Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és műszaki hírek

154 Hidrológiai Közlöny 1960. 2. sz. Varrók E.: A nem permanens talajvízmozgás vizsgálata H pycjiOM. MecTHbie Hanopu OTHCCJIH K MaKCHMajibHOMy Hanopy, HaSjiiofleHHOMy y pycjia, H oTHomeHne o6o3HaMeHO öyKBofí n. ÍJJIH MaKCHMajibHOH BejiHMHHbi HanopoB nojiywHjiH cneflyiomyio 3aBHCiiM0CTb : 1 9 IIM3KC. — f 2:0,12 ^0,008 CKopocTb noAi.eMa, o6o3HaMeHHaH ÖYKBOÜ i [CM Mac-1 Bbipa>KaeTCH ypaBHeHHHMH (1) h (2). Mai<ciiMajibHaH BeJiHMHHa MCCTHoro Hanopa 3ano3^aeT OTHOCHTejibHO KyjibMHHaumi naBOAKOBOH BOJIHM. 3ano3AaHne T [Mac] onpcAeJifleTCH nepeMeHHbiMH, BHeceHHbiMH B ypaBHCHiie (3) (pa3"HCHEHHE x II m HaxofliiTcji HA (pue. 2, <t>

x MHCJIO, xapai<Tepn3Hpyioinee CTpyKTypy BOflonpoHHuaeMoro rpyHTa, 0

2 MHCJIO, xapaKTepn3yiomee (JiHjibTpyiomyiocfl M<iifli<ocTb). OnpeflejieHiie (JiyHKqiin CflejiaHO nyTeM OT«ejieHii5i OT«ejibHbix nepeMeHHbix H nocTeneHHoro pacKna^A K03(J)HQNEHT0B A, B, C, JI. OTFLEJIBHBIE iuarn AaioTCíi YPABHCHHHMH (4)—(11), maÖAuqaMU 2. u 3., a TAKWE (pueypaMu 4. u 5. Ha OCHOB3HHH STOTO BUMHCJIHJ11I, MTO H3MeHCHIie flaBJieHIIJJ C KaKOÍÍ CKOpOCTblO PACNPOCXPAHHETCFL ((pue. 6.) B cTBopax 6-N BOFLOMEPHBIX IIOCTOB FLYHAN, PACMET FLEÍÍCTBHTEJIEH B nepBOíi OMepeflH Ha TeppHTopiiH By^anemra, r. NAKIII h MoxaM n0T0My, MTO CTpyKrypa BOFLORIPOHIMAEMORO rpyHTa HA STOÍI TeppnTOPHH COBNA/IAET C I<pynH03epHHCTbiM necKOM, npHMeHHeMbl.M npil HCCJie«0BaHH5ÍX. HccjieAOBaHMji np0fl0Ji>KaK)TC>i B 1960-OM rofly. Hejibio 3THX HCCJieAOBaHiiií HJiaeTcsi onpeflejieHHe 3aBwcnMOCTH MOKfly H ®

2, a TaK>Ke T. Investigation inlo Non-Steady Groundwater Movement witli Speeial Regard to tlie Fropagation of Pressure W aves By E. Varrók The reconsideration of metliods of flood protection, as well as of the flood protection structures was made necessary alsó in Hungary by the 1954 and 1956 floods on the Danube River. Somé results of the experimentál investigation into attendant problems, started 3 years ago at the Hydraulic Laboratory of the Research Institute for Water Resources, are described in this paper. The subsoil of the Great Hungárián Plain consists down to a depth of several hundred (perhaps even thousand) metres, of subsequent layers of high permeability. An impervious top cover, varying from 2 to 5 m in thiekness is generally encountered at the surface. The Danube River is embedded in the pervious layer, and thus the movement of groundwater under the adjacent areas is greatly influenced by the river regime. At times of high river stages an artesian liead is developed in the subsoil, as a result of whicli water may emerge through the top cover. Consequently, the determination of hydraulic pressures is of great importance. Experiments were carried out using the model to scale 1 : 25 shown in Fig. 2. Transient phenomena observed in the river bed and under the levee are shown in Fig. 1. Only the stages at which groundwater movement under pressure occurs, were included into the experiments (Fig. 1, branch a of the hydrograph). Periodical stage variations were produced as shown by curve 1 in Fig. 3. and pressures plotted in curves 2 to 8 were observed at various distances from the river bed. Observation points are shown in Fig. 2 as black circles under the overlying clay layer ; the distances from the river bed are alsó entered into the figure. Local pressures liave been related to the highest value observed at the bed, and the ratio has been denoted by II. For the highest pressure values, the relationship a;0,12 Í0,008x°.

6

5 has been obtained. The rising velocity i cm hour-1 has been interpreted according to Eqs. (1) and (2). There is a certain time lag between the flood peak and local maximum pressures. The time lag T hours is controlled by the variables comprised in Eq. (3), the interpretation of x and m is given in Fig. 2, while cp s and <p

2 are factors characteristic of the structure of the pervious aquifer and of the percolating liquid, respectively. The function has been determined by separating the individual variables and by the gradual solution of the coefficients. A, B, G and D. Individual steps are given by Eqs. (4) to (11), in Tables 2 and 3, as well as in Figs. 4. and 5. Investigations are not completed yet, the partial result is given by Eq. (13). This has been used to estimate the velocity at which changes in pressure travel in 6 gaging sections of the Danube River. The results apply primarily to the areas at Budapest, Paks and Mohács, the structure of the water bearing aquifer under these areas being identical to that of the coarse sands used in the experiments. Investigations will be continued in 1960 with the aim to establish the relationship between Ű>j,and0

2, as well as T. Edmonton város eleveniszapos szennyvíztisztító telepe. (N. G. McDonald: Activated sludge treatment at Edmonton, Alberta, Sew. Ind. Wastes. 1959. aug. 909— 922. old. 18 kép és ábra.) A közel 300-ezer lakójú észak-kanadai város hőmérséklete -—34 és +24 0° közötti. Az átlagos évi csapadék 470 mm. Befogadó a 30—600 m

3/s vízjárású Saskatchewan folyó. A szennyvíztisztítás mértékét 17 m

;

)/s téli legkisebb vízhozam és 8,9 mg/l oldott oxigéntartalom alapján állapították meg. A telep 560 000 1. e. utáni napi 91 000 ni

3 szennyvíz tisztítására készült, oly módon, hogy az előtisztítás ennek 2 és félszeresét lássa el s a levegőztetés többféle változatban (standard, megosztott terh. stb.) legyen végezhető. A telep részei : homokfogó, 2 komminutor, másfélórás ülepítők zárt iszaprothasztókkal és iszaptároló tavakkal, sűrítettlevegős eleveniszapos medencék 6 m széles és 4,5 m mély menetekkel, 950 g/m

3 s 5 munkanapon át 1200 g/m

3 B01

5 terheléssel, 50 m

3/kg-BOI-csökkentés légmennyiséggel, lövőkés (nem diffúzoros) légbevezetéssel, és utóülepítők 2,4 órás átfolyással. A fűtött rothasztók gázrecirkulációsok és J 7—28-ezer m

3 gázt adnak naponta. A biológiai rész nyáron nincs üzemben. Habzás ellen vízsugárral küzdenek s ezt a vizet használják az iszapvezetékek öblítésére is. A tavakból az iszapot időnkint a folyóba bocsátják. Áramkimaradások miatt az ülepítőkben az iszap időnként felgyűlt, előfordult a levegőző medencékben 10 g/l iszapsűrűség is. A levegőzés ilyenkor kimaradt, az eleveniszap rothadásnak indult, de újralevegőzés után gyorsan működőképessé vált. Üzembevétel után a levegőztetést megosztott terheléssel működtették s a berendezésről kitűnt, hogy lényeges túlterhelést is megbír 95% általános hatásfok mellett. A laboratóriumi vizsgálatok eredményeiről számos grafikon ad számot. Finály Lajos