Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

2. szám - Szabó Gyula: Talajvízszint változása Pest belterületén

114 Hidrológiai Közlöny 1960. 2. sz. Szabó Gy.: Talajvízszint változása Pest belterületén vizesnek talált épülettel. A további 50 épület közül néhányat azóta lebontottak, átépítettek, esetleg pincepadlójukat szigetelték vagy feltöltötték. összefoglalás Összefoglalva az eddig elmondottakat, meg­állapítható, hogy fővárosunkban a talaj vízszínt periodikusan 15—20 évenként átlagon felüli magas értéket ér el. Ez 1937—1958. év közötti időszak folyamatos mérési adataiból, valamint a korábbi évek egyes szórványosan mért adataiból állapít­ható meg. Az Alföldön a talajvíznek ugyanilyen idő­közönkénti áradása, majd apadása szintén meg­figyelhető [3], A talajvíznek ilyen periodikus hullámzása összhangban van az évi csapadék sok­évi átlagától való eltéréseinek integrálgörbéjéből leolvasható változással, amely 70 év (1887—1956) adatainak értékelése alapján ugyancsak 20 éven­ként ad maximum, ill. minimum értékeket. Tehát a talajvízemelkedés egyik fő oka emberi beavatkozástól független, és a csapadékmennyiség függvénye. A talajvíz a holocén ártérben az előbb leírt és csapadéktól függő periodikus hullámzásán kívül 1945 után átlagosan kb. 40 cm-rel tovább emelkedett. Ugyanakkor a Duna átlagos vízszíne a fenti időszakban emelkedést nem mutat és ezen átlagos talajvízszintemelkedés a pleisztocén tera­szon sem tapasztalható. A fentiek alapján a holocén ártér talajvízszint­jének ezen átlagos megemelkedése csak helyi okokra vezethető vissza. A talaj vízszintemelkedést előidéző többletvíz a csatornahálózatból elszivárgó vizek­ből származhat, valamint a talajvíz üzemek részé­ről történő szivattyúzásának beszüntetése okoz­hatja. A talajvíz periodikus hullámzása, valamint a helyi okokra visszavezethető átlagos talaj vízszint­emelkedés együttes jelentkezésével, egymásrahatásával magyarázható az utóbbi évek rendkívül magas talaj­vízállása, mely a korábban észlelt maximumoknál is magasabb szintet ért el a holocén ártérben. IRODALOM [ 1 | Bogárdi János : Korrelációszámítás ós alkalmazása a hidrológiában. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1952. [2] Kovácsházi/ Frigyes : Budapesti rakpartok és part­falak. Mélyépítéstud. Szemle. 1956. 7—8. | 3 | Rónai András : Űjabb adatok a Duna—Tisza-közi talajvizekről. Hidrológiai Közlöny. 1953. 5—6. [4] Horusitzky H. : Budapest Dunabalparti részének talajvize és altalajának geológiai vázlata. M. kir. József Műegyetem. Budapest. 1935. [5] Szabó Gyula : Tanulmány Pest pincevizeinek vizs­gálatáról. Földmérő és Talajvizsg. Váll. Budapest. 1958. [6] Szabó Gyula: Pest belterületének hidrogeológiai viszonyairól. Hidrológiai Közlöny. 1959. 6. H3MEHEHHE YPOBHH rPYHTOBblX BOJJ HA BHYTPEHHEPÍ TEPPMTOPMH r. IIEUIT Hb. Caöo npoBe/iemie nccjieAOBaHiin no H3MeHeHi-no ypoBH>i rpyHTOBblX B0fl CTajlO HeOŐXOAHMbIM H3-3a BpeflHblX nocjieACTBuii Mepe3BbniaHH0 BMCOKHX rpyHTOBbix BOA B 1957-OM TOAV [5]. Ho AaHHbiM maŐAUifbi 2. MO>KHO ycra­HOBHTB, MTO ymepöbi, 3a CNET NOÍIBJIEHHH BOÁM B noABa­Jiax, B03HMKJ1H B ŐOJlblIIOM KOJIMieCTBe TOJlbKO Ha BHyT­peHHeii TeppuTopiiii cTojiHiibi, noaToiviy B CTaTbe pac­CMOTpi-iBaioTCH TOJibKO cneAViomiie paiíoHbi CTOJiimbi: V., VI., VII., VIII., IX., ii XIII. CTarbíi aBTopa no riiApo­reoJionmecKHM iicciieflOBaHHHM, NPOBEAEHHWM B CBH3H C BbimeH3A0>KeHHbiM, neiaTajiacb B NÍ 6. 1959 r. FiiApo­jionmecKoro >KypHajia [6]. no HCCJieAOBaHHHM ABH>KeHHH rpyHTOBblX BOA MO>KHO yCTaHOBHTb, MTO C HH>KeHepHOH T01KII 3peHHH iiSMeneHiie nojioweHiiíi rpyHTOBbix BOA no BepriiKajib­HOMy HanpaBJieHHio HMeeT Ha,wHoro öojibinee 3HaieHne, ieM ee ABiiwemie no r0pn30HTajibH0My HanpaBJieHHio. M3MeHeHne ypoBHíi rpyHTOBbix BOA 3aBiiciiT OT MHOTO­MMCJlCHHblX (JjaKTOpOB. OCHOBHOÖ npHHHHOH ABHWeHHfl rpyHTOBblX BOA HBJuieTCfl KOAimecTBo ocaAKOB, BbinaAaioinHx B MajiOBOA­HHX ii MH0r0B0AHbix roAax. B Tex'roAax HaÖJiroAeHHoro nepiiOAa (1938—57), B K0T0pux KOJnmecTBO BbinaAaio­mnx OcaAKOB öbuio MeHbine cpeAHe-MHOroneTHero, cpeA­HHH ypOBeHb rpyHTOBblX BOA CHH3HJ1CH II o6pa™O (0uz. 1). PaccMaTpiiBan HHTerpajibHyio KpiiByio OTKJIO­HeHiiH KOjnmecTBa OC3AKOB OT cpeAHero MO>KHO ycTaHO­BIITb, MTO KpHBan HMCCT KyjIbMIIHaLUIOHHy K) TOMKy Mepe3 i<a>KAbiií 20 jieT, H HanHH3myio ToiKy TaK>Ke Mepe3 20 jieT ({pue. 2). Taicoe nojio>KeHiie xopoiuo coBnaAaeT c Bbieo­KI1M II HH3KHM CTOJlHIieM rpyHTOBblX BOA, HaÖJIIOAeHHblX Mepe3 Tai<i-ie »<e nepiiOAbi. Peryjmpyiouiee AeWcTBiie peKii flyHafi Ha ypoBun rpyHTOBbix BOA paeripocTpanHeTCH TOJibKO Ha OTHOCH­TejibHO y3Kyio nojiocy BAOJib 6éper0B. Ha ocHOBaHHH AaHHbix no BbicoKOMy naB0Ai<y JlyHaíi B 1954. ROAV 3Ta no6epe>KHaH nojioca őbuia H30Őpa>KeHa Ha (fiuzype 2. npcAbiAyinen cTaTbii aBTopa [6] MEW«Y ABVMJI KOJIOA­UaMH, HaXOAHUlHMHCH Ha 3T0ÍÍ TeppiiTopim, 11 ropii30H­TOM BOAbi B flyHae MO>KHO yCTaHOBHTb II KOppejlMUHOH­Hyio CB513b ((jjuz. 4). Ha ypoBHii rpyHTOBbix BOA 0i<a3biBaioT«i MecTiibie BjinjiHna H c npeicpameHiieM paííoTaiouinx. BOA03a6op­iibix coopy>Kt'Hiin, c coSAaHiieM HOBWX (cfiue. 6., maöA. I), Aajiee (JjnjibTpamicií 113 Kanada, Tai<>i<e H flyHaíicKHMii SeperoBbiMii ycTojiMH. Mepe3BbmaiiH0 BbicoKHe ypoBHii rpyHTOBbix BOA iiocjieAHiix jieT oöflCHHioTCH c riepnoAHMecKHM KOJieöa­HHeM HX ypOBHC'tí B 3aBHCHM0CTH OT 0C3AK0B, TaiOKC II C OAHOBpeMeHHbiM riOHBjieHiieM cpeAHero noBbimeHi-ifi ypOBHH rpyHTOBblX BOA H3-3a MCCTHblX BJ1HHHHH. 3TI1 BblCOKHC ypOBHII rpyHTOBblX BOA npeBbICHJlH II MAKCII­MyMOB, HaÖAiOAeHHbix paHbinc na rojioueHHoii noiÍMe. Groundwater-table Fluctuations within (he City of Pest By Gy. Szabó An investigation into fluctuations of the ground­water table were rendered necessary by the harmful consequences of the exceptionally high groundwater stages experienced in 1957 [5]. As revealed by Table 2. a greater number of damages due to water in the basements occurred in the central parts of Pest only, therefore the territory including the districts V, VI, VII, VIII, IX and XIII of the capital are only consider­ed in this paper. The paper describing the relevant hydrogeologioal investigations was published in Hydro­logical Review, 1959, No. 6 [6]. Considering the movements of groundwater it can be established, that from the engineering aspect verticai variations of the groundwater table are of appreciablf­greater significance than the horizontal percolation thereof. Fluctuations of the groundwater table are influenced by numerous factors. The main cause of groundwater fluctuations is the totál amount of precipitation in dry and in wet years. In the years of the period considered (1938—1957) when the annual precipitation remained below the long-period average the mean ground-water table was found to recede and vice versa (Fig. I). The investigation of the integrál curve of deviations in precipitation from the average reveals a peak and a

Next

/
Thumbnails
Contents