Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

2. szám - Kovács György: A szikesedés és a talajvízháztartás kapcsolata

138 Hidrológiai Közlöny 1960. 2. sz. Kovács Gy.: A szikesedés és a talajvízháztartás kapcsolata 5. Fekete Z. : A talaj vízgazdálkodási tényezőinek összehasonlító vizsgálata. Hidrológiai Közlöny. 1950 7—8. p. 312. (3. Friedricli W. : Die Bedeutung von Lysimeterversuohen für die Grúndwasserkunde. Die Wasserversergung im Rahmen der allgemeinen Wasserwirtscliaft, 1950. 7. Friedrich IV. : Über die Verdunstung von Erdbőden. Das Gas- und Wasserjach 1950/24. p. 289. 8. Hank O.—Frank M. : Kísérletek egyes gazdasági növények dinamikai vízigényének megállapítására. Agrártudomány 1949. 9. Hank O.—Frank M. : Újabb adatok néhány gazdasági növény vízfogyasztásához. Öntözési és Talajjavítási Kutató Évkönyve. Szarvas, 1950. 9. 219. 10. Juhász J. : Adatok az alföldi talajvízről, különös tekintettel a folyóesatornázások duzzasztó hatására. Vízügyi Közlemények, 1953./2. p. 413. 11. Koehne W. : Grundwasserkunde. Stuttgart, 1928. második kiadás, Stuttgart, 1948. 12. Kovács Gy.—Léczfalvy S, : Hozzászólás a tartósan termelhető talajvízhozam meghatározásának kérdéséhez. Hidrológiai Közlöny 1954/11—12. p. 474. 13. Kovács Gy. : A talajvízháztartás jelentősége hazánk vízgazdálkodásában. Budapest, 1958. Kéziratban benyújtva a Magyar Tudományos Akadémiára. 14. Kreybig L. : A talajok hő- és vízgazdálkodása. Budapest, 1951. 15. Lovas L.-—Szabó L. : Csapadék beszívárgási vizsgálatok Újkígyóson, kézirat, 1958. Ki. Mackie W. W. : Reclamation of wliite-ash lands affeeted with alkali et Fresno, Calilornia US. Dep. of Agric. Bureau of Soils Bull. 42 Washington, 1907. 17. Mados (Kotzmann) L. : Az egyiptomi öntözések talajtani vonatkozásai. Vízügyi Közlemények. 1937. p. 37. 18. Mados L. : Öntözési és vízgazdálkodási tanulmányok a tiszafüredi öntözőrendszer területén. Öntözésügyi Közlemények, 1939/1. p. 89. 19. Mados L. : Talajismeretek hasznosítása a belvízrendezés terén. Öntözésügyi Közlemények 1940/2. p. 199. 20. Mados L. : A szikesedés és a víz. Hidrológiai Közlöny. 1943. p. 3. 21. Maurer Gy. : Talajvízháztartási vizsgálatok új módszere és szemléltető ábrázolása. (Hozzászólás Rónai A. „Újabb adatok a Duna—Tisza-közi talajvizekről" c. cikkéhez (Hidrológiai Közlöny, 1953/5—6. p. 223. 22. Németh K. : A korszerű mezőgazdaság vízi feladatai Budapest, 1G42. A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. 23. Ramdes L. A. : Soil moisture and evaporation investigations. The Central Board of Irrigation Journal, V. évf. 3. sz. Simla 1948. 24. Ravasz T. : A gödöllői homokos erdőtalaj 1955. évi vízforgalmának vizsgálata. Agrártudományi Egyetem Kiadványai IV. kötet, 1957/2. 25. Rohringer S. : Talajvízszint megfigyelések a Pestvármegyei Dunavölgyi Lecsapoló és Öntöző Társulat területén. Hidrológiai Közlöny 1933. p. 5. 20. Rohringer S. : Talajvízszint tanulmányok a Duna— Tisza-közén. Vízügyi Közlemények 1936/1—-0. 31. 27. Rónai A. : A magyar medence talajvize, az országos talajtérképező munka eredményei. M. Áll. Földtani Int. Évkönyve. XLVI. kötet 1. füzet. 28. Scherf E. : Alföldünk pleisztocén és holocén rétegeinek geológiai és morfológiai viszonyai és ezeknek összefüggése a talajalakulással, különösen a sziklatalajképződéssel. Magyar Kir. Földtani Int.. Évi Jelentése. 1925—28. p.' 265. 29. Sigmond E. : A hidrológiai viszonyok szerepe a szikesek képződésében. Hidrológiai Közlöny, 1923. p. 5. 30. Sigmond E. : Általános talajtan. Budapest, 1934. 31. Ubell K. : Talajvíztározódás a csapadék hatására. Vízügyi Közlemények 1953/2. p. 448. 32. Ubell K. : A talajvízjárás törvényszerűségei. VITUKI Beszámoló 1954. p. 108. 33. Ubell K. : A Duna—Tisza közi hátság vízháztartása. VITUKI Beszámoló, 1956. p. 159. 34. Ubell K.—Diósy L. : Talajvízészlelő kúthálózatunk és az észlelési eredményekből leszűrhető tapasztalatok. VITUKI Beszámoló, 1956. p. 145. 35. Arany S. : A hortobágyi sziktalajok. A magyar szikesek. Budapest, 1934. p. 98. CBÍ13b MEJKflY EAJ1AHCOM rPVHTÜBblX BO^ M OEPA3ÖBAHMEM COJIOHMAKA J]b. Kosai, KAHFL. TCXH. nayK. B npewHiix HCCJIEAOBAHHMX MM Hamjin cBíi3b MOKAV MH(])HJibTpauneií, rii-iTaromeíí RPYHTOBBIE BOÁM, «ajiee iicnapemieM H cpeflHeíi rnyötiHoíi ypoBHji rpyHTOBbix BOA. Ha 3TOM OCHOBaHHH onpeAejiiuiacb cBíi3b mejKfly rjiyönHOH 3ajieraHH>i rpyHTOBbix BOA H ÓOKOBOÍÍ (JjHjibTpauHeíí, pacHHTbiBaeMOíí öaaaHcoM iicnapeHnji H HH<j)HjibTpaiiHH. 3Ta CBH3b oxapai<TepH3onajiacb e KPHBOH öanaHca rpyHTOBblX BOA. no npoAejiaHHbiM paccweTaM h Hcn0Jib30BaHHbiM onbiTHbiM H3MepcHiiflM, Ha rjiyŐHHü öojTbme 1-ro MeTpa, Bt'JlHMHHa HHlJlIIJIbTpaHHH B, BbipaWeHHafI B eAHHHIiaX H3MepeHHíix MM/roA, MOM<eT SbiTb paccmiTaHa no ypaBHCHHK) (3), npn 3HaHHH HHlflHJlbTpaHHII B

0 MM/rOA, xapaKTepHoii ajih r/iyÖHHbi m

0 B MeTpax, IIPIIHÍJTOH 3a ocnoBy. HcnapeiiHe P' MM/TOA MO>KHO onpeAejiHTb H3 ypaBHeHHH (4), Tai<>Ke npeAnojiaraa H3BecTHbiMH BCJIHMHH3MH HCnapeHHH P'

0 MM/rOA, XapaKTepHblX Aliit rjiyöHHH cpaBHCHHíi. ECJIH npn OTeiecTBeHHbix AaHHbix rjiyŐHHy cpaBHeHiiH m

0 iipHHUMaeM B 2,0 M, TO BtJiHMHHy HcnapeHHíi P\ MOWHO npiiHHMaTb B 50 MM/rOA. BejinmiHy HH(J)HjibTpaniiH MO>KHO onpeAejiHTb H3 yMeHbweHHoro KOJIHMeCTBa 3I1MHHX OCaAKOB C nOBepXHOCTHblM HcnapeHHeM H MeeTHbiM CTOKOM. íl0BepxH0CTH0e ncnapeHiie MO>KHO paccMuraTb no ypaBHemno (2), a a-TO onpeACJieHUH BejiHHHHbi CTOKa peKOMeHAyeM rpaijwMecKiin cnocoó, OCHOBOÜ Koroporo cjiywcaT AaHHbie no HaöjiioAaTejibHbiM KÖJiOAuaM (tpue. 2). B nacTOflíneii CTaTbe HCXOAH H3 3Toro cooöpawcHHH pa3bicKnnajiacb cBH3b MOKAV xapaKTepucTHKaMH 6ajiaHca rpyHTOBbix BOA H EE XHMHMCCKHM cocTaBOM. Ha OCHOBaHHH HaÖJHOAOHHH Ha ^yHaiiCKOÍÍ AOJTHHe HaxoAHJ1H, MTO Ha TaKHX TeppHTOpilflX, TAe B 06pa30BaHHH cojioHMai<a HMCJIO pemaromee 3HaneHHe B nepBoil oiept'AH ABH>KeHiie rpyHTOBbix BOA, pe3yjibTaTaMH npe>KHHX HCCJTEAOBAHHIÍ no őajiaHcaM rpyHTOBbix BOA AaeTCji xopomee oöíMCHeHne OTHOCHTejibHO 0öpa30BaHH>i COJIOHqaKOB. B TaKiix cjiyHanx KPHBOH GajiaHca rpyHTOBbix BOA xopomo xapaKTepHayeTCH 0öpa30BaHHe H AaJibHeiíuiee pa3BHTHe cojiOHMaKOB. C ee noMombio He T0jibi<0 CBH3b MO>KHO yCTaHOBHTb MOKAY 06pa30B3HHeM COJIOHliai<a H nojio>KCHHeM rpyHTOBbix BOA, HO MOJKHO CAeJiaTb H KOJH-mecTBeHHbiii BWBOA HacMCT Aajn>Henujero 0öpa30B3HHH COJIOHMaiO. TaKHM 0öpa30M KPHBOH 6ajiaHca rpyHTOBbix BOA AaeTca He TOJibKO rioMomb B rHAp0Ji0rHMecK0M pacMeTe ocyixniTejibHOH cHCTeMbi, HO II B03M0>I<H0CTb p,sifi yMeTa ee BJIHJIHIIÍI Ha XHMHMeCKHií C0CT3B npH HpOeKTIipOBaHHH ocyuniTejibHOíí ceTH. Relationship betiveeii Salination and Groundwater Household By Gy. Kovács Candidate of Technical Sciences In earlier papers a relat ionship has been established between infiltration which recbarges groundwater, evaporation depleting the latter and the average depth of the groundwater table (Figs. 1 and 3). As revealed by computations and experimentál evidence, at any depth m [metre] greater than 1 metre the infiltration B expressed in mm/annum dimension can be computed from Eq. (3), provided the chara< teristic infiltration B

0 [mm/annum] at the depth rrif, adopted as dátum is known, while the evaporationP' [mm/annum can be computed from Eq. (4) if the value P'

0 [mm/annum] thereof characteristic for the assumed dátum level is assumed as known. Adopting for Hungárián conditions a dátum level at depth wIQ = 2,0 m, tliB characteristic evaluation value may be taken as PJ =