Hidrológiai Közlöny 1960 (40. évfolyam)

1. szám - Szigyártó Zoltán: A mederváltozások hatása a kisvízfolyások vízhozamára

Szigyártó Z.: A mederváltozások hatása a kisvízfolyásokra Hidrológiai Közlöny 1960. 1. sz. 9 Az általunk kiragadott esetben állomásunknál a havonkénti vízhozammérések tehát már utalnak bizonyos rendszerességre a medermozgás terén. Ezek alapján úgy tűnik, hogy az 1958. VI. és VII. havi mérések között a meder hirtelen, kb. 5 cm-t feltöltődött, s a továbbiakban a kisebb mértékű mederingadozások e körül az újabb szint körül alakulnak ki. És valóban az előbbiekből tudjuk, hogy 1958 júniusának végén, vagy júliusának legelején a nagyvíz egy fát gyökerestől bedöntött a patakba, ami a mérce szelvényének környezetében tényleg jelentős feltöltődést idézett elő (1. és 3. kép). A havonkénti mérések elemzése már felhívja tehát a figyelmet arra, hogy vízfolyásunk vizsgált szelvényében hosszabb ritmusú, nagyobb mértékű medermozgások is lejátszódnak, s így a vízhozamgörbék változásában bizonyos rendszeresség található. Emellett azonban a mérési eredményeknek a vízhozamgörbék körüli szóródása már önmagában rámutat azok közelítő jellegére. A két szórás átlagaként kapott 88,8 1/s-os érték ugyanis a középvízhozamnak még mindig kereken 13%-a, s az átlagos relatív szórások közepe is még elég nagy, 15,0%-os értéket vesz fel. A mederváltozások elemzésére vonatkozó vizsgálataink tehát rámutattak arra, hogy havonként egyszeri ellenőrző vízhozammérésre támaszkodva a kisvízfolyások kiépítetlen nyilvántartási szelvényeinek állandóságát megítélni nem lehet. Állomásunkat a korábbi, havonkénti mérések alapján, ebből a szempontból az egyik legjobb kiépítetlen szelvényű kisvízfolyáson létesíthető nyilvántartási helynek tekintettük. Ugyanakkor vizsgálataink kimutatták, hogy a vízhozamgörbe még ennél az állomásnál is minden kisebb-nagyobb árhullám levonulásakor jelentős mértékben módosul; úgyhogy ezeknek a változásoknak a megbízható folyamatos nyilvántartása csak igen gyakori — bizonyos időszakokban, esetleg naponként többszöri — ellenőrző vízhozammérésre támaszkodva lehetséges. Végül vizsgálataink során kitűnt az is, hogy ezek a mederváltozások, jellegük szerint két csoportba sorolhatók. Vannak kismértékű mederingadozások, melyek hatására a meder egy kialakult, egyensúlyban levő helyzet körül mozog, s vannak olyan mederváltozások, amelyek a szelvény vízszállítóképességét hónapokra egy irányba befolyásolják. A vízhozamidősor A vízhozamnyilvántartás szempontjából végső fokon azonban mégsem a mérési eredmények vízhozamgörbe körüli szóródása a döntő, hanem az, hogy a vízhozamgörbe segítségével milyen pontosan lehet meghatározni a levonuló vízmennyiségeket. Éppen ezért a következőkben összehasonlítjuk a bemutatott vízhozamgörbék felhasználásával kapható vízhozamidősorok jellemző adatait. Mielőtt azonban ezek vizsgálatára rátérnénk, meg kell emlékeznünk a vízállás meghatározásának pontatlanságából adódó hibákról. Mint említettük, ennél az állomásnál, mint a többinél is, a vízállást naponta kétszer olvastuk le : reggel és este. A vízállás leolvasását gyakran ellenőriztük, s így abban számottevő hiba nem lehet. Tudjuk azonban, hogy a kisvízfolyásokon levonuló vízmennyiség pontos nyilvántartása csak rajzoló vízmérce adatai alapján lehetséges [5], mivel az azokon lefutó gyors árhullámokról a naponta kétszeri vízállásleolvasás általában nem ad helyes képet. Különösen nagy hibát okozhat ez a körülmény ott, ahol a természetes vízjárást mesterséges beavatkozással, vízkivételekkel, malmokkal állandóan befolyásolják. Esetünkben azonban szelvényünk felett működő malom, ipari vagy mezőgazdasági vízhasznosítás nem volt. Tapasztalatunk szerint a patak vízjárását csaknem kizárólag a csapadék befolyásolta, s az árhullámok levonulása elég lassú volt ahhoz, hogy a naponta kétszeri leolvasást, s szükség esetén a rekonstruált maximális vízállást figye1. táblázat Bán-patak. Bánhorvút I. 1 vízhozam nyihántartás jellemző értékel az 1S5T/58. víztani évben TaB.i. 1. Banxopeam 1, Pytb« Bem. XapaKmepHbte ee.umunu no peeucmpayuu pacxodoe e 1957/58-OM EUŐPOAOEIMECKOM eody HaHMenoBamie ctojiöob : 1. XapaKTepHCTHKH, 2. 3HMHee nojiyroAne, 3. JleTHee noJiyroflHe, 4. rMApo/iornHecKHtt rofl, 5. MeTOfl pacMeTa, PacxowaeHHe, 6. 3HMHee no^yroflHe, 7. JleTHee no/iyroAHe, 8. fiiflpo.nornqeCKHtí roít. MeTOAbi pacweTa b 5-om CTOJiőe: c yqeTOM HenpepwBHoro H3MeHeHHH KPHBOH pacXOJia Ha OCHOBaHMH OAHOÍI KpHBOH paexona, Ha OCHOBaHHH MeCHMHblX M3MepeHHH Table 1. lián Brook, liánhorvát I. Characteristic data of the flow record for the hydrologlcal year 1957/58. Column heads : 1. Charaeteristics, 2. Winter half-year, 3. Summer lialf-year. 4. Hydrological year, 5. Computation method, Beviatíon, 6. Winter half-year, 7. Summer half-year, 8. Hydrological year 6—8. The signs in column 1 : KQ the least discharge, KÖQ the mean discharge, NQ the peak discharge of the period. Computation methods in column 5 : Allowing for the continuous variation of the rating curve ; on the hasis of a single rating curve ; on the basis on nionthly measurements. Téli félév Nvári félév Víztani év Eltérés Jellemzők Téli félév Nvári félév Víztani év Számítási mód Téli félév Nyári félév Víztani év [m

3/s] [%l im'/a] [%] [m'/s] [%] 1 2 3 4 5 6 7 8 KQ KÖQ NQ 0,15(1 0,660 5.670 0,105 0.710 6,740 0,105 0,685 6.740 A vízhozamgörbe folyamatos változását figyelembe véve — — 1 1 1 KQ KÖQ NQ 0,160 0,584 5,880 0,195 0.804 7,020 0,160 0,695 7,020 Egy vízhozanigörbe alapján 0,010 0,076 0,210 11 4 0.090 0,094 0,280 86 13 4 0,055 0,010 0,280 48 1 4 KQ KÖQ NQ 0.150 (1.650 ' 5,650 0,071 0,683 6.750 0,071 0,667 6.750 Havonkénti mérések alapján 0,000 0,010 0.020 (1 2 0 0,034 0,027 0.010 32 4 0 0,034 0,018 0.010 32 3 0 \