Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)
2. szám - Beszámoló az 1959. okt. 9-én és 10-én Miskolcon rendezett Országos Szennyvíz Konferenciáról - Egyesületi és műszaki hírek
Szabó Gy.: Talajvízszint változása Pest belterületén Hidrológiai Közlöny 1960. 2. sz. 115 low point of the curve at 20 years intervals (Fig. 2). This is in fair agreement with high and low groundwater stages observcd at the samo time intervals. Regulating effeets of flood waves in the Danube extend to but a relatively narrow riparian strip. On the hasis of data collected during the high flood in the Danube in 1954, this strip has been shown in Fig. 2 of the previous paper by the author [6]. A close relationship can be shown to exist between the water levels in two wells within this strip and the stage in the Danube (Fig. 4). Loeal effeets on the groundwater table are due alsó to the discontinuance of operating wells, the drilling of new ones (Fig. fí, Table 1), seepage from canals, as well as to the bank structures of the Danube. Exceptionally high groundwater stages, which attained elevations exceeding previously observed ones in the Holocenian flood plain, ean be attributed to the simultaneous occurrence of a peak in the periodieal fluctuation of the groundwater table due to precipitation, and to the rising of the average ground-water level due to loeal effeets. Beszámoló az 1959. okt. 9-én és 10-én Miskolcon rendezett Országos Szennyvíz Konferenciáról A Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Csoportja által rendezett konferenciát 1959. okt. 9-én dr. Papp Ferenc, a Társaság elnöke nyitotta meg. Ez után Vajda Józstf, országos vízügyi főigazgatóhelyettes „A szennyvíztisztítás kérdése hazánkban" c. előadása következett. Azelőadás történeti visszapillantással kezdődött, majd vázolta a szennyvíz kérdésnek az ipar fejlődésével kapcsolatos súlyosbodásának folyamatát, amely éppen Borsodban igen érezhető. Befejezésül összefoglalta a szennyvíztisztítás legújabb, a szakirodalomból ismert, és egyes kisebb félüzemi méretekben nálunk is kipróbált eredményeit. A második előadó Csoport Dezső, a diósgyőri Lenin Kohászati Művek laboratóriumának vezetője volt ,, Szenny vízelvezetés kérdése a borsodi bányavidéken" c. előadásával. Számokkal bizonyította, hogy az a harc, amely Borsodban a megfelelő minőségű ipari víz biztosításáért folyik, egyre nagyabb összegeket emészt fel, ós hogy a felszíni vizek tisztaságának megóvása kellő számú szennyvíz tisztítóberendezés létesítésével olyan mérvű anyagi megtakarítást jelentene az ipar részé^p, hogy az fedezné a létesítendő szennyvíztisztító berendezések költségének jelentős hányadát. Az előadást a hozzászólók egyik része a sajóparti üzemek jelenlegi szennyvízhelyzetének ismertetésével egészítette ki, másik része pedig a befogadók, elsősorban a Sajó szennyezettségéről adtak képet táblázatok és grafikonok bemutatásával. Az első nap befejező előadását dr. Bolberitz Károly, az Országos Közegészségügyi Intézet kutatója tartotta ,,A szennyvizek egészségügyi kihatásai" címmel. A különféle szennyvízfajták hatásait tárgyalva vizsgálta, hogy ezek milyen módon hatnak a csatornahálózatokban, a felszíni vizekben, vagy a talajvízben. Gyakorlati példákkal szemléltette azokat a veszélyeket és károkat, amelyeket a szennyvizek a hiányos tisztítás, a gondatlan kezelés vagy a nem megfelelő elhelyezés révén közegészségügyi tekintetben előidézhetnek. A hozzászólók a víz járvány terjesztő hatásával foglalkoztak, és szemléltették a borsodi viszonyokat. A konferencia első napján délután a résztvevők a Miskolctapolca-i barlangfürdőt látogatták meg, kirándulás keretében. A konferencia második napján Szerény László a Mélyépítési Tervező Vállalat igazgatója ,,A papír és cellulózeipnr szennyvizeinek hatása és tisztítása" c. előadásával folytatódott, A papírgyári szennyvizek ülepíthető szennyeződésének visszanyerési lehetőségeit tárgyalta az előadó, és legcélszerűbbként a Dorr- és Humboldt-rendszerű ülepítőmedence alkalmazását javasolta. Szólt továbbá a cellulóze feltárásánál keletkező oldott szervesanyagtartalmú szennyvizek tisztításáról, és itt elsősorban az eleveniszapos tisztítóberendezés alkalmazását ajánlotta. Előadását a diósgyőri papírgyár szennyvizének és befogadójának ismertetésével fejezte be. Az előadáshoz dr. Karol liosko, a pozsonyi Vízgazdálkodási Kutató Intézet laboratóriumának vezetője szólt hozzá és saját tapasztalatait ismertette. A német Technikai Kamara nevében dr. Lang mondott köszönetet a vendéglátásért és röviden jellemezte a németországi folyók szennyezettségi állapotát. A többi hozzászóló a hazai tervezés irányelveivel foglalkozott. A konferencia befejező előadását dr. Szalay Sándor, a debreceni Tudományegyetem Magfizikai Intézetének vezetője tartotta ,,Magfizikai ipar szennyezőhatása vízkészletünkre" címmel. Véleménye szerint az orvosi intézmények és laboratóriumok szennyvizei a rádióaktív szennyeződésre vonatkozó tisztítást nem igényelnek, csak az uránérceket feldolgozó, vagy kimerült uránrudakat újra feldolgozó üzemek. A hozzászólók a hazánkban eddig végzett szennyvízi sugárzásmérésekről és a használatos műszerekről számoltak be. A vitát követően az idő előrehaladott volta miatt a helyszínen nem került sor a határozati javaslat megszövegezésére, hanem azt az elnök javaslatára a Magyar Hidrológiai Társaság vezetősége állította össze, és a konferenciát követően juttatta el a miskolci csoporthoz a végleges megszövegezés céljából. Körösmezey László Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Vágás István A Hidraulikai is Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály december 15-iki ülésén Stelczer Károly, Starosolszky Ödön, Gábri Mihály és Györké Olivér franciaországi tanulmányúti beszámolója hangzott el. Stelczer Károly a Serre-Poncon völgyzárógátat, Starosolszky Ödön az alsó Rhone-völgyi vízlépcsőket, Gábri Mihály az új dél-francia öntözőrendszert, Györké Olivér a francia vízépítési laboratóriumok munkáját ismertette. Az előadásokat vetített képek kísérték. Január 13-án Ballá Iván: ,,Vj feltevések a felszínalatti vizekről" e. előadása hangzott el. Az előadás a Hidrogeológiai és Vízellátási Szakosztállyal közösen került megrendezésre. Az előadó egyes újszerű megállapításai a felszínalatti vizek származásáról, a közlekedőedényekhez hasonló jelenségek előfordulásának lehetőségéről, és a felszín alatti vizekre ható nyomásokról figyelmet és további elmélyedést érdemelnek. A kialakult vitát nagy érdeklődés kísérte. (Folytatás a 130. oldalon.)