Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

2. szám - Erdélyi Mihály: A Hajdúság vízföldtana

Erdélyi M.: A Hajdúság vízföldtana Hidrológiai Közlöny 1960. 2. sz. 95 fekü pliocéntől függ. Ez is a távolabbi behordás ellen szól. A dunántúlival való párhuzamosítását nemcsak rétegtani helyzete, hanem a kevés agyagásvány vizsgálat eredménye is bizonyíthatja. Bizonyosabbat azonban csak sorozatban készített DTA vizsgálatoktól várhatunk. A pannóniai üledéksor fedőjében levő vörösagyag idősebb pleisztocén korát bizonyítják azok a DTA elemzések, amelyek szerint a holocén üledékben nincs agyagásvány, a felső-pleisztocén hideg éghajlatában képződött üledékek illitesek, a pleisztocénben lefelé haladva mind több montmorillonit és végül kevés kaolinit is jelentkezik. A montmorillonit és kaolinit erősebb mállást, részben lúgos talajkémhatás mellett, a melegebb klímát jelenti [5], A hajdúsági kishegyesi fúrás (59. sz. fúrás) vörösagyag rétegének felső részéből vett minta már montmorillonitos. A többi, közvetlen a pannóniai fedőjéből, részben feltárásból vett típusos vörösagyag minta erősebben montmorillonitos, sőt a kaolinit is megjelenik.* 100 200 300 4Ű0 500 S00 700 800 300 1000[m] 1. táblázat \ marsi fúrás magiiiiiitáiiiak uehézisvánj vizsgálata A rétegek anyaga és települési mélysége: 1. Pleisztocén homok 32,0 m. 2. Honiokos világos vörösagyag 32,1)—32,2 m. 3. Agyagos homok, finomszemű, barna 42,6—45,7 m. 4. Homokos sötétvörös agyag 45,7—48,3 m. 5."Velső-pannóniai agyagos homok 48,3—50,8 m. 6. Felső-pannóniai homok 65,2—66,2 m. 7. Kövületes felső-pannóniai homok 211,4- 212,3 m. TaB/i. I. MuHepajibHoe uccAedoeaHue Kepnoe Bypemin y Mai. LluifipaMu o6o3nateHbi MamepuaAbi nAacmoe u eAyöuHa ux 3aAeeaHUH. [a| CAOU Tabclle I. Untersuchung der schweren Mineralien aun den Kernproben der Uohrung bei Macs. Die Zahlen bedeuten das Materiül der Schichten und ihre Tiejenlage. |rtj Schichten. Nehézásványok K é t e g e k [<i] Nehézásványok 1 2 * 5 * 7 .Magnetit 11.7 8,0 24 8,0 llinenit 1,7' 3 12,7 13 A mfibol 10,0 3 Biotit 3,3 10.(1 10 38 8 :; Angit 4,0 8,5 6,0 8 2 :i Hipersztén 6.0 5 Rutil 2,0 1.6 6 1 7 1.6 2,0 o 2 1 Tremolit 6.7 2.0 7 1 IS Disztén 1.7 2,0 3 20,0 6,0 1 1 3,2 7 (i 4.0 1 4 6 Klinozolzit 1,7 4,0 2 30,0 26,0 1!) 22 2 1!) 7 7 3,3 5 12.7 R

T II Turmalin 10,0 8,0 i 9,5 14 16 Pirit 53 Limonit 25 Limonitos kéreg 30,1 4. ábra. Ópleisztocén vörösagyagminták DTA vizsgálata 1. Kishegyes. Fúrásból, 20 m-ből. Az illit mellett már montmorillonit is. 2. Solt. Titéltető. Kutatófúrás, 13,0— 13,60 m. Montmorillonit az illit mellett. 3. Szene. Futásból. 18,4—18,8 m kb. az előzővel azonos, de a montmorillonit kevesebb. 4. Vokány. Feltárásból, kb. azonos a 3-kal. 5. Kisdorog. Fúrásból. 5,6—6,8 m. Több illit, de montmorillonit csoport is és kalcit. 6. Dombovár. Fúrásból. 27,5—41,5 m. Iliit-és montmorillonit. 7. Kúnszentmiklós. Fúrásból. 22,60—27,00 m. Inkább montmorillonit, mint illit, talán kevés kaolin is 0ue. 4. JJTA uccAedoeaHue Kepnoe dpeenenAeucmotfeHHoü KpaCHOÜ eAUHbl Abb. 4. DTA-Untersuchung von Rotlehm-Proben aus dem Altpleistozán A helyi eredet, vagy a távolabbról való behordás eldöntésére Ravasz Csaba Lászlóné a macsi fúrás magmintáinak nehézásványait vizsgálta meg kérésemre. Eredményeit az 1. táblázat mutatja. * A vizsgálatokat Dr. Koblencz Vera végezte. Meqje'iuzrx : A kevés kiszámolható ásványszem miatt az I.. 2. és 4. rétegek 60, 50, 63 db ásványszenu-séjének %-os eloszlását tüntettem f'ci. A 5.. 6. és 7. sz. rétegből elegendő volt a leválasztott frakció, így 100 (lb ásványszem eloszlását mutatja a táblázat. Ebből kitűnik, hogy a pleisztocén homok, a vörösagyag rétegek és a felső pannóniai fekü, ásványtanilag nagyjából azonos. Semmi sem mutat arra, hogy a vörösagyag a hegyaljai eruptívumokból keletkezett volna (a nehézásványok azt jeleznék). • A fekü pannóniai üledékből tehát a vörösagyag helyben keletkezhetett anyagkeveredés folytán. Az eltérőnek látszó 7. sz. réteg mocsári eredetű, amit a sok pirit és limonit jelenléte bizonyít. A vörösagyag teljes mésztelensége, a kioldott mészanyagnak a feküben és közben egyes konkréciókban való felhalmozódása, a vas- és mangánborsók keletkezése, a dendrites mangánbevonatok és főleg a vörösagyagnak a fekiivel való szoros összefüggése mind helyben való keletkezését, a maitól eltérő, melegebb és csapadékosabb éghajlat, valamint erdei növényzet hatására történt talaj képződést mutat. A pliocén-pleisztocén határ a Hajdúság szomszédságában Amilyen könnyű a felső-pannóniai rétegsor felszínének megállapítása a Hajdúságban a jó határréteg következtében, annyira nehéz a Hortobágyon és a Dél-Hajdúságban. Csak két helyen sikerült megállapítani a vörös agyagot. A Hortobágyon a vasútállomás kútjában és a két hortobágyi kincstári fúrásban (2. ábra : 34, 35, 36. sz. fúrások), valamint a derecskei téglagyár kútjában — 95. sz. fúrás (6. ábra: 6. és 7. szelvény). Minden más fúrásban a pliocént azért nehéz elválasztani a pleisztocéntől, mert a pliocén felső részében elég sok. helyenként durva folyóvízi homokréteg van. Molluszkum fauna még a keme-