelőfelületet építettünk. A 6. változatnál pedig az akna hátfalát készítettük körívesre (10a -c ábra). Az első két esetben megállapítottuk, liogy a terelőfal környezetében örvénymozgás keletkezik, amelynek sebessége annál nagyobb, minél kisebb a terelőfal és szívócső közötti L, távolság. A 10a ábrán feltüntetett két eset közül nyomásveszteség szempontjából, tehát az L, = D távolságot találtuk a legmegfelelőbbnek. Természetesen ez a megállapítás nem jelenti azt, hogy ez az elrendezés építésre javasolható. Csupán arra utal, hogy ha közel van a-terelőfal, nagyobb mértékben akadályozza az áramlást, mintha messzebb van. Az első esetben hidraulikai szempontból nagyobb mértékben, második esetben pedig kevésbé zavar. A legnagyobb veszteség az =0 távolságban elhelyezett szívócsőben jelentkezik. A 4—ü. változat mérési eredményeinek összehasonlítása alapján általában a 6. változat alkalmazása látszik a legelőnyösebbnek (lOd ábra), vagyis a minél magasabb terelőfal. Az egymás mellé elhelyzett szívóaknák (több hogy sok esetben a víztakarás biztosítása végett süllyesztett szívóaknát kell alkalmazni, ami viszont nagyobb építési költséget jelent. Az />, értékének növelése sem gazdaságos, tehát legkedvezőbb a 2b változat szerinti elhelyezés. A szívószáj és terelőkúp együttes alkalmazása esetén (3. változat) a szívócsövet az akna hátfala előtt L

x — (l ; 0,5D;D és 21) távolságban és minden esetben m = 0,75/) magasságban helyeztük el. A mérési adatokat a 8. ábra tartalmazza. A vizsgált esetek között ebben az esetben is legkedvezőbb volt a szívócsőnek a hátfal előtti L

x 0,5D elhelyezése. Az 1—3. változatok L = ÍY és rn — 0,75D elhelyezési eseteihez tartozó nyomásveszteségek összehasonlítását a 9. ábra mutatja. Megfigyelhető, hogy az élesszélű szívócsőben rendkívül nagy nyomásveszteség keletkezik. Értéke kb. 50%-kal nagyobb, mint a szívószájjal felszerelt szívócső esetében volt. A terelőkúpnak az áramlási viszonyokra gyakorolt javító hatását ezeknél a vizsgálatainknál nem tudtuk elbírálni. A 4—5. változatnál a szívóakna hátfala elé 9 változat 8 változol 7 változol 11a—c ábra. .1 nyomásveszteség (h) a statikai okok miatt leszűkített szelvényű (11a ábra), spirálisokkal határolt (17b ábra), illetőleg fokozatosan szűkülő szívó-akna alkalmazásakor 4>ue. II. ílomepu nanopa (h) « cAynae npuMeHenuH ecacbieaioufeü uiaxmu co cyytceHHbiM ceienueM U3-3a cmamunecKtix npwtUH (tpue. 11a), oepamiieHnoii cnupaAüMü (cfiue. 11b), n nocmeneHHO cyvcueawuieücíi utaxmu Abb. 11. Der Druckverlust (h) bei aus statischen Gründen eingeschnürtem (Abb. 11a), mit Spirálén abgegrenztem (Abb. 11b) bzw. allmáhlich verengtem Saugschacht