Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

2. szám - Könyvismertetés

Kovács Gy.: A szikesedés és a talajvízháztartás kapcsolata Hidrológiai Közlöny 1960. 2. sz. 139 = 50 mm/annum. Infiltration can be determined by subtracting surface evaporation and local runoff from winter preeipitation. Surface evaporation is described by Eq. (2), vvhereas a grapliical method based on observation data may be suggested for determining the runoff value. Founding on the above considerations, the relationship between groundwater depth and harizontal percolating flow — the latter being obtained as the difference of infiltration and evaporation — has alsó been established. This relationship has been described by the characteristic curve of groundwater household (Fig. 4.). Starting from these considerations attempts have been made to relate waterliousehold properties of the groundwater to the ehemical composition of the soil. On the basis of observations carried out in the Danube Valley it was found that in alkuiino areas, where the development of alkalinity was due mainly to groundwater movement, this development can well be explained by the results of earlier groundwater household investigations. In such cases, the origin and further development of alkaline areas can well be described by the characteristic curve of groundwater household. By the aid thereof not only qualitative relationships can be established between salination and groundwater conditions, but quantitative conclusions can alsó be arrived at as regards the further trend of salination. The characteristic curve of groundwater household is thus useful not only in the hydrological designing of drainage systems, but permits at the same time to estimate the influence thereof on the chemical composition of the soil. Hajózható csatorna és halászat* Az Észak-amerikai Nagy-tavak két legkeletibbjét, az Ontario- és Erié tavakat a Niagara-vízesés megkerülésével összekötő Welland-hajócsatorna É.-Amerika középnyugati területei termékeinek (gabona, ércek) szállítását igen megkönnjátette, de a halászatra rendkívül nagy veszedelmet hozott, mely a csatorna megnyitása után egy évszázaddal derült ki. A Welland-csatornát 1829-ben nyitották meg, azóta négyszer építették át, legutoljára 1932-ben. Mióta a Szt. Lőrinc folyónak az Ontario tóhoz közel eső szakaszát hajózhatóvá tették (1959), jelentősége méginkább megnövekedett, mert az óceánjáró hajók behatolhatnak a Nagy-tavak területére. A Nagy-tavak halászatára a veszedelmet egy halszabású, angolnaszerű, de a halaknál kezdetlegesebb gerinces, a tengeri ingola (Petromyzon marinus L.) terjeszkedése és sikeres megtelepedése váltotta ki. A tengeri ingola, melynek rokonai folyóvizekben is élnek, 1 m hosszúra is megnő. Hét éves életének legnagyobb részét lárva állapotban folyóvizek iszapjában tölti és önállóan táplálkozik. Ivarérett korában az Atlanti óceán keleti és nyugati partjairól (É.-félteke) folyóvizekbe vándorol, és vérszomjas külső élősködő válik belőle. Sajátságos berendezésű köralakú szájával halakra szívja magát, reszelőszerű nyelvével sebet ejt rajtuk, a sebbe anticoaguláló lytikus nedvet bocsát, kiszívja vérüket, testnedvüket és húsukat is falja. A megtámadott hal néhány óra vagy pár hét alatt menthetetlenül elpusztul. * (Ellon : The Ecology of In vasion* by A ni mais and Plants1958 ; Kennen : New Era on the Great Lakes. — The Nat. Geographic Magaziné, 115, 4. 1959.) A csatorna megnyitása előtt, már régen megtelepedett a Laké Ontarióban, de a megnyitás után 100 évnek kellett eltelni, hogy megtalálják az Erieben, 1930-ban már a St Calir folyóban (az Erie-tavat a tőle nyugatabbra fekvő Iluron-tóval a Detroit river, a St. Clair-tó és a St. Calir river köti össze), 1937-ben a Micliigan és Húron tavakban és 1946-ban a Laké Superiorban. Az inváziót követő 10 év alatt a Húron és Micliigan tavak tavipisztráng állománya (Salvelinus namayeush) 8 és félmillió fontról 2(> ezer fontra lecsökkent, s más édesvízi halakra is káros hatással volt. Az Erieben nagyobb kari nem okoz, valószínű annak következtében, mert ott a tavi pisztráng állomány eredetileg nem volt nagy, de lehet, hogy az Eriebe ömlő folyók sem kedvezők ívása szempontjából. Az USA és Kanada együttes erővel küzd a veszedelem ellen. Miután a lárvák útjába állított elektromos rácsok stb. nem hoztak eredményt, mérgező vegyi anyagokkal kísérleteztek. Mintegy (>000 vegyszert próbáltak ki, míg egy specifikus larvicidre akadtak, mely kizárólag a tengeri ingola lárváit pusztítja el. A feloldott mérget folyóvizek iszapos területeire szivattyúzzák, ahol 12 óra alatt a lárvák elpusztulnak. A szakemberek véleménye szerint, még 10 év szükséges ahhoz, hogy megfékezzék a veszedelmet, s ha a tavi pisztráng már nem is menthető meg, legalább a többi nemes hal állományát megmentik a vésztől. Egyidejűleg oly hibrid halfajta létesítésével is kísérleteznek a keltető állomásokon (foltos pisztráng, tavi pisztráng), mely gyorsan növekszik és mély vizekben tartózkodik. Sebestyén Olga Szennyvíztisztító berendezések és csatornahálózatok működése, kezelése és karbantartása A Magyar Hidrológiai Társaság ülésein és ankétjain állandóan viszsatérő panasz, hogy a szennyvíztisztító berendezések általában, a csatornahálózatok pedig sok esetben rosszul működnek, mert nincs megfelelően képzett szakmunkás és művezető a kezelésükre, valamint a karbantartásukra. A tervezést, beruházást és ellenőrzést végző mérnökök egy részénél is hiányzik a működés és karbantartás összefüggésének pontos ismerete. Ennek a hiánynak a pótlására a szakma legjobb szakembereinek munkaközössége, névszerint : Finály Lajos, Hidvéghy László, dr. Lesenyei József, Nagy L. Dénes, dr. Páter János, Szablya Ferenc és ifj. dr. Szabó Zoltán nemzetközi viszonylatban is elsőnek adták ki fenti című könyvüket. Megfelelő de nem teljes részletességgel és igen bő ábraanyaggal ismertetik a szerzők a mesterséges és természetes eljárású házi szennyvíztisztítási módszereket. Külön fejezet foglalkozik az ipari szennyvizek tisztításával, az átemelő és tisztítótelepek gépi berendezéseivel, a szennyvíz mennyiségének mérésével, valamint a tisztított szennyvizek elhelyezésével. Csatornázás vonalán szakkönyvben először látunk összefoglaló képet a csatornatisztítás eszközeiről, a tisztítás végrehajtásáról és a csatornák javítási módjairól. Korszerű a tervszerű megelőző karbantartás jelentőségének és gyakorlati alkalmazásának ismertetése. A szennyvízkezelés rövid közegészségtana is úttörő munka. A könyv a szennyvíztisztítással és csatornázással kapcsolatos rendeletek, szabványok, típustervek és tervezési irányelvek ismertesésével fejeződik be, amely a korlátozott oldalszám miatt bizonyos kérdések részletesebb tárgyalására nem térhetett ki. A könyv szerkesztési munkáját Nagy L. Dénes végezte és a tetszetős nyomdai kiállítás (jó papír, tiszta nyomás, szép ábrák) a debreceni Alföldi Nyomda dolgozóinak gondos munkáját tükrözi. Holló István